Toplak Zoltán

2015. Tavasz, Kőszeg, Nőnap: Kiállás a Nőkért (S még aznap megtaláltatott az annyira áhított házisárkány?)

Toplak Zoltán - 2015-03-04 20:39 - 9 hozzászólás

 

Jobbra Margit, a zászlóval Niki, a lánya.

Jobbra Margit, a zászlóval Niki: a lánya. A háttérben elkerekező úrról lejjebb. Ő az, aki nem rest otthon is főzni.

Vajon jó az Istennel járni, vagy jó az Istennel járni? Ugyan olvasatomban minden jó szándékú ember vele jár, ám aki direktbe szóba is áll vele, és ezt közösségben teszi, annak többet tud adni, és többet bízhat rá.

Nos, úgy vélem: kb -tul jó vele járni. Figyel ránk és fontosak vagyunk neki. A Nőkért való Kiállás ugyanerről szólt, csak Isten helyébe kicsit mi álltunk: a szervezők.

 

Margittal még a kőszegi legelső Kiálláskor találkoztam. Az a párkapcsolatokért volt, s a témát most sem mellőzhettük. Már akkor nagyon őszintén felvállalta magát, s bízott bennem: ha én ezt őszintén megkérdeztem, akkor ő azt őszintén elmondja. Akár a kisváros Fő terén is.
Most méginkább odatette magát: csajos ötletei voltak: színes lufik, pörgős zene, meleg tea (még spéci termo fazekat is szerzett hozzá, tehát a rendezvény végén éppoly meleg volt a tea, mint az elején), vagyis mindent, ami lehetővé teszi, hogy tényleg jól érezze magát, aki erre hajlandó rászánni magát. ÉS – VÉGIG OTT VOLT! Holott négy órán át a hűvös tavaszi szél már hideg, szinte jeges. Mert egy délelőttön át fújja az embert. Remegett, vacogott, a lányához bújt, az arca lilult, de nem ment el. Sőt, próbált táncolni! Egyedül ez ugyan nem olyan könnyű, de megint láthattam,milyen finoman, összehangoltan tud mozogni egy nő. Ezért is szeretnek annyira táncolni, míg mi, férfiak, a mackó mozgásunkkal sokszor inkább fát vágnánk… Csak hát az ÚGY nem melegít meg.
A Niki (Margit lánya), aki ügyesen segített, még kérdést is adott a zászló tartalmának kibontásához, és a barátnője (aki “csak” lelki segéderő volt, hogy a szünetekben ne a gyér forgalmú teret nézzük, mert igen – tavasszal még nincs idegenforgalom nálunk, és kevesebb az ember) pontosan a nem várt hab voltak a tortán.
Nos, mi is történt?
Az emberek bizony ódzkodnak a nyílt színre kiállni, még ha már vannak is ott mások, és biztatják őket erre. Talán olyan ez, mint a tavaszi fagy: ki kell tartani a meleggel, új és új hullámban kiárasztani, és eltűnik. Az egyik asszonnyal, aki a higannyal fertőzött erdőkről kezdett mesélni nekünk, eljutottunk oda, hogy vitt egy “Egészséges Férfiszellem” című könyvet, és elfogadott egy nagy ölelést hozzá.

Itt is Niki állt ellen a fel-feltámadó szélnek, középen egy érdeklődő hölgy, jobbra a "barátnő", aki lekötötte a lankadók figyelmét, és az úr, felteszem, nem bánta a hölgytársaságot. ;-)

Itt is Niki állt ellen a fel-feltámadó szélnek, középen egy érdeklődő hölgy, jobbra a “barátnő”, aki lekötötte a lankadók figyelmét, és az úr, felteszem, nem bánta a hölgytársaságot. ;-)

