Szokás kérdezni első találkozás után. Állítólag 20 másodperc alatt kész az első benyomás. Ahhoz, hogy ezt módosítsuk, felül írjuk fél év kell. Amikor működik a kémia és vágyik együtt lenni az ember minél többet, akkor elkezdik megszokni egymást. Ami mindig kéznél van, bármikor elérhető elveszti az értékét. Amit nem lehet akármikor elérni, az felértékelődik. Például, ha a pár valami okból napokig nincs egymás közelében a sóvárgás ismét elindul. A katolikus egyházról olvashattuk már régebben, hogy csak a naptármódszeres fogamzásgátlást ismeri el. Vagyis a ciklus közepén, a peteérés idején kell tartózkodni az együttléttől. Ilyenkor mintha az  udvarlás idején lennének nincs teljes együttlét. Ennek megtarthatósága és hatékonysága egy külön témakör. A lelki oldala is érdekes. Amit nem lehet, azt jobban akarjuk. Oda leszünk érte. Az ember már csak ilyen. Ami mindig kéznél van, nem annyira érdekes. Az elérhetetlen, mintha piszkálná az érdeklődésünket. Hogyan tudjuk mindezt tudva alakítani az életünket? A saját  és a társunk programjait, munkáját, otthonunkat elrendezni, ütemezni berendezni. Izgalmas kihívás, érdekes. Az önbizalmunk is helyén kell legyen.  A távollét idején tényleg utánam fog vágyódni? Nem új partnerrel helyettesít be? Ez már persze a hűség téma köre.  :) Kati