Munkában, kapcsolatokban egyaránt felismerjük azt a hozzáállást, amikor addig keres valaki a dolgok közt problémát, míg végre talál a feltevésére önigazolást. Ha, jobban megnézzük, ilyenkor azt is mondhatjuk: „Nem akarásnak nyögés a vége”. Kérdés, hogy megéri-e. Mindez hová vezet? Akarjuk-e egyáltalán, hogy működjön valami. Érdemes-e a végsőkig elemezni a dolgokat. Lehet, hogy az már pont a működés rovására megy! Az ember nem tökéletes. (Szerencsére.) Borzalmas is lenne. Gyakorta hibát hibára halmoz. Aztán valahogy mégis kialakulnak a dolgok. Működni kezdenek. Mert a többiek igenis a bukdácsolóra felfigyelnek. Nyújtanak segítő kezet. Ezt tapasztaltam. Gyakorta hozott olyan helyzetbe az élet, hogy olyasmivel kellett foglalkoznom, olyan dologban helytállnom, amihez nem igazán értek. Beismertem. Kértem azokat, akik otthonosan mozognak azon a területen, hogy segítsenek. Alázattal megköszöntem. :) Kati