A Férfiak Lapja kétségtelenül erős blogos jelleggel bír. Aki nem ismer eléggé, könnyen félreértheti egy – egy cikk mondandóját (meg néha hüjeséget is írok, azt aztán ki nem lehet magyarázni, legfeljebb belátni, és megpróbálni helyrehozni.) Gedainé Kölnei Líviával, a Talita.hu keresztény feminista portál egyik alapítójával és szerzőjével beszélgettünk a neten, az ezt megelőző, Nők Lapja cikkre reagáló cikkről. (Jó mondat volt, ugye? Megismételjem? :-) ) Segített a beszélgetés kicsit magamba nézni, megvizsgálni, mi is történt bennem, miért reagáltam úgy, ahogy? A nyitó írás a Nők Lapja ezévi (2014 – es) július 2. – i számában van, Mörk (vagy Merk? Ma adtam oda a Nagymamának azt a lapszámot, utánanézni se tudok. Így kell jópofaságnak feltünteti a lustaságot.) Leonórától, „Mit akar a nő?” címmel. A kiadótól a lapszám egész biztosan a megjelenés után még jó ideig megrendelhető. (Tökre becsszó, hogy nem kapok százalékot utána, de nem szeretem a túlságosan passzív olvasót. Iszonyúan rá vagyunk szoktatva, hogy ki van nyalva a hátsónk. Aki nem hiszi, tényleg járjon utána! Pont, mint a népmesében.)
Tehát Leonóra („904 – ből” – aki nem érti, kérdezze Szűcs Juditot!): jól végsorozta (tuti akaratlanul, hiszen nem is ismer) a patriarchális ösztöneimet. Kb. mint mikor Julcsi Apa elé áll, hogy márpedig igenis miniszoknyában és tanga bugyiban megy a dizsibe Jocóval. Apa persze üvölt, mint sakál, Julcsi hallgatja, míg el nem unja, aztán szépen elmegy miniben és tangában a Jocóval a dizsibe. Mert tudja, hogy az apja úgyse nyúlna hozzá egy ujjal se, csak a szája nagy.
Apuci pedig szépen leül a konyhaasztalhoz és azon gondolkozik, hogy 1. nincs semmi hatalma ezen a lányon, azt csinál, amit akar. 2. baszki hazajön felcsinálva – ennyire húzza a Jocót, az vagy fél kiló nyugtatót kell, bevegyen, vagy ami jön, annak majd a végén lesz köze némi elnyugváshoz. 3. ez a Jocó egyáltalán nem biztos, hogy érett az apaságra 4. mert a kurva kölke választhat, hogy akar-e apa lenni. De a Julcsi nem. Vagy meg kell ölnie a saját gyerekét.
Ugye, milyen jó, hogy a nők tökre felszabadulnak szexuálisan? Szabadon lehet belevinni a férfiakat a felelőtlen szexbe. Mert egy férfi baromi könnyen tűzbe jön. És innen már cefetül bonyolódik a képlet, mert pl. egy férfit is meg lehet alázni azzal, hogy olyan helyzetbe viszik bele, amiben már nem tud leállni, de valójában nem akarja. És utána szembe kell néznie magával, és ha senkinek egy szót se szól, akkor is bele kell néznie addigi barátai, és legközvetlenebb hozzátartozói szemébe. Csak míg azok képesek lesznek ezt nyíltan megtenni, ő már többet nem. És ez egy lelkiismeretes férfi!
Viszont nagyon sok férfire igaz, hogy „f.sz feláll, ész megáll”. A saját orgazmusán kívül alig érdekli valami az ágyban. És lesz.ja mit okoz ezzel a nőnek. Akár a másiknak otthon, ha megtudja. Vagy a gyereknek, aki egy hipp-hopp kaland után a világra jön, de soha nem fogja ismerni az apját, csak vágyakozni utána. Vagy hipp-hopp kaland, hipp-hopp megoldás: pl. Amerikában kisavazzák az anyából.
A cikk (az eredeti) miért nem próbálta meg a kutatási eredményeket összekapcsolni az elkötelezett, intim párkapcsolat igényével? Mert azon belül viszont ez a női természet, már nagyon sok örömet tudna okozni a párjának, aki úgy gondolom, ha csepp józan esze van, és iciripiciri becsületessége, akkor nagyon-nagyon meggondolja valaha is ki-, vagy félrelépjen-e? Mert mit adhat a másik, amit az asszony otthon nem? Akivel biztonságos a szex, mert tuti egészséges; akit ismer, csomó közös élményük van, és ráadásul állnak az intimitásnak azon a fokán, (ha van elég merszük hozzá) hogy egymással kellően gátlástalanok legyenek. Oda – vissza.
Mert egy elkötelezett kapcsolaton belül? Adj neki! – miért ne? De azon kívül? Rohadt egy rizikó, és érzelmi, intellektuális téren sehol nincs, mert egyetlen éjszaka alatt nem lehet odáig fejlődni.
Nos, akkor én most zártam le a témát.
;-)
Zoli