Léteznek amazonok, akik, már 60- 70 évesek, mégis heves fiatalos lendülettel élnek. Valami belső tűz hajtja őket. Vannak viszont huszon-, harminc éves lassabb ritmusú emberek, akik 50-60 évesek tempójában higgadtabban szemlélődő bölcselkedősen viselkednek. Igen érdekes, ha két nem éppen átlagos tempójú, eltérő ritmusú kerül össze. Mintegy bevonzzák egymást partnernek. Kiegészítve a saját átlagtól eltérő mentalitásukhoz a másik embert. Sokszor jut eszembe Hernádi Judit mondása önmagáról. Mi szerint ő már huszonévesen is inkább negyvenes volt.  Vagyis a számok gyakran nem azt a kort jelzik, hogy mennyire idős valaki. :) Kati

Oldala. Sokoldalúsága. Énrészeink, ahogyan Daubner Béla írásaiban sokhelyütt definiálja. Mindannyiunknak több oldala van. Ahogyan manapság mondani szokás ugyanaz a nő másmilyen más-más férfi mellett.  Mást hoz ki belőle. Kislányos makranc lesz noha már középkorú. Vagy hallgatag, figyelő, aki issza a szavait a partnerének. Egyik férfi mellett lehet nyitott, másik mellett zárkózott, visszafogottabb ugyanaz a hölgy. Attól függően, hogy mit vált ki belőle a társa. Igazán jó nő, ahogy szintén mondani szokták remek szakácsnő a konyhában, egy bestia az ágyban, jól helytáll a munkájában, ügyes a volán mögött. Mindezen szerepköreit zökkenőmentesen összehangolja. Problémás esetet szemléltet Az ötödik Sally című darab. Ott a főszereplőnő énjének több oldala  összehangolatlan, beteges, kusza. Annyi féle elvárás van egy emberrel szemben naponta, hogy nem is egyszerű probléma mentesen megoldani minden helyzetben a szerepköreink hitelességét. Érthető hiszen emberből vagyunk. :) Kata

A szlengben a para a paranoia egyszerűsítése. Félni. A szabadság feladásátől félőt jellemzik így. Mivel tétje van. Elköteleződve illik hűnek lenni. Hiszen ha a másik fél megtudja, hogy nem csak ő van a képben, akkor számon kérhet, elhagyhat. Elköteleződve, már a napi programot sem csak önmagamhoz kell igazítsam. A másik fél igényét is figyelembe kell venni. A férfi, ha foci meccset szeretne nézni, a nőt pedig nem érdekli ilyesmi, megoldandó helyzet, konfliktus keletkezik. Lehet, hogy keresgél az ember párt, de valójában megszokta, hogy egyedül van és olyan nagyon nem is bánja. Éppen elmondja az ismerősöknek családnak, hogy keres, de hát nehéz találni valakit magának. Voltaképp nem is igazán akar. Csak a lelkiismeretét nyugtatgatja azzal, hogy keresgél immel-ámmal. :) Kata

Hiszik sokan. Pedig de nagyon nem az. Sőt! A szabadság, amit hoz magával mi mindent adhat! Az Eastswick-i boszorkányok című filmben és színdarabban mondja a barátnőjének a szereplő, amikor az egyedül állóvá lesz. Ez bizony nem a vég. Hanem a kezdet. Tudnunk kell élni a lehetőséggel. Azzal, hogy mi döntjük el, mi legyen. Nem kérhet számon senki sem. Mindez persze fokozott felelősség is egyben. Okosan élni vele. Meg kell tanulni a női és a férfi dolgokat is ellátni. Vagyis a férfiaknak új feladat önmaguknak tiszta ruháról, ennivalóról gondoskodni, az otthon takarításáról. Ilyesmit tipikusan anyukájuk vagy a nejük végzett korábban. A nőknek pedig képessé kell válni önmaguk fenntartására elegendő jövedelemről gondoskodni. Nincs férj, családfő, apa, aki ezt adja. Az otthont is fenn kell tartani, az állagát megóvni, számlákat rendezni, biztonságról gondoskodni. Kocsit fenntartani, vizsgáztatni. A tipikusan a másik nemre jellemző feladatokat is felvállalni, abban is helyt állni. Ha párban él valaki, akkor ezek megosztódnak. A felelősség is. Könnyebb. Ám alkalmazkodni kell. Vagyis mindennek ára van.  Ám, ha valaki ezt megtanulja, akkor nagyon jónak kell annak lenni, aki miatt a nem könnyen megszerzett szabadságot az egyén feladja. :) Kata

Csüggedten lépeget a kertben. Nem akarom, hogy búskomor legyen, akihez közöm van. Tenni szeretnék, amennyit bírok, tőlem telhetően, hogy jobb legyen az állapota, kedélye annak, aki hozzám tartozik, aki velem van. Odafigyelek. Fontos ő nekem. Szomorú ne legyen. Hűséges hozzám. Ezt nagyra értékelem. Méltányoljuk, ha ad nekünk valaki! Hiszen tapasztalhatjuk, legtöbbször inkább elvenni törekednek a legtöbben. Időnket, erőnket, anyagiakat. Alig van olyan, hogy minden elvárás nélkül valaki ad. De sokszor kell tudomásul vennünk keserűen, hogy kihasználtak. Felhasználtak. a céljaik megvalósulásához csak egy eszköz voltam. Ilyenkor mi is lépegetünk tovább csüggedten, búskomoran. Elgyászoljuk a sérelmünket. Kell valami, amitől ismét fel emelhetjük a fejünket:) Kata

Abban az esetben szokták mondani ezt, amikor őszintén elmondja az ember, hogy bizony vannak problémák. Konfliktusok, sérülések nélkül nem élnek együtt emberek. Más más temperamentumúak kerülnek össze. Ki is egészíthetik egymást. Az együttműködés eredményes is lehet. Mindenki hozzá adja amiben ő erősebb. Van persze amikor nem megy súrlódás nélkül. Keletkeznek lelki sérülések. A sebekkel együtt és tovább létezni kell. Jó, ha ismerkedések alkalmával őszintén el merik a felek mondani, hogy a családjukban milyen mértékű sérülések keletkeztek. Korunk emberei bizony ritkán épek teljesen lelkileg. Az iskolai közösségekbe is a problémásakat felzárkóztatni integrálni kell. Tehát a kiegyensúlyozott gyerekek is találkoznak problémás esetekkel. Megtapasztalják. Amikor munkahelyre kerülnek tudjanak igazodni, alkalmazkodni, empátiával.  Hiszen az iskolai, munkahelyi közösség is olyan, mint egy nagy család. :) Kati

Benne marad a házasságban, de vágyik el onnan. Vallja, hogy nem fog elválni soha. Közben álmodik mással. Ismerős a helyzet sokaknak. Hát merek írni róla. Akár évtizedekig is fenn állhat az állapot. Mennyi embert érint? Sőt talán nincs is házasság, amelyikben egyik fél se kerülne ilyen állapotba egy időre. Akkor érdemes elgondolkodni róla. A feloldás módjáról. Motiválóan is hathat. Az elunalmasodó kapcsolatban. Ilyenkor nem a házastárs miatt élénkül fel az egyén, hanem egy külső valaki miatt. Más lesz a viselkedése, külleme. Külön kérdéskör, hogy a külső kontaktus meddig jut el. Viszonzásra lel vagy sem. Akinek fáj bármi és nem változtat, annak még nem fáj eléggé. Vagyis, ha marad, akkor még nem eléggé rossz neki, ott, ahol van. :) Kata