Címke: kreativitás

Legyen humor!

HumorNEM IS AKÁRMILYEN!

A jó humor áldás. Segít kreatívan szemlélni a dolgokat. Ezt tőled majd kaphatja, ha valamennyire örökli és tapasztalhatja. : ) Szerencsés ember, akinek jó humorú ember él a családjában! Aki segít szemlélni  dolgokat a fonákjáról és vidáman. Egy bensőleg laza férfi mellett egy nő egy életet képes leélni, még ha az illető léha alak is. Ismerjük a  szólást: „Soha ne bízz meg olyanban, akinek semmi humora”. Hiszen élni nevetés nélkül is lehet: de érdemes? Adjunk a gyerekeinknek mintát arra, hogyan szemléljék a fonákjáról is a dolgokat! Ne legyen sótlan a világ körülöttünk! Úgy tartja a fáma: „Minden igaz – és az ellenkezője is.” A lényeg, hogy ne erőltessük úgy, mint pl. a rossz műsorvezető a „Jó reggelt, Vietnám!” című filmben, csak hagyjunk teret a humornak! Fogadjuk el, és engedjük kellően szabadjára a sziporkázó egyént, hogy oldja a légkört a családban, munkahelyen, ügyeink intézése közben. Legyünk rá fogékonyak, figyeljünk rá fel! Nagy erő ez neki, szüksége van rá. Egyénisége, adottsága még sziporkázóbb lehet tőle. Mi pedig oldódhatunk.

Annyira stresszes, túlzottan hajtós, beszabályozott, programozott lett az életünk! Mindennek az elintézése szabályokhoz kötött és körülményes. Az „élés”, az Élet lehetősége lassan már alig kap teret. Pedig nem vagyunk gépek, hanem vannak hibáink, faramuci furcsaságaink. Bár manapság sokunk sebhelyekkel tele;  annyi a feladata, kötelessége, terhe, hogy örül, ha végre valamelyest megpihenhet.

Figyelem a hazámban élőket: próbálunk túlélni, fennmaradni. Segítsük hát azokat, akik még képesek oldani az életünket, a görcseinket! Kaphatunk tőlük – más szemszögből látást, a továbbiakhoz új lendületet.

Kell ez a balzsam mindnyájunk lelkének!

Kati :-)

Két módszer a kreatív problémamegoldásra 2. Mandala módszer

könyvborító2Jelen írás Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk! (HVG könyvek, www.hvgkonyvek.hu ) című kötete alapján készült. A mű tizenkét gondolkodási keretet ismertet, ebből kettőt adok tovább, melyeket magam is többször alkalmaztam. A második, a mandalamódszer, kerül itt közlésre. Köszönet hgyi-nek, aki felhívta a figyelmem a könyvre, s egyáltalán a gondolkodás új útjaira.

2. Mandalamódszer

„A mandalamódszer engem a tűzijátékra emlékeztet. Pontosabban, azt a tűzijáték–figurát juttatja az eszembe, amelynél egy szétrobbanó tűzlabdából körben újabb tűzrózsák pattannak elő, hogy azok megint csak újabb tűzvirágokat szüljenek az égen.” – kezdi a módszer ismertetését Kaszás György.

Mandalának a szakrális (szent) jelképként működő mágikus, spirituális kört jelenti. (De lehet négyzet alakja is.) A lényege a középről való kiindulás, a különböző mértani formák (négyzet, kör, sokszögek) szimmetrikus elhelyezése. Tibetből származik.

A gondolkodási keret jellemzője:

  1. a tisztán meghatározott középpont;
  2. az onnan induló kiterjedés (belső körök);
  3. az azokból következő külső, záró kör.

A megalkotója a japán Matsumura Yasuo. Fontos jellemzője, hogy egyben látjuk az egészet, (problémát és megoldási ötleteinket), valamint a részek kapcsolatait. Természetesen erre a módszerre is jellemző, hogy stimulálja, ingerli az agy jobb féltekéjét, mivel egy ábrát alkalmaz, és különböző színeket.

A lényeg: gondolatmagok (kiindulópontok) és az azokból következő gondolatkörök ciklikus képzése. Hasonlít a Mind Map–re, de annál kötöttebb.

Használata:

1. A belső mag létrehozása: a mandala középső keretébe kerül a megoldandó probléma

20130408_124524 (1)

2. A belső kör létrehozása: a magot körülvevő keretbe írjuk a megoldás fő irányait, első gondolatainkat. Kezdjük fönt, a középső mezővel, kettesével haladunk az óra járásával egyező irányban. Végére két kört tettünk meg. Nem muszáj minden mezőt kitölteni, de célszerű 6–8 keretet megírni. Ha több ötletünk van, mint 8, javaslom új ábra készítését, és a fölös ötleteink oda történő bejegyzését.

20130408_124550

3. A külső kör magjainak létrehozása: az eddig a belső körbe írottakat, mintegy széthúzva, távolabb ismét felírjuk. Így ezek az ötletmagok alapjai lesznek további ötleteknek.

20130408_124603

4. A külső kör létrehozása: a magokat írjuk körül ötleteinkkel, konkrét megoldásainkkal! Ha egy mag körül itt is több ötletünk támad, mint nyolc, akkor javaslom, az ötletmagot írjuk megint fel egy kilencelemes mandala ábra közepébe, és fölös ötleteinket írjuk aköré!

20130408_124620

5. Tekintsük át az ötleteket, és szelektáljunk, ha ez szükséges!

Természetesen lehetőség van harmadik és további körök létrehozására, bár ezeket már némileg bonyolultabb egy ábrán elhelyezni. Segíthet új ábra létrehozása, ahol a fókusz, az új belső mag már nem az eredeti probléma, hanem a lehetséges megoldások egyik alapötlete. (Ld. belső kör tartalma.)

Mikor használjuk?

Problémamegoldásra (Pl. hogyan vihetnénk ki Jézus örömhírét a magyar férfiak közé?)

Tanulási segédeszközként (tudnivaló vázlatos rendszerezése).

Gondolataink rendszerezésére (előadás tartalmának összeállítása).

Gondolkodási folyamat elakadásakor segíti az összegző áttekintést, az új lehetőségek feltárását.

Ötletek lejegyzésére (a gépies, szekvenciális lejegyzés helyett).

 

;-)

Zoli

 

Két módszer a kreatív problémamegoldásra I. rész

Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk!

Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk!

Jelen írás Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk! (HVG könyvek, www.hvgkonyvek.hu) című kötete alapján készült. A mű tizenkét gondolkodási keretet ismertet, ebből kettőt adok tovább, melyeket magam is többször alkalmaztam. A második, a mandalamódszer, később kerül közlésre. Köszönet hgyi-nek, aki felhívta a figyelmem a könyvre, s egyáltalán a gondolkodás új útjaira.

1.Mind Map módszer.

„Képzeljünk el egy bimbót, amely nem egyszerre, hanem egymás után, sorban nyitja ki különféle színű szirmait, míg végül egy gyönyörű virág válik belőle.” – kezdi Kaszás György.

A Mind Map (szó szerint agytérkép) módszer alkalmas arra (mint a majd későbbiekben ismertetésre kerülő Mandala módszer is), hogy gondolkodás közben összehangolja a két agyfélteke munkáját. Stimulálja, ingerli, válaszra készteti mindkettőt. Logikus, rendszerzett, de egyúttal képi, játékos is.

Bevezetőnek érdemes a hagyományos, bal féltekés jegyzetelési móddal foglalkoznunk. Hogyan is működik ez? Keressük meg egy egyszerű dolog, például a tojás asszociációit! Hagyományos lejegyzéssel ez így néz ki:

Tojás

tyúk, csibe, kakas

Étel

tükörtojás, rántotta, tojásleves, nokedli

Szaporodás

madár, hüllő, kacsacsőrű

Húsvét

tojáslikőr, locsolás, nyúl, hímes tojás

Milyen is ez?

– Egy dimenziós, egy irányú, színtelen, szürke.

– Itt nem, de sokszor: strukturálatlan, áttekinthetetlen, sokszor kaotikus, nem ábrázolja a gondolatok kapcsolódásait és viszonyait.

– Nélkülözi a vizuális ingereket: színek, formák, vonalak, irányok. (Jobb félteke!)