Bensőségesség, érzelmi gyengédség, megnyílás, el és befogadás, odafigyelés – ezek visszatérő fogalmak voltak. Sokan vágyunk rá, játszmázunk érte, vagy csüggedten reméljük, talán megenyhíti valaki szívünk dermedtségét. Azt már kevesebben mondták el, hogy az érzelmi intimitáshoz valami megfogható tartalom is kell. A puszi, az ölelés jó jelző, de önmagában kevés. Szükséges a vezető tevékenység, ami mentén kibontakozik az ismeretség, a szeretet. Közös tevékenység, cél, beszélgetés, bármi, amire együtt figyelünk és közben a személyes kötődések is mélyülhetnek, tisztulhatnak, feltéve, ha bevállaljuk magunkat és a másikat. Úgy, ahogy vagyunk. Aztán idővel továbblépünk, növekszünk együtt – mert ez az Élet rendje.
Nagyon tetszett annak a férfinek a története, aki elmondta, hogy mivel sokat van otthon, ő főz. Vásárol, és a rendre is felügyel. Cseppet sem volt a méretes termetével, nyugodt, határozott hangjával és férfias bajuszával, borostájával nőies, puhány. Persze biztos vannak férfihobbijai, amelyekkel megtámasztja a tartását és éleszti a férfias tüzet belül.
És eljött az Ági is. Mert megígérte. A Nőnapi Kiállás – Hangolóban szerepel még, ő a Nyúl Ági. Persze megint önmaga volt: támogatott, buzdított és a hitet próbálta növelni bennünk. Nagyon jól esett, szerencsére már lassan rutinná lesz, hogy jó ügyekben nem az az első, mekkora visszhangot kelt. A meggyőződés ereje, a belső jó érzés, és csak ezek után az, hogy még kit érdekel a szemléletünk rajtunk kívül. Kinek van eleve hasonló?
Aztán csak terjed a Tavasz tovább, és rájöhetünk, hol foglalt állást még? Kik árasztják eleve már?

 

 

Lekaptam a csokrot, mert a fogorvosnál a váróban kellett hagynom. Ellopnák, tudjam mutatni: én készültem. Csak nem úgy jött ki.

Lekaptam a csokrot, mert a fogorvosnál a váróban kellett hagynom. Ellopnák, tudjam mutatni: én készültem.

És: Megtaláltam! Avagy a tűzokádó, aki valójában egyáltalán nem okád tüzet. És már készen várt rá, hogy fogadja a hős lovagot, és végre vendégül lássa.
Aznap délutánra szervezett az exem a gyerekeknek és nekem egy közös programot. Ökölvívó Gála Kőszegen, érdekli a fiúkat, lesz tombola is, menjünk csak el. Senki se tudta, mi fog történni.

Lecuccoltunk a két Topival az egyik padra, már ült ott egy anyuka, ő is a fiát hozta el: bokszol és megnézi a többiek küzdelmét. Elkezdtünk beszélgetni. Aztán beszélgettünk. Aztán még beszélgettünk. Aztán mikor ránéztem, már nem a vállam fölül néztem rá. Aztán a kabátok elkerültek közülünk. Aztán amikor a csemeték meg voltak etetve, itatva, és a bordásfalról leszedve, ott folytattuk, ahol éppen abbahagytuk. A legjobban az tetszett, amikor ugyanabban a pillanatban ugrottunk fel, ő futott balra a fia után, én jobbra az enyémek után, szót se tudtunk szólni egymáshoz, majd bocsánatkérés nélkül ültünk vissza, és mosolyogtunk össze. Lopva megnéztem: igen jó popsija van… Oldalról jól látható,  szép, ívelt ajkai, és vidáman csillogó szemei.
Mmmm, NAGYON JÓ NŐ! Szép neve van? Mónika.
Utána számoltam ki, hogy amit gyorsan elreppenő két – három órának véltem, az bizony tömény öt óra együtt töltött idő volt.
Persze ma, két randi, és néhány óra Skype beszélgetés még nem feltétlenül jelenti, hogy majd egymás mellé temetnek… de nem bánnám.
Majd, olyan ötven év múlva.

 

;-)
Zoli


Címkék: , , , , , ,

A cikk megjelent a Önkéntesség rovatban.


Hasonló témájú cikkek:


Őszintén? Néha tele van a t...m veletek, mai csajok!
Önteltek, makacsok, csúfolódók, értetlenek, együttérzésre képtelenek, gőgösen büszkék, férfimód élni akarók, egyre inkább erkölcstelenek vagytok. ...
Isten Szerelméről - zenés, videós igehirdetés
Bob Gass: Mai Ige Milyen csodálatos szeretet „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?" (Máté 27:46) Képzeld el, hogy egy színpad...
Hotel Havanna másodszor
Vulgáris kopfot írok. Még át lehet ugrani. Én szóltam. Egyszer láttam egy pornófilmet, amiben egy speciális szerszámmal a résztvevő hölgy segglyuká...
Ebben én is hiszek!
Az az igazság, hogy nagyon felemelő érzés lelki közösségben lenni olyan emberekkel, mint Zorán, Péter Szabó Szilvia, Zsédenyi Adrienn vagy Charlie. Ak...


