Jelen írás Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk! (HVG könyvek, www.hvgkonyvek.hu) című kötete alapján készült. A mű tizenkét gondolkodási keretet ismertet, ebből kettőt adok tovább, melyeket magam is többször alkalmaztam. A második, a mandalamódszer, később kerül közlésre. Köszönet hgyi-nek, aki felhívta a figyelmem a könyvre, s egyáltalán a gondolkodás új útjaira.

1.Mind Map módszer.

„Képzeljünk el egy bimbót, amely nem egyszerre, hanem egymás után, sorban nyitja ki különféle színű szirmait, míg végül egy gyönyörű virág válik belőle.” – kezdi Kaszás György.

A Mind Map (szó szerint agytérkép) módszer alkalmas arra (mint a majd későbbiekben ismertetésre kerülő Mandala módszer is), hogy gondolkodás közben összehangolja a két agyfélteke munkáját. Stimulálja, ingerli, válaszra készteti mindkettőt. Logikus, rendszerzett, de egyúttal képi, játékos is.

Bevezetőnek érdemes a hagyományos, bal féltekés jegyzetelési móddal foglalkoznunk. Hogyan is működik ez? Keressük meg egy egyszerű dolog, például a tojás asszociációit! Hagyományos lejegyzéssel ez így néz ki:

Tojás

tyúk, csibe, kakas

Étel

tükörtojás, rántotta, tojásleves, nokedli

Szaporodás

madár, hüllő, kacsacsőrű

Húsvét

tojáslikőr, locsolás, nyúl, hímes tojás

Milyen is ez?

– Egy dimenziós, egy irányú, színtelen, szürke.

– Itt nem, de sokszor: strukturálatlan, áttekinthetetlen, sokszor kaotikus, nem ábrázolja a gondolatok kapcsolódásait és viszonyait.

– Nélkülözi a vizuális ingereket: színek, formák, vonalak, irányok. (Jobb félteke!)

– Nem látjuk egyben az egészet, s ezért, ha valamelyik részletét keressük, akkor azt csak lineáris, sorrendszerű visszakereséssel találjuk meg.

Így az egész unalmas, monoton, gyakran követhetetlen, időt rabló. Csökken a kreativitás, kisebb a problémamegoldás esélye, fontos információk veszhetnek el. „A résztvevőket mintha cecelégy csípte volna meg: fényes nappal mély álomkórba zuhannak, miközben furcsamód úgy néznek ki, mintha ébren lennének.” (Idézet a könyvből.)

A Mind Map sugaras, elágazódásokat alkalmazó gondolkodási rendszer. A természetben ezek nagyon sok helyütt megtalálhatók: a tenyér és az ujjak, a virágok, a fák, a bokrok, korallok, idegsejtek, a levelek erezete, stb. Az agy az információkat hasonló elven szervezi: összekapcsol, asszociál. „…képeket, szavakat, számokat, logikát, ritmust, hangokat, színeket, alakokat, térbeli viszonyokat alkalmaz, s így az ötleteket, gondolatokat könnyen megérthetően és könnyen felidézhetően kapcsolja össze.” (Az író szavai.) Ettől erős eszköz a Mind Map, hogy az agy természetes működésére épít.

Öt alapjellemzője van:

1. A kiindulópont (a fókusz) a középpontba kerül.
2. A fő témák, (kapcsolódó gondolatok) a központi témát sugarasan veszik körbe, és fő ágakkal kapcsolódnak hozzá.
3. Az ágak mellé kulcsszavak és emlékeztető ábrák kerülnek.
4. Az altémák a főágak elágazásait követik.
5. Az ágak összefüggő csomópontrendszert alkotnak.

Lássuk, mindez hogyan néz ki a fenti példánknál!

A sugárirányú gondolkodás és lejegyzés:

–        színes, változatos

–        rendszerezett, tiszta

–        jól ábrázolja a kapcsolódási pontokat és a részek viszonyait egymáshoz

–        egyben szemlélteti a teljes képet

–        bármelyik része közvetlenül, visszakeresés nélkül látható

Alkalmazás: (rém egyszerű :-) )

Kellenek színes ceruzák, filctollak, zsírkréta, színes kréta – valamelyik. A/3-as felület, csapatmunkához nagyobb (pl. csomagolópapír). Magánhasználatra nekem általában az A/4 – es lap is jó volt.

Középre írjuk a kiindulópontot, a Fókuszt. Elindítjuk a főágakat, különböző színnel. Ráírjuk az adott ág kulcsszavát. Tartsuk az egy ág – egy szó szabályt! Áttekinthetőbb, és alkalmasabb új gondolatok keltésére. A főágak mellé képeket is rajzoljunk! A struktúra, a színek és képek mind a jobb féltekét ingerlik, és a figyelem is jobban marad éber.

A főágakat ágaztassuk el! Amíg vannak kapcsolódó ötletek, addig, olyan mélységig. Az ágak legyenek hajlítottak, mivel az egyenes vonal túlságosan a bal féltekéhez kapcsolódik. Az alágakhoz nem szükséges további ábrákat rajzolni, de megtehetjük. Viszi az időt, de további inger az agynak.

Mikor érdemes alkalmazni?

1. Valamilyen tevékenység megtervezése
2. Információk szervezése, áttekinthetővé tétele
3. Előadások előkészítése, illetve kivetítőn a mondandó szemléltetésére is alkalmas
4. Megbeszélések, tárgyalások, viták – megbeszéltek áttekinthető rögzítése
5. Tanulás – a tananyagból való Mind Map készítés eleve az anyaggal való foglalkozást jelenti, de nem unalmasan. Könnyebb rögzíteni a tanultakat a képek és színek miatt.
6. Időbeosztás elkészítése – tervezés, fontossági sorrend felállítása
7. Magáncélú alkalmazás – pl. egy karácsonyi bevásárló lista összeállítása, egy születésnap menetének megszervezése

 

Zoli