Majszolom a kert gyümölcseit. A cseresznyét meggyet barackot, körtét, szilvát, majd a szőlőket és végül az almát. Naponta többször is csillapítja éhségem. A szüleim ültették. Hálát érzek. Különösen mindenszentek idején gondolkodtat el. Előre látásuk. Gondoskodásuk. A sárga összes árnyalata ragyogja be a kertet. Készül pihenni. Mintha csak beszélgetne velem. Jelez. Figyelem. Tanulok minden évben. Egyre jobban értem. Ehhez is fogékonyság, érzékenység kell. Szükségem is van ezekre a bio gyümölcsökre.  Különösen, amikor  túlterhelten, betegségek, fájdalmak nehezítenek. Méltányolom, nagyra értékelem ezt a segítséget. Még másnak is adhattam belőle. :) Kati

Érdemes összevonni, két dolgot? Amikor egy pár közös vállalkozásba fog, akkor a gazdasági-, munkahelyi- és a magán élet összekötődik. Egy házasság plusz terhelést kap. Tudnának erről mesélni sokan. A házasságról mi az elképzelés? Mit szeretnénk milyen legyen a párkapcsolatunk, a szexualitásunk? Milyen legyen a munkánk, a jövedelmünk, a kollégánk? Ez bizony sok. Valahol nagy valószínűséggel túlterhelődik a kapcsolat. Az együtt töltött idő is sok. Vannak családi vállalkozások.  A benne levők tapasztalatait érdemes meghallgatni, életüket megfigyelni. Ennek függvényében a sajátunkat tervezni, dönteni. Az életünk célja nem csak gyarapodni, hanem közben boldognak, elégedettnek is lenni. Akit megszerettünk, azzal együtt maradni talán még fontosabb, mint közös munkahelyet, vállalkozást vezetni. :) Kati

Már kicsiként megszokja, neki mindenki ezt mondja. Tőle mindenki el van ájulva. Megvesz mindenkit pillanatok alatt. Leveszi a lábáról  a másikat. Nézem a kisfiút, aki bűbájos. Ez a báj kíséri őt. Bárki ránéz. Nem lehet nem észre venni, mennyire aranyos. Már elsős. Sok gondot okoz a tanítónéninek. Az oviból igyekeztek gyorsan tovább küldeni. Menjen mielőbb iskolába. Pedig jobb lett volna, ha még egy évet marad. Hogyan fogja elintézni később a dolgait ez a kis emberke? Tudatában van, hogy bárki jön felé, mindenki oda van attól, hogy ő mennyire helyes. Lehet, hogy ez elég sok helyen. Azért van ahol nem. Vagyis van dolga az őt nevelőknek. Fel van adva a lecke. Ránevelni a kicsit, hogy a külső bizony nem minden. legtöbbször a családok kisebbik gyerekénél tapasztalható ez a helyzet. A közösségbe kerülve megtapasztalja a kicsi, hogy neki is szorgosan tennie kell. Visszatérve a szép, a helyes típus hogyan is él? Ismerjük a helyzetet, amikor valahová betoppan. Az ott levők felfigyelnek rá. Bizonyítania kell, hogy nem csak helyes, hanem egyéb értékei is vannak. Úgymond kóstolgatni kezdik. Próbálgatják. Helyzetbe hozzák. Van az a pont, amikor az átlagtól jobb küllem nem előny, hanem inkább még ledolgozandó hátrány. Tehát erre is fel kell készíteni a kifejezetten szép kicsit nevelőknek. :) Kati

Mihez van érzékem? Még milyen területeken tudom elképzelni magam? Mi felé visz az élet?  Bizonyos téren kibontakozom-e? Elhiszem, hogy azzá lehetek? Vannak akik szerint mi magunk vonzzuk be a helyzeteket. A képzeletünkkel, ha mint egy imát mormolva naponta kimondjuk, mit szeretnénk. Elképzeljük, mintha már meg is valósult volna. Látjuk magunkat abban a helyzetben, ahová kerülni szeretnénk. Mennyire vagyok fejlődő képes? Az is kérdéses. Elhiszem, mélyen legbelül, hogy az adott dolog való nekem. Egyre jobb vagyok benne. Kialakul és így is lesz. Haladok egyre jobb szintek fele. Ne felejtsünk el időnként belegondolni honnan indultunk és most hol tartunk ahhoz képest. Mindezt azért mondom, hogy ne adjuk fel. Amennyiben van hajlamunk önmagunkkal szemben túlzott szigorra, fanatizmusra,  elégedetlenségre.  Ne bántsuk magunkat! Ne emeljük magunknak magasabbra a követelményeket, mint a többi embernek! A nők, a romák, a négerek szokták mondani, hogy nekik kétszer annyit kell teljesíteniük, mint másoknak, ugyanazért az elismerésért. Önmagukkal szemben való túlzott szigort magyarázzák ezzel. Inkább legyünk önmagunkkal megértőek! :) Kati