[facebookall_comments]
Hozzászólások (9) Hivatkozások (0)
  1. Nagyon drukkolok neked.Kapd össze magad ember hátha ez a nő lesz neked a tökéletes.

        
    • Már vége. Jó volt, hogy volt, és azt sem bánom, hogy vége. Már elég jól beleszoktam az egyedüllétbe, és tényleg azt hiszem, hogy ez a Sorsom, Isten ezt akarja. Csak meggyengültem, annyira jól indult az egész, elhittem, hogy mégis lehet más. De úgy vélem, valójában életem nagy kihívása a tisztaság megvalósítása. Minden nap megtapasztalom, hogy ez emberi erőből nem megy. Akik Istent nem ismerik, azok ettől hőkölnek hátra a legjobban: “természetellenes”, “nem normális”, “hogy lehet róla lemondani”, és hasonlók. Nem is sejtik, hogy Isten Szerelme sokkal hatalmasabb, mint képzelnék.Odáig sem jutnak el, hogy egyáltalán létezik. Emberi gondolatnak vélik, nem többnek. Hozzám meg megint tegnap éjjel hajolt le megértőn, vigasztalón, erősítőn – és őszintén.

      Istenem, mennyi ember milyen vak belül! És nem is akar látni, pedig boldogabb lehetne, és körülötte mások is. Nagy szó, hogy mi sejthetünk és néha valóban láthatunk. Nem a mi érdemük, de ez igazából rohadtul nem számít. Egyáltalán nem gáz, ha nem mi vagyunk jók, hanem Valaki Más az mihozzánk.

      Amúgy köszönöm kedvességed, igazán jól esett, ezt komolyan mondom.

          
  2. Sajnálom de nem biztos hogy ilyen könnyen fel kellene adnod.mert ha két randit is megértél akkor biztos szimpatikus voltál neki.Azért úgy működik a dolog hogy egy valamire való nő akkor is sokáig kéreti magát ha tetszel neki ha neked annyira tetszik akkor érdemes lenne egy kicsit tovább küzdeni érte.Mondjuk te tudod hogy mit akarsz szerintem a lelki tisztaság nem feltétlenül azt jelenti hogy mindenről le kell mondanod.

        
  3. Kedves tőled, amit írsz. Azt hiszem, inkább mindketten magányosak lehettünk, és nagyon akartunk egy kapcsolatot megvalósítani. Szép volt, de nem igazán illünk össze. Sajnos az exemtől való különköltözésem utáni 2 év nagyon arra tanított, hogy legyek kicsit cinikus férfi – nő kapcsolatban. Amennyi elutasítást kaptam! Valahogy nagyon nehéz ma egymásra találni nekünk. Mintha csak azok a kapcsolatok élnék túl, ahol a benne szereplők egyénisége nagyon jól illeszkedik. Bár valójában nem tudom.

    Lelki tisztaság – őszintén vágyom rá, és elfogadom, hogy az Egyház következtetései helytállóak Jézus tanításából, de egyre inkább úgy hiszem, hogy nem megy. Egy ideig persze, aztán nem. És sokkal jobb egy valódi nő és valódi párkapcsolat, mint a bujaság lelke éjjelente. Egy ilyen abnormálisan megélt szexualitás teljesen kiégethet belülről. De ezt csak magamról írom, nem akarok általánosítani.

    Egyébként talán volna valaki, akivel jól összepasszolnánk. Csak még nincs itt az ideje.

    Hálás vagyok annak a fiatalembernek a karácsonyi cikkéért. Azóta ismerjük egymást, Ibolya. Közben jókat elbeszélgetünk itt. Örülök, hogy megtisztelsz a figyelmeddel.

