Címke: egó

Önbecsülés önérzet

Az önbizalomhiánytól az önbizalom túltengésig igen széles a skála. Hol is helyezkedünk el? Mi mindenre is hat ki? Mindenre. A közérzetünkre. A másokkal való kontaktusunkra. Arra, hogy mennyire vagyunk féltékenyek. Elhisszük e, hogy a másiknak mi kellünk. Arra, hogy elhiszem én így ahogy vagyok elég vagyok. Pont jó vagyok. A munka terén. Ennyiért adom el a munka erőmet. Elfogadom ezt a bért. Tehát igen érdekes téma. Mennyire zavar ha valakinek a környezetünkben túl nagy az egója? Hogyan értékeljük? “Hát ez majd hanyatt esik önmagától”- mondjuk. Vagy toleráljuk? Gondolva: Lehet, hogy ezt így kell csinálni és nekem kevés az önbizalmam. Gusztustalannak érezzük, ha a másik folyton “fényezi”, dicsérgeti. reklámozza önmagát? Vagy konstatáljuk: Menedzseli magát. Mi a normális? Mi a természetes? Hallom korosabbaktól: “Az újabb generáció teljesen el van “szállva” magától” Evidensnek veszik, hogy nekik minden jár. El vannak kényeztetve. Úgy vélik nekik alapból minden jár. A z generáció és a még fiatalabbak már kezdenek munkába állni. A munkáltatók tapasztalják ezt a mentalitást. A legjavát óhajtják mindenből és a legkényelmesebbet, a legkisebb erőfeszítésért. Hiszen a reklámok is azt sulykolják: ” Mert megérdemled. Neked ez jár”. Míg a korosabbak úgy szocializálódtak, azt szokták meg, hogy alapból nem jár semmi. Mindenért keményen meg kell küzdeni. Ez persze meg is edz. Hogyan is lesz élces, szilaj valaki? Tartást honnan lehet nyerni? Kihívásoktól mennyire lehet edződni? Erősebb önbizalomra szert tenni? Az alázatról már sokat írtam. Mitől lesz megtört? Élményektől? Például egy nyugdíjba kerülő körül, amikor megszűnnek a munkahelyi kihívások, szinte érezhető egy év után a megtörtség. Ám egy megözvegyülés alkalmával, mint súlyos trauma után nem mindig csak az önbizalom rendül meg, hanem a kihívás miatt, hogy egyedül is talpon kell maradni egy fajta erősödés van. Vagy elveszel vagy össze szeded magad és fenn maradsz. Megannyi érdekes elgondolkodtató megtapasztalás. :) Kata

Több vagyok nálatok

angyalHa csak egy hajszállal is több, de kell ez az érzés, ahhoz, hogy nagyot cselekedjem, igazán őszinte legyek, megnyíljak és adjak, lépjek bátran.

Más hogy van ezzel?

Amit még nem próbáltam: előidézni az érzést. Akkor is így tenni, ha nem érzem az egómat magam körül. Állítólag lehet ezt is: tiszta erőből tánc!

Be kell vállalni ügyeket, meg kell tenni a tetteket, hőssé kell válni.

S mit teszek, hogy ne szálljak el, a gőg el ne borítson? Mindig hozzáteszem: “Igaz, hogy különleges vagy Zoli, de mindenki más is pontosan úgyanannyira különleges”.

Mert igen. Kell a horgony.

 

;-)

Zoli