Ebben a filmben a főszereplö szellemileg a korábbiakhoz képeset kiugró magasságokba jut, majd ismét hanyatlik. Ez jutott eszembe a világhírű szÍnész szellemi leépülését figyelve. Sajnos a legközelebbi hozzátartozómmal is átéltük, amikor a máj nem megfelelő működése miatt az agy működésében is egyre nagyobb gondok voltak. A máj állapotát rontják, mint tudjuk az alkohol, de egyéb élelmiszert tartósítő szerek is. Korosodva a felejtések amúgy is terhelik a szellemi képességeinket. Ki-ki habitusának megfelelően veszi tudomásul ezeket. A szellemi és testi leépüléseket. A memóriánkban egyre kevésbé bízhatunk meg. Felvillan gondolat, ötlet, ihlet. Majd emlékezni fogok rá, úgy hiszem. Ám tapasztalom, hogy nem vagy körülményes a felidézése. A pouzle kirakásakor csak a közepes nehézségű megy. Régebben mennyire ment a nehezebb? Mennyire tudtunk keresztrejtvényt fejteni? Neveket megjegyezni? Mennyi időbe telt és telik most, ha új közösségbe kerülünk és illik mindenkinek megtanulnunk a nevét? Szembesülünk a kvalitásainkkal. A munkát meddig tudjuk végezni önmagunktól elvárt szinten? A 2 gyerekkel is otthon maradó kismamák amikor visszatérnek és újra próbálnak felzárkózni a munkába, átélhetik milyen szellemi erőket kell mozgósítaniuk. 4 évtizedre hagytam el a hivatásomat és helyette az energiámat a saját gyerekeimre fordítottam, A beteg társam és szüleim gondoztam. Megözvegyülve, a visszatéréskor felzárkózni próbáltam. Lassan integrálódtam. Van módom összehasonlítani a főiskolás osztálytársammal, kollegámmal önmagam. Ő, aki a pályát el nem hagyta milyen szakmai sikereket érhetett el. Vajon én milyen szintekre juthattam volna el? Összehasonlíthatjuk a szellemi képességeinket, idegi terhelhetőségeinket másokkal és a fiatalabb kori önmagunkéval. Kell hozzá megértés, nyugtázni, amikor alul maradunk, hanyatlunk. Keserves tapasztalások. Kűzdelem. A megfelő helyen kezeljük az esetleges alulmaradást. Például: „De még létezem, amennyire tőlem telhető, törekszem.” :) Kati