        
  4. Szerintem neked az a bajod hogy nagyon hamar feladod. egy gyerekes nő a legkeményebb dió és a gyereken keresztül lehet megfogni.Ha nem arra helyeznéd a hangsúlyt hogy vele akarsz lenni hanem gyerek programokat találnál ki jön a jó idő megyünk a gyerekekkel kirándulni gyertek ti is a gyerekeknek kell a levegő.Akkor mindjárt látná hogy te egy megbízható rendes ember vagy mert úgy állsz hozzá az ő gyerekéhez meg a sajátodhoz is ahogy kell.Lehet hogy van mögötte egy rossz házasság úgy hogy azt sem szabad hogy rögtön összeköltözésről beszélj mert akkor elijeszted idő de kitelik az idődből . Ne legyél már ennyire pesszimista csak egy jó stratégia kell neked meg egy kis továbbképzés női logikából mert valahol az összes ugyanúgy gondolkozik.

        
  5. Nagyon kedves vagy Ibolya, és okos dolgokat írsz.

    Egyrészt én tényleg közben már másvalaki felé gondolkozom, akit ismerek, jó ideje beszélgetünk, vannak közös ügyeink, és úgy vélem eléggé megismertem ahhoz, hogy úgy lássam, szinte nekem találta őt ki a Jóisten.

    Másrészt ez az indirekt női megközelítés a halálom. Működik, tényleg így van, tök jó dolog. De úgy fektessek be egy kapcsolatba, mintha nem tenném azt… meg lehet tenni, és értem is, miről írsz, de talán túl büszke vagyok. Ha van főbejárat ott szeretnék bemenni, nem a hátsó kiskapun. Akkor is ha már a fél világ hátul jár be (most egy másik emlék mosódik ide, van egy lelki szkanderbajnokságom egy női csapattal, azért írok ilyet) és én egyedül kuporgok a még mindig bezárt kapuk előtt. Már minden muníciót ellőttem, az összes csatabárdom széttört a kemény vasaláson, és véresre kopogtattam a bütykeim. Csak a csoda segíthet, és az, hogy még mindig be akarok jutni. De elől. Mert hátul a patkányok járnak. Na végén teljesen másról írtam. Azt hiszem, ha tényleg akarnám Mónikát hallgatnék rád. De úgy vélem van valaki, aki nekem jobb. Pedig rá várni kell, lehet, nem is keveset. De jó buldog vagyok, nem engedem el, amíg van egy kis remény is. Márpedig az van.

    Nem semmi, hogy beavatsz ezekbe a női dolgokba. Fellebbented előttem és minden olvasó előtt a női lélek belső szobáinak függönyét. Majd még valaki nálad alkalmazza!

        
  6. Hát szép dolog az egyenesség csak nem célra vezető.Ha te állandóan a főbejáraton akarsz bemenni simán szatírnak vagy nézve kell a taktikázás az a nagy közös társasjáték része.Azt azért te soha ne várd el egyetlen nőtől se hogy ugyanúgy gondolkozzon mint te.Az a bizonyos női logika teljesen nélkülözi a józan észt sokszor még magamat se értem.Azt se értem mondjuk honnét ez a késztetés bennem hogy mindig az enyém legyen az utolsó szó.

        
    • Igen, ezért is írtam, hogy igazat adok neked, és ha annyira tekerni akarnék a Móni után hallgatnék rád. Világos, egy nő lehessen nő. És számíthasson rá, hogy ez figyelembe van véve. És persze vica versa. Azt tett be nekem, hogy hipp-hopp ejtett. Egyik nap minden szép, minden jó, aztán másnap páff! Gyanítottam miért, de esélyem nem volt tisztázni. És ha ennyire tart engem, akkor én sem tudom őt olyan sokra tartani. Azóta pedig másfelé orientálódtam, egy régi ismeretség felé, aki viszont mintha kevesebb taktikával is beérné.

      Én is tapasztaltam, hogy azok a nők, akiket úgy igazán belülről annak tartok, néha tényleg nem értik teljesen magukat sem. Bennük az értelem nem annyira dominánsan erős, viszont az érzelmi-ösztönös énjük erősebb. Mark Gungortól tudom, de az élet is ezt mutatja, hogy egy nő lelkében szinte minden kapcsolódik szinte mindennel, és folyamatos belső kommunikáció zajlik. Élmények, érzések, vágyak, kötelességek, elvárások és másokkal szembeni elvárások. És ezek időnként összecsúsznak, interferálnak, erősítik gyengítik torzítják egymást. Érthető, ha néha a nő se érti mit csinál, mond éppen, vagy mi történik benne.

