Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk!
Jelen írás Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk! (HVG könyvek, www.hvgkonyvek.hu) című kötete alapján készült. A mű tizenkét gondolkodási keretet ismertet, ebből kettőt adok tovább, melyeket magam is többször alkalmaztam. A második, a mandalamódszer, később kerül közlésre. Köszönet hgyi-nek, aki felhívta a figyelmem a könyvre, s egyáltalán a gondolkodás új útjaira.
1.Mind Map módszer.
„Képzeljünk el egy bimbót, amely nem egyszerre, hanem egymás után, sorban nyitja ki különféle színű szirmait, míg végül egy gyönyörű virág válik belőle.” – kezdi Kaszás György.
A Mind Map (szó szerint agytérkép) módszer alkalmas arra (mint a majd későbbiekben ismertetésre kerülő Mandala módszer is), hogy gondolkodás közben összehangolja a két agyfélteke munkáját. Stimulálja, ingerli, válaszra készteti mindkettőt. Logikus, rendszerzett, de egyúttal képi, játékos is.
Bevezetőnek érdemes a hagyományos, bal féltekés jegyzetelési móddal foglalkoznunk. Hogyan is működik ez? Keressük meg egy egyszerű dolog, például a tojás asszociációit! Hagyományos lejegyzéssel ez így néz ki:
Tojás
tyúk, csibe, kakas
Étel
tükörtojás, rántotta, tojásleves, nokedli
Szaporodás
madár, hüllő, kacsacsőrű
Húsvét
tojáslikőr, locsolás, nyúl, hímes tojás
Milyen is ez?
– Egy dimenziós, egy irányú, színtelen, szürke.
– Itt nem, de sokszor: strukturálatlan, áttekinthetetlen, sokszor kaotikus, nem ábrázolja a gondolatok kapcsolódásait és viszonyait.
– Nélkülözi a vizuális ingereket: színek, formák, vonalak, irányok. (Jobb félteke!)
– Nem látjuk egyben az egészet, s ezért, ha valamelyik részletét keressük, akkor azt csak lineáris, sorrendszerű visszakereséssel találjuk meg.
Így az egész unalmas, monoton, gyakran követhetetlen, időt rabló. Csökken a kreativitás, kisebb a problémamegoldás esélye, fontos információk veszhetnek el. „A résztvevőket mintha cecelégy csípte volna meg: fényes nappal mély álomkórba zuhannak, miközben furcsamód úgy néznek ki, mintha ébren lennének.” (Idézet a könyvből.)
A Mind Map sugaras, elágazódásokat alkalmazó gondolkodási rendszer. A természetben ezek nagyon sok helyütt megtalálhatók: a tenyér és az ujjak, a virágok, a fák, a bokrok, korallok, idegsejtek, a levelek erezete, stb. Az agy az információkat hasonló elven szervezi: összekapcsol, asszociál. „…képeket, szavakat, számokat, logikát, ritmust, hangokat, színeket, alakokat, térbeli viszonyokat alkalmaz, s így az ötleteket, gondolatokat könnyen megérthetően és könnyen felidézhetően kapcsolja össze.” (Az író szavai.) Ettől erős eszköz a Mind Map, hogy az agy természetes működésére épít.
Öt alapjellemzője van:
- A kiindulópont (a fókusz) a középpontba kerül.
- A fő témák, (kapcsolódó gondolatok) a központi témát sugarasan veszik körbe, és fő ágakkal kapcsolódnak hozzá.
- Az ágak mellé kulcsszavak és emlékeztető ábrák kerülnek.
- Az altémák a főágak elágazásait követik.
- Az ágak összefüggő csomópontrendszert alkotnak.
Lássuk, mindez hogyan néz ki a fenti példánknál!
Mind Map ábra
A sugárirányú gondolkodás és lejegyzés:
– színes, változatos
– rendszerezett, tiszta
– jól ábrázolja a kapcsolódási pontokat és a részek viszonyait egymáshoz
– egyben szemlélteti a teljes képet
– bármelyik része közvetlenül, visszakeresés nélkül látható
Alkalmazás: (rém egyszerű :-) )
Kellenek színes ceruzák, filctollak, zsírkréta, színes kréta – valamelyik. A/3-as felület, csapatmunkához nagyobb (pl. csomagolópapír). Magánhasználatra nekem általában az A/4 – es lap is jó volt.
Középre írjuk a kiindulópontot, a Fókuszt. Elindítjuk a főágakat, különböző színnel. Ráírjuk az adott ág kulcsszavát. Tartsuk az egy ág – egy szó szabályt! Áttekinthetőbb, és alkalmasabb új gondolatok keltésére. A főágak mellé képeket is rajzoljunk! A struktúra, a színek és képek mind a jobb féltekét ingerlik, és a figyelem is jobban marad éber.
A főágakat ágaztassuk el! Amíg vannak kapcsolódó ötletek, addig, olyan mélységig. Az ágak legyenek hajlítottak, mivel az egyenes vonal túlságosan a bal féltekéhez kapcsolódik. Az alágakhoz nem szükséges további ábrákat rajzolni, de megtehetjük. Viszi az időt, de további inger az agynak.
Mikor érdemes alkalmazni?
- Valamilyen tevékenység megtervezése
- Információk szervezése, áttekinthetővé tétele
- Előadások előkészítése, illetve kivetítőn a mondandó szemléltetésére is alkalmas
- Megbeszélések, tárgyalások, viták – megbeszéltek áttekinthető rögzítése
- Tanulás – a tananyagból való Mind Map készítés eleve az anyaggal való foglalkozást jelenti, de nem unalmasan. Könnyebb rögzíteni a tanultakat a képek és színek miatt.
- Időbeosztás elkészítése – tervezés, fontossági sorrend felállítása
- Magáncélú alkalmazás – pl. egy karácsonyi bevásárló lista összeállítása, egy születésnap menetének megszervezése
Zoli
NEM IS AKÁRMILYEN!
