Anyukámnak vettem régen a piacon a jácintot cserépben, hogy a páromtól kaphasson nőnapra. Kiültette és ma reggel, nőnapra kinyílott. Mámorító illatával a reggelemre a mosolyt adta. Lám igaza lett a csodálatos előadónak, aki a napokban arról beszélt nálunk, hogy a támogató kapcsolat erőt ad. Még azok is, akik korábban éltek és minket gondoztak. Azt mondta a szülei gyakran eszébe jutnak, mit, hogyan csináltak. Úgy gondozom a baromfit, ahogyan apám. Szerencsére volt a mamám, akinek adhattuk a jácintot, ami most az illatával látványával jó érzést ad. Tehát még a korábban élők élete is támogató kapcsolat. Bíztató. Azt is firtatta az előadó, hogy a szavak a közlés, a hatás kis százalékát adják. A hatás nagyobb részét a közlő illető többi megnyilvánulása teszi. A nem szavak. A nonverbális jelek. Mosolya, ruhája, haja, termete, hansúlya, beszédtempója, illata, mozgása, járása és még számtalan megnyilvánulása. Ezekben pedig már megint benne van, akik által lett olyan. Anyum nagy hansúlyt fektetett rá, hogy a cipőm legyen mindig lepucolva. A keletiek is figyelik, meghajolva, hiszen az illetőről igen árulkodó jeleket ad a lábbelijének az állapota. Apám a kézfogás milyenségét tartotta fontosnak. Mutatja az is, hogy milyen vagy. Hát még az egész életükkel, élésmódjukkal most is támogató kapcsolatok a számomra. :) Kata