Nem ezt akartam – megtörtént.

Lázadtam, kételkedtem – mindig visszaterelt.

“Hétköznapi boldogság!” – kiáltottam,

“Nem: különleges szerep!” – válaszolta.

“Összeroppanok” – nyögtem,

“Csak hiszed” – válaszolta.

“Ő kell!”

“Miért nem: Én? Végtelennél kevesebbel miért éred be?”

“Megölsz!”

“És? Nem támasztalak fel?”

“Legyen, ahogy akarod!”

“Na végre! Kezded sejteni: a Lényeget?”

Nem gondolod: Nekem nehezebb volt? És nem nyafogtam…