Monsieur Pignon elvált a nejétől, de még 2 évvel a válás után is kötődik. Láthattam filmen és színdarabban is. Ám amikor ez  a kötődés végre feloldódik, elmondja a nőnek, hogy mennyire megkönnyebbült. Hányan kötődnek még évekig válás, sőt özvegyülés után is a korábbi párjukhoz. Mennyire kiszolgáltatott helyzet ez, azt csak az tudja, aki benne van. Társfüggés a javából. Méghozzá, ahogy manapság mondják:”Nem alap szinten.” Miért alakul ki? Veri szinte béklyóba az embert. Hogyan oldható? Mikor épülhet fel erőssé az egyén, olyan mértékben, hogy oldódjon a túlzott kötődése? Izgalmas, erősen elgondolkodtató kérdések. A válaszok fontosak, mert mindannyiunk családjában, ismertségi körében van, akiről tudjuk, hogy ilyen a helyzete. Segítsük, amennyire lehet! :) Kati

Mi is az? A rák? A magány? (Jelzem, a párkapcsolatban élők közt is rengetegen érzik magukat magányosnak, ha nem érzik ott jól magukat.) Mit tehetünk ha gyanú merül fel gyógyíthatatlan betegségre? Vegyük sorra, hogyan tehetünk ellene? Önmagunkat hogyan erősítsük meg? Immunerősítésre vegyük sorra miket vethetünk be? A lehetőségekhez mérten csökkentsük a stresszt! Teljesen persze nem lehet. Sok mozgás, sport, tánc, szex, kerti munka, relaxálás, erősít testileg, lelkileg. Jó alvásról gondoskodni. Multivitaminokról. Antioxidánsokról. /Aszalt szilva, cékla, szőlő, káposzta, paradicsom, fokhagyma, sütőtök, citrom, lilahagyma, búzacsíra, fahéj, kurkuma…/Az étrendünkbe amennyit csak lehet iktassuk be! Gondoskodjunk kiegyensúlyozottságunkról! Próbáljuk emelni a kedélyünket, ha lehangolt! A sportolás, tánc, szex ebben is segít. Továbbá a barátságos kommunikációk. Szeretetre méltó háziállat. Orbáncfű tea, kapszula. Nyugtató teák. Masszázs. Másokról gondoskodás. Hiszen amikor gondoskodunk kerti,-  szobai növényekről, háziállatainkról, gyerekekről, öregekről, betegekről, akkor bennünk is jó anyagok szabadulnak fel. Erősít, éltet. :) Kati

A fiatal diófát néztem a kertben és elgondolkodtam a jövőt terveztem. Barátném a kertjét rendezve a fái magasra törő hajtásait következetesen letördelte. Hiszen úgy vélte neki elérhető magasságban azokat gondoznia kell. A gondozáshoz segítséget hívni és azt honorálni is kell, ha nem bír egyedül vele. A sudár magasba törő ágakat figyeltem. A másik fánál pedig a terebélyes helyfoglalást. Így jutott eszembe a mi helyigényük a világban. Hiszen még az írásnál is jelzi ilyen igényeinket a betűink mérete. A mondandónk elhelyezkedése. Beszélgetéskor a hangerőnk, a mondandónk terjedelme, tömörsége. Amint a kertben a növényeink alakja, mérete, fejlődése is jelzi a világban az ő helyigényüket.:) Kati

Szeretne leginkább sokat,jókat aludni az ember. Különösen ha fáradt vagy a világból elege lett. Aztán egyszer csak az alvás nem megy. Noha fáradt, de a gondolatai nem állnak le. Minél jobban akar aludni annál inkább nem megy. A többség először próbál teákkal, gyógykészítményekkel segíteni magán, majd altatókkal. Ok lehet a folytonos megfelelési kényszer és egyéb  stressz. Ősszel hallom, amikor a kerti bútorokat pakoljuk el, van akinek leül a kedélye. Hideg idők következnek. Az alvászavarok is összefüggnek a kedéllyel. Akarna aludni inkább sokat az is akinek lenni, élni nincs sok kedve, lendülete. A testedzés az endorfinnal képes emelni a kedvet. Bőséges víz fogyasztás és orbáncfű kapszula is segíthet. Támogató barátok, társak. Elfogadó légkör. Olyan helyzet,ahol érezzük, a helyünkön vagyunk. Keressük,teremtsük meg! :) Kati