      Legkedvesebb példám erre, a Látnok ciklus főhőse, aki nem mondhatja el a szerelmének, hogy orgyilkos, emiatt a szerelme nem ért fontos dolgokat, miért tesz, vagy másokat miért nem tesz meg, és végül megbízhatatlannak tartva kiadja az útját. A srác szíve majd meghasad, de a lány olyan eltökélt, hogy enged, és lemond róla. Kicsit később a nő választott új lakóhelyén azon sóhajtozik, miért nem ment utána a fiú. Kész, a legtöbb férfira itt jön rá a sikítófrász. Nem elemzem a nő viselkedését, végig lehetne követni miért viselkedik úgy, ahogy. Teljesen érthető. De egy férfinak ez kezelhetetlen! Kaotikus. Ha akarja őt, miért hiteti el vele az ellenkezőjét? Ha elhitette, miért várja, hogy a férfi ne vegye őt komolyan és meggyőződése ellenére cselekedjen?

      Na mindegy ideírom: persze a nő komolyan gondolta az egészet, de az érzések vágyak nem kockásak, és hullámokban visszatérnek. Ráadásul az új környezet, a nehézségek előhozzák benne az igényt, hogy jobb lenne társsal.  Naná hogy idővel másképp gondolja. Vélhetően amikor beilleszkedett, magára talált, és ismét át tudja élni, miért döntött úgy, ahogy, megint nem vágyódik majd annyira a fiú után. Akkor ha a fiú esetleg megjönne, lehet megint ő lenne az, aki elküldené.

      Utolsó szó vágya: talán mert kontroll érzetet ad – tudsz bánni a helyzettel, figyelmed alatt tartod és meglovagolod? Te teszed ki a mondatvégi írásjelet. Egyébként ha ez így van, itt többször igen türelmes voltál.

       

      “A férfi részecske, a nő hullámtermészetű. Együtt jellemzik a Fényt.” – én

      :-D

       

          
  7. Nem láttam a filmet,de talán azért nem ment utána a fiú mert neki sem volt annyira fontos vagy túl büszke volt hozzá. A lány meg talán elvárta volna hogy teperjen többet ha fontos neki végül is valahol a fiú viselkedése volt a szakítás oka.Amúgy nekem mindegy melyik nőt választod,az is a te döntésed kell hogy legyen neked kell tudni mi a jó neked,meg én ennyire már nem szólnék bele senkinek a magánéletébe.De azért valószínűleg mindig bele fogsz futni ugyanazokba a viselkedésformákba vannak dolgok amik gyárilag vannak bekódolva aztán amit nem lehet megérteni azt el kell fogadni.

        

Szólj hozzá Te is!

Ha hozzá szeretnél szólni, akkor be kell jelentkezned!
Nem vagy még regisztrálva? Csak egy 2 perces művelet és Te is részt vehetsz a beszélgetésekben!

A hivatkozások nincsenek engedélyezve.

Férfiak Lapja

Kedves olvasó, ez itt a Férfiak Lapja. Leginkább férfiaknak szól, de nem csak. Igyekszünk olyan témákat keresni, ami érdekli a ma férfiait, és hasznos is a számukra. Hatalom, pénz, szex. Hogy a sztereotípiákkal kezdjem. De család, hit, és érzések is. Férfihobbik. Feminizmus és antifeminizmus. Nők, ahogyan ők látják magukat. Nők, ahogy mi látjuk őket. Erő, szabadon és vadul – mégis mederbe terelve, és szükségtelenül nem ártón. Nagyon fontos, hogy a lap amatőr. Szeretnénk élvezni, amit csinálunk, és szerzőink legtöbbje egyelőre a levélírásban profi. De lelkesek, és tenni akarnak ebben az értékvesztett világban. Hiszünk a karizma erejében, abban, ami belülről jön, őszintén, hittel. Kell a tudatosság, a szervezettség, és igen: némi profizmus is. Mi igyekezni fogunk.