… ha más a tiéd mellé teszi és az övé a nehezebb, vidd vissza a sajátodat. Vagyis, ha kicsit oda figyelünk a többiekre, észre vehetjük, hogy nekik is van terhük. Tán még nehezebb mint a miénk. Csak hajlamosak vagyunk elmerülni a saját dolgainkban. Segít is sokszor ha a minket foglalkoztató dolgokat kicsit félretesszük és erősen odafigyelünk a másikra. Visszatérve a sajátunkhoz  a pihenés miatt szerzünk egy kis rálátást. Ha folyamatosan szinte kattogunk a megoldás görcsös akarásán, akkor előfordul, hogy ott az orrunk előtt a banális megoldás, de annyira elmerültünk, hogy már észre sem vesszük. A kreaiívitás azt jelenti, képesek vagyunk más összefüggésben is meglátni rálátni dolgokra. Probléma megoldásokhoz ez kell. Például humoristák, egy egy poén megalkotásakor a valóságot mintha egy másik szemüvegen keresztül szemlélnék. Ismerünk régi osztálytársaink közül biztosan lazákat, humorosakat. Minden osztályban vannak ilyenek. Nos ők képesek erre. Ne felejtsük el ezt a képességünket! Sőt újítsuk meg! Keressük ilyen emberek közelségét! Igenis léteznek, akiknek, nem kell ital és egyéb szer. Segéd anyagok nélkül is képesek lazább szemléletre.  :)Kati

Figyeljük csak meg hányan nem is igazán igyekeznek haza. Mintha csak húznának az időt. Téblábolnak. Jó otthon egyáltalán? Olyanra sikerült kialakítani, ahol jó lenni? Fel lehet ott töltődni? A haza fele tartó kocsik java részét férfiak vezetik. A  vezetési tempóból is érezhető gyakran, hogy nem is igazán igyekszik haza. Lehet, hogy otthon sok kritika, várja. Láthatunk olyat is, amikor áll hosszasan számtalan szatyorral egy nő és inkább diskurál, hosszan, pedig már jó ideje mehetne a munkából haza. Talán az otthoni légkör nem hívogató, ahova jól esne sietnie haza.  Mondta annak idején Popper Péter: „A házasságokkal az a baj manapság, hogy túl sokáig tartanak.” Régