Címke: vágyak

Domináns nő – szubmisszív férfi

Domináns nő szemszögből

 

Előző cikkemben szubmisszív férfi oldalról láthattuk ezt a D/s kapcsolatot, most a domináns nő oldalról írok.

sex-yaparken-topuklu-ayakkabi-giymek_767820

 

Napjainkban is, de főként emberöltőkkel ezelőtt, a nők voltak a szenvedő felek egy kapcsolatban/házasságban.

A férj dolgozott, eltartotta a családot, cserébe a nő rendelkezésére kellett álljon „házastársi kötelességeinek” eleget téve, ha akarta, hanem, hisz ez egy asszony dolga. Mondanom sem kell ezt nem sok nő élvezte, de beletörődött sorsába, és tűrte. Aki lázadozott ez ellen azt vagy „megfenyítette” a férje, vagy otthagyta a gyerekekkel együtt, ami nagy szégyennek számított akkoriban. Ma már nem szégyen, ha egy nő nem hagyja elnyomni magát, és jogos igénye van arra, hogy ő is élvezze az intim együttléteket. Miért csak a férfiak kiváltsága legyen élvezni a szexet?

Rengeteg férfi nem tudja, mit kell tennie ehhez, mi a jó egy nőnek. Ezért kell a nő irányítsa, elmondja neki, hogy ez most jó, ezt nem így, hanem úgy, stb. Két egyforma nő nincs, ahogy két egyforma férfi sem. Ebből indul ki a női dominancia.

Sok férfi élvezi, ha a nő irányít, így legalább megtudja, mit kell tegyen, hogy elégedetté tehesse az imádott nőt. A szubmisszív férfiakat a fegyelem nyugtatja meg, ahogy a domináns nőket az irányítás. Hogy a kezében tarthatja a dolgok alakulását, és semmi olyan nem történik, amit ő nem akar, ellenben minden olyan, ami neki élvezetet nyújt.

1461804_471176313050832_7679060133971170031_n Melyik nőnek nem imponál, ha egy férfi figyelmes, előzékeny, igazi úriemberként viselkedik? Kinyitja előtte az ajtót, kezet csókol, tisztelettel néz rá, beszél hozzá, nem pedig egy darab húsként, amit miután megszerzett eldobja, mint a használt zsebkendőt. A szubmisszív férfiak többsége igazi úriember (ami a mai világban elég kevés) aki a Nő minden kívánságát lesi, egy közhellyel élve „a tenyerén hordozza”. De ezt a tiszteletet, odaadást, bizalmat ki kell a Nőnek érdemelni! Senki nem hódol be, térdel le akárki előtt, legyen az férfi vagy nő. Itt nem szimplán testi vágyak kielégüléséről beszélünk, hanem lelki, érzelmi és szellemi szükségletekről is. Sokkal összetettebb dolog, mint egy szimpla vanilla szex, vagy párkapcsolat. A Domina keze adhat fájdalmat, de gyengédséget is, büntethet és anyaként óvhat. És hogy épp melyikre van szüksége a szubmisszív férfinek, azzal  teljes mértékben tisztában kell lennie, hisz ismernie kell a férfi aktuális lelkivilágát.

Tulajdonképpen pszichológiai hadviselésről beszélhetünk, ahol az „erősebb kutya baszik” alapelv működik. Amikor egy Férfi behódol egy Dominának, elismeri, hogy a nő erősebb nála (nem fizikailag) nagyobb hatást tud rá gyakorolni, mint ő a Nőre. És melyik nő nem élvezné, ha ilyen hatással tudna lenni egy férfira?

Folytatás hamarosan…

 

Kyky

Domináns nő – szubmisszív férfi

Előző cikkemben a domináns férfi – szubmisszív nő kapcsolatról írtam nagy vonalakban (könyv terjedelemben is kevés lenne kivesézni a témát), ebben a cikkben a „fordítottjáról” a Domina-szub felállásról lesz szó.