– Nem látjuk egyben az egészet, s ezért, ha valamelyik részletét keressük, akkor azt csak lineáris, sorrendszerű visszakereséssel találjuk meg.

Így az egész unalmas, monoton, gyakran követhetetlen, időt rabló. Csökken a kreativitás, kisebb a problémamegoldás esélye, fontos információk veszhetnek el. „A résztvevőket mintha cecelégy csípte volna meg: fényes nappal mély álomkórba zuhannak, miközben furcsamód úgy néznek ki, mintha ébren lennének.” (Idézet a könyvből.)

A Mind Map sugaras, elágazódásokat alkalmazó gondolkodási rendszer. A természetben ezek nagyon sok helyütt megtalálhatók: a tenyér és az ujjak, a virágok, a fák, a bokrok, korallok, idegsejtek, a levelek erezete, stb. Az agy az információkat hasonló elven szervezi: összekapcsol, asszociál. „…képeket, szavakat, számokat, logikát, ritmust, hangokat, színeket, alakokat, térbeli viszonyokat alkalmaz, s így az ötleteket, gondolatokat könnyen megérthetően és könnyen felidézhetően kapcsolja össze.” (Az író szavai.) Ettől erős eszköz a Mind Map, hogy az agy természetes működésére épít.

Öt alapjellemzője van:

  1. A kiindulópont (a fókusz) a középpontba kerül.
  2. A fő témák, (kapcsolódó gondolatok) a központi témát sugarasan veszik körbe, és fő ágakkal kapcsolódnak hozzá.
  3. Az ágak mellé kulcsszavak és emlékeztető ábrák kerülnek.
  4. Az altémák a főágak elágazásait követik.
  5. Az ágak összefüggő csomópontrendszert alkotnak.

Lássuk, mindez hogyan néz ki a fenti példánknál!

Mind Map ábra

Mind Map ábra

A sugárirányú gondolkodás és lejegyzés:

–        színes, változatos

–        rendszerezett, tiszta

–        jól ábrázolja a kapcsolódási pontokat és a részek viszonyait egymáshoz

–        egyben szemlélteti a teljes képet

–        bármelyik része közvetlenül, visszakeresés nélkül látható

Alkalmazás: (rém egyszerű :-) )

Kellenek színes ceruzák, filctollak, zsírkréta, színes kréta – valamelyik. A/3-as felület, csapatmunkához nagyobb (pl. csomagolópapír). Magánhasználatra nekem általában az A/4 – es lap is jó volt.

Középre írjuk a kiindulópontot, a Fókuszt. Elindítjuk a főágakat, különböző színnel. Ráírjuk az adott ág kulcsszavát. Tartsuk az egy ág – egy szó szabályt! Áttekinthetőbb, és alkalmasabb új gondolatok keltésére. A főágak mellé képeket is rajzoljunk! A struktúra, a színek és képek mind a jobb féltekét ingerlik, és a figyelem is jobban marad éber.

A főágakat ágaztassuk el! Amíg vannak kapcsolódó ötletek, addig, olyan mélységig. Az ágak legyenek hajlítottak, mivel az egyenes vonal túlságosan a bal féltekéhez kapcsolódik. Az alágakhoz nem szükséges további ábrákat rajzolni, de megtehetjük. Viszi az időt, de további inger az agynak.

Mikor érdemes alkalmazni?

  1. Valamilyen tevékenység megtervezése
  2. Információk szervezése, áttekinthetővé tétele
  3. Előadások előkészítése, illetve kivetítőn a mondandó szemléltetésére is alkalmas
  4. Megbeszélések, tárgyalások, viták – megbeszéltek áttekinthető rögzítése
  5. Tanulás – a tananyagból való Mind Map készítés eleve az anyaggal való foglalkozást jelenti, de nem unalmasan. Könnyebb rögzíteni a tanultakat a képek és színek miatt.
  6. Időbeosztás elkészítése – tervezés, fontossági sorrend felállítása
  7. Magáncélú alkalmazás – pl. egy karácsonyi bevásárló lista összeállítása, egy születésnap menetének megszervezése

 

Zoli