Na jól nézek ki. Gondolom magamban. Sorra szoktam venni, mi lenne jó, ha megoldódna. Egyszer csak azon kapom magam, egyre több van. Eszembe jut Coco Chaneltől az idézet:” Minél rosszabbul mennek a dolgaid, annál jobban kell kinézned.” Úgy hogy most már nagyon jól nézek ki. Elmegyek egy kirakat előtt és magam is visszapillantok. De jól nézek ki. Van az a pont, amikor annyi a megoldhatatlannak tűnő dolog, hogy feladjuk. Ami tőlem telhető, megteszem, aztán emelem a kezeimet. Ennyi. A többit próbáljátok nélkülem. Aki tudja tegye jobban! Nem nekem kell megoldanom a világ összes baját. Hagyni kell másnak is. Hányan vagyunk hajlamosak mindenki nyűgét magunkra venni. Vegyünk példát azokról akik redukálnak.  Persze visszatetsző az is az is ha valaki, ahol csak lehet kihúzza magát a felelősség és a nehézségek, terhek, teendők alól.  A javaknál viszont nagyon ott van. Nemszeretem elvégzendők miden téren vannak. Vannak erős nagyvonalúak, akik nem nyafognak, nem kicsinyeskednek. Odateszik magukat. Emlékszem apámra, nagybátyámra. Felnéztem rájuk e miatt. Azóta is ilyen szemmel figyelem a férfiakat. :) Kata

Amikor elkezd hűvösödni az idő, észre szoktam venni, az emberek megjelenésén, hogy szürkébb ruhákat kezdenek hordani. Fázósabban mozognak, hangulatuk komorabb. Oda a nyári oldottabb, lazább mozgás, színesebb megjelenés, kedély. Nyáron többen vesznek fel sárgát, pirosat. Ősszel, inkább barnát, kéket, feketét. Tehát a tömeg szürkébb lesz, morcosabb. Tegyünk ellene! Ami tőlünk telhető. Vegyünk ha lehet vidámabb színeket. A forró csoki kedélyt ad és melegíthet. Mozgás is emeli a kedvünket. Tudatosítsuk magunkban, hogy nekünk mi szokott segíteni! A zene, a tánc, a színház, a filmek, több alvás, az együttlét különböző formái: beszélgetések, összebújás. Gondoskodjunk, tegyünk róla, érte. Magunkért. Legyünk megértőek! Fontos, hogy ne keseredjünk el. Ne betegedjünk le. Erősítgessük az immunrendszerünket, ahogyan csak lehet. :) Kati

Az utánad jövőknek. Milyen nyomot hagysz magad után?  Hogyan emlékeznek rád. Milyen világot? Milyen örökséget? Teremtettél? Alkottál?  Művet, gyereket, örökséget, vagyont, házat, telket. Megőrizted az elődeid, apáid munkáját? Tettél hozzá? Fejlesztetted? Elherdáltad? Hazádat, otthonodat jobbítottad? Vagy csak magadnak éltél? Saját kényelmed kerested? Magadra költötted minden pénzed? Sajnos tény, hogy 5 év után  megszokja a legközelebbi hozzátartozó elmenetelét is az ember. Mindenkinek vannak jó és rossz szokásai. Amikor elmegy fáj és hiányoznak a jó szokásai. Viszont a rosszak nem. Tehát van megkönnyebbülés is. Vegyesen  hagy maga után emlékképeket. Lehet tanulni belőle. Megszívlelni. Tanulságot levonni. :) Kati

A kertben a gyomok közt apró paradicsom  palántára bukkantam. Felszedtem és cserépbe raktam. 2 napig kókadozott és egyszer csak erőre kapott. Ma apró termés lett rajta. Az élet él és élni akar. Mikor a netre feljöttem, lett egy lány ismerősöm. Tiltakozott a gyerekvállalás ellen. Ám a kutyájával olyan gyengéden bánt, hogy mindig mondtam neki, aki ilyen szinten gondos és érzékeny, az a saját gyerekével csodát tenne. Noha tiltakozott, ma már van egy kicsi fia, akit ugyan nagy procedúra után sikerült világra hoznia, de most minden rendben. Talán a születés körüli nehézségeket érezhette meg korábban, azért halogatta a gyerek vállalást. Máskor is tapasztaltam, hogy akadályok dacára az élet él és élni akar. Sőt annál inkább, minél több akadálya van.  Akiknek pedig kevesebb nehézsége van, számtalanszor tapasztaltam, hogy csak fanyalog. Mintha a nehézség inspirálóan hatna. Egyfajta kihívásként, provokálóan hat.  :) Kata

Hogyan érzed reggelente, a saját otthonodat szereted? Van akik jelenlétében viszont restelled? Némelyeknek olyan a kisugárzása, hogy önmagad nem érzed elfogadhatónak. Barátnőm szerint,  a kozmetikus olyan szinten akkurátus, preciz, hogy a közelében sosem érzed eléggé tisztának magad. Többnyire a maximalisták közelében érezzük ezt. Mit tehet a szétszórtabb, ha szeretné, hogy elfogadják? Mindenekelőtt önnön magával kell tudatosítani, hogy szerethető. Kellenek a világba azok is, akik körül nem minden rendezett. Sőt lehet, hogy ha jobban megnézzük a maximalistáknál a háttérben több rejtett probléma van. Pont a precizitásával takarja el a gondokat. :)  Kata