Egyik szolgám kapta feladatba, hogy fogalmazza meg ő mit érez alárendelt helyzetben, miért is jó ez neki, mivel szép kerek írás, megérdemli, hogy más is elolvassa:

11224378_461219937379803_1377025694057912142_n

„Nekem, amikor éppen a BDSM szerepekről, a domináns és a szubmisszív partner határairól van szó, önkéntelenül mindig az a filmjelenet jut eszembe, amikor a „Le a fejjel!” című magyar vígjátékban a Hóhér (Ganxsta Zolee) beront a pohárnok házába, az inkognitóban ott bujkáló Királyt a földre teperi, és rárivall: Mars a sarokba!!!  A Király (Bajor Imre) megalázkodó hangon, rémülten sírja a földről:
„I-i-igenis kérem….. de melyikbe?”

A szubmisszív partner, akár férfiről, akár nőről van szó, biztonságot és nyugalmat lel abban, ha ismeri a határait, és ha ért a domináns fél jeleiből, ha tudja, hogy a domináns fél mikor elégedett az engedelmességével. Igen, az előre megbeszélt határok ezért is alapvetőek. Ekkor egy, akár konkrétan kimondott, akár „titkos”, ki nem mondott megegyezés van, amiben mindketten tudják, hogy ami történik, az jó a másiknak is.

A szubmisszív felet ez segíti át a kezdeti félelmeken, a bizalmatlanságon, hogy a domináns esetleg nem fog-e túl messzire menni, kihasználni az önkéntes kiszolgáltatottságot a saját perverz, szadista céljaira. Kedvenc hasonlatommal, olyan ez, mint életünkben először beszállni a világ legnagyobb, legizgalmasabb, számunkra ismeretlen hullámvasútjára. Nem tudjuk, mi vár ránk menet közben a következő kanyarban. Talán egy kacskaringóba visz a vasút, vagy egy hideg vizes medencén hajt át és lefröcsköl, talán vaksötét barlangba kanyarodik. Talán élesen zuhanásba kezdünk, talán fejre állunk egy hurokban. Izgalmas, mert nem tudom, mi jön, ugyanakkor viszont be vagyok kötve a biztonsági övvel, ez egyrészt odacövekel a székhez és mozdulatlanságra ítél, másrészt biztonságot ad, hogy a hullámvasút nem veszélyes, a cél nem az, hogy bajom essen, hanem hogy maximális legyen az élmény.

Ismerni a szubmisszív vágyait, tisztában lenni a határaival a domináns fél részéről, illetve elfogadni és kiszolgálni a domináns fél vágyait a szubmisszív fél részéről, a kölcsönös kommunikáció egyaránt érvényes és jogos igények, függetlenül a nemektől, arra tehát nem specifikus, hogy melyik partner a nő, melyik a férfi (sőt, hogy heteroszexuális kapcsolatról van-e szó).
Mindazonáltal ejtsünk szót a domináns nő és a szubmisszív férfi felállásról.

Társadalmilag elfogadott Domináns-szubmisszív partnerek közötti megegyezés inkább a Domináns nő és szubmisszív férfi szerepekre van. Erotica-House-6Ellentétben az ősasszonyt le-kőbunkózó, hajánál fogva barlangba cipelő ősemberrel, (ahol fel se merül kérdésként, hogy ez jó-e egyáltalán az ősasszonynak) és a nőkkel szemben agresszív erőszakos férfiakkal, akiket a társadalom alapvetően kivet és lenéz. Hagyományosan a férfi az, akinek jelképesen megalázkodni „illik”, a Nő előtt. Ismert és elfogadott kép, amikor az udvarló férfi a nőt virágokkal halmozza el, letérdelve kezet csókol neki, szerenádot ad az ablaka előtt, és mindenekelőtt eltűri, hogy a Nő bizonytalanságban hagyja, mielőtt talán kitünteti kegyeivel és figyelemre méltatja. A férfi az, akitől bizonyos szinten elvárja a társadalmi hagyomány, hogy „kezdeményezzen” azaz elsőként tűrje el az esetleges visszautasítást, és ennek ellenére is kitartó legyen. A férfi az, aki imádja a nőt, aki odaadó, sőt akár nyíltan szubmisszív vágyakkal ragaszkodik és rajong a nő iránt.