Ha előttem megy olyan néni, aki anyukámra hasonlít, követem egy ideig. Olyan jó nézni. A látványt marasztalom még egy kicsit. Szerencsére lehet látni anyukámra és apámra kicsit hasonlítókat is. A szüleim tárgyait is ezért szeretem használni. Akkor még olyan, mintha picit itt lennének. Annak idején, amikor a nagyszüleim, és a párom szülei után kellett elpakolni, tudtam szépen szisztematikusan rámolni. A szüleim és a párom után nem olyan egyszerű elpakolni. Tőlük többet szeretnék megtartani. Többször szeretném átélni, hogy még kicsit segítgetnek. Legalább a holmijaikkal. Lám milyen nyomokat hagyunk magunk után. Van aki a házát, kocsiját, kertjét, fáit, szőlőjét, bútorait, ruháit, könyveit, alkotásait, naplóit. Mind megannyi üzenet. Csak tudjuk értelmezni! Valamint ne a múltba temetkezni,hanem a kapottakkal előre tekinteni,fejlődni. :) Kati

Beszív kifúj. Nyugi van. Engedd el a túlzottan foglalkoztató problémát!  Vagy legalább kicsit távolodjunk tőle, hogy rálátásunk keletkezzen !Örökké hullámvasúton nem jó. Valahogyan kimaradni a nem kellő dolgokból. Ehhez is érzék kell.Bevonzzuk a túl sok elintézendőt? Van aki képes hétköznap is nyugodtan sétálni egy erdőben. Van aki hétvégén is az elmaradásaival próbálja utol érni önmagát. Hogyan kell nyugodt, békés, kiegyensúlyozott, elégedetté válni? Fogalmazzuk meg önmagunknak, hogy ez a célunk. Akár írjuk is le! Ehhez is bevonzhatjuk ami szükséges. Tegyünk lépéseket! Fogalmazzunk hozzá teendőket! Tudassuk is a közelünkben levőkkel!  Hátha segítenek. Többnyire férfiak képesek lazább szemléletre. Nők inkább izgulósabbak, szorongóbbak, görcsösebbek, félősebbek. A higgadtabbá válás is célunk lehet. Van persze mindenkinek egy alaptermészete. Lassabb vagy pörgősebb. Ám önmagát formálhatja mindenki bizonyos mértékben. Még a szervezetünk működése is befolyásol. Például a pajzsmirigy állapota, működése. Az életkorunk. Például a változó korban lét mindkét nemnél változást hoz a ritmusba, kiegyensúlyozottságba. A táplálkozás is befolyással van. A mozgásaink mennyisége, minősége. Tudatosítsuk mindezt! :) Kati

Naponta jön a terhelés. Már azon lepődünk meg ha valaki nem küld egy gyomrost be. Bármerre lépünk keresztbe tesznek, nehezítenek. A szabályokat szaporítják, amihez magunkat tartanunk kell. Nem szabad ezt. Azt sem lehet. Ha mégis megteszed bűntudatod legyen. Meglopnak itt ott. Még a hozzátartózód sírja mellől is ellopják amit oda teszel. Ne lepődj meg! Rántsd meg a vállad és menj tovább! Ne fűzz érzelmet a sérelmedhez! Engedd el! Ne hagyd, hogy megviseljen, ha packáznak veled! Ilyen világunk lett. Jó vagy sem. Úgy látszik túlélni csak így lehet. Edződni kell a stresszhez. Az marad fenn, aki asszimilálódni képes. Lassan úgy törtetünk csak előre, mint a lovak a szemellenzőkkel. Nem engedjük, hogy oldalról jövő támadások megérintsenek. Csak fókuszálunk előre rendületlen. Milyenné fogunk válni mindezek következtében? Ugye nem fásulunk el! Bizakodni próbálok benne. Nagyon sok szépet kell begyűjteni, ami képes kompenzálni a túl sok sérelmet. Valamint edzenünk kell a rugalmasságunkat! :) Kata

Bármiről írtam igyekeztem az írás végére az újra kezdésre való törekvést jelezni, még a legrosszabb témáknál is. Az ember sokszor gyenge és gyarló is. Az odafordulás, az empátia, együttérzés viszont sokszor segít. Mindkét félnek. Még az ereje teljében levő legelbizakodottabb is kerülhet bármikor nagyon kiszolgáltatott helyzetbe. Mintha csak megleckéztetnék őt az égiek. Tapasztaltam sokszor az embereket megfigyelve. Mennyire nagyon kicsivé tud válni a legnagyobb hangú is. Elég egy betegség és már  meg is törik. Óvatosan tehát a túl nagy egóval, a fondorlatokkal, spekulációkkal  azt javaslom. :) Kata