Akárhogy is, ma már ismeretesek a BDSM alapvetések. Felvilágosultabb világban élünk. Akár férfi, akár nő tölti be bármelyik pozíciót, nem kimondatlan hagyományok szerint, hanem nyíltan megegyezés alapján jelölhetjük ki a határokat.  Értjük, hogy „mars a sarokba”, de bármikor visszakérdezhetünk, igenis kérem, de melyikbe?”

 

Folytatás hamarosan…

 

Kyky

Néhány film Igazi Férfiaknak

parkerParker, Gru (nagyon jó a főhős karaktere, és tetszik, hogy a Hold elrablása is és az apai szerep is megvalósul benne. Beza, van dolgunk a világban is), Mennyei Királyság, Valkűr, Trója (az Eric Bana által alakított trójai királyfi <Hektor> miatt, de az apja <Peter Fonda> is ott van.) München, Vasököl, Csatahajó (a műlábú katona felsrófolt büszkesége mondjuk nekem már kicsit sok), Hook, Egy ember az örökkévalóságnak, Hét szamuráj (hmm, hetes szám, a szellem száma… naggyon férfias.), A nap könnyei (Monica Bellucival, hű bakker, de jó nő – igaz, ő mikor nem? Bár nekem Gwynett Paltrow is nagyon bejön a Vasember szériában. Türelmes, megértő, önzetlen, szívós <nem adja fel, hogy tapintatosan megnevelje az ő vademberét, aki még a szülinapokat is elfelejti> – és még szép is. Ellenállhatatlan.) Jack Bull. Tessék megnézni! Elképesztően jó. Merthogy egyszerre izgalmas, szép, igaz és szent. Krisztus ma – holott egy szó nem esik róla, vallásról is kb. 10 másodperc.

A legjobb a végére: Eleven testek. Nem, nem pornó, sokkal jobb. Egy tündérmese. Például amikor a srác belopózik a lány után a városba, és megölelik egymást, bepárásodott a szemem. Amikor mennek a lány apja elé, aki talán megöli a fiút, és a fiú azt mondja a lánynak, hogy bármi lesz is, maradjon mellette – és a lány megígéri – háát nagy pillanat volt. Bizony kell a nők szeretete, támogatása nekünk, erős, öntudatos férfiaknak is. Időnként nagyon kell. Szóval jó film, érdemes megnézni. Eeee, na még egy: Camille. Először is, James Franco játszik benne, akit a „127 óra” óta igencsak kedvelek. Másodszor, ez megint egy tündérmese. A jóságos kislányról, aki önző, de vonzó férjecskéjét majd jól megneveli halhatatlan szerelmével, miközben az a wc-n húzná le, mert mindig figyelni kell rá, értsd: be nem áll a szája. (Ugye a tipikus: a férfi nem érti a nő beszédét, mert azt nem érteni kell elsősorban, hanem érezni, mert valószínű az érzéseit és hangulatát fejezi éppen ki. Vagyis bőven elég, ha a hangszínre, tónusra, ilyenekre figyel, igazából az hordozza a fontos információt. Ez értelmiségi nőre nem igaz, mert az kevesebbet beszél, általában koncentráltabban, és van veleje – vagyis férfimód kommunikál, (nem csoda, férfias készségében – értelmében – erős) ergo rá általában oda kell figyelni – mert van miért.)

Ez már nem Camille igazi haja. Testének bomlása miatt parókát kell feltennie.

Nna, a lány meghal, de életre kel. És innen minden megváltozik, mert Camille teste továbbra is halott, és pár nap múlva teljesen az lesz. A lány sebezhetővé válik, mélyen emberivé, tündi-bündi jótündér személyiségének mélysége lesz; már nem a Jóság Mindent Elsöprő Istennője – hanem a szó legszebb értelmében: Ember. És Nő. Mert továbbra is jó marad. És a linkóci férje ekkor kezd rájönni, hogy Camille értékes ember, aki ráadásul szereti őt. És elkezd megváltozni, sőt viszontszeretni a lányt.

Hát, engem mélyen meghat. (Ja, éppen törlöm a könnycseppeket, pedig már van egy ideje, hogy megnéztem.) Tök szép – merthogy egy kicsit igaz is.

Zotyi (morci leszek, ha bárki így hív) (szigorú tekintet!)

 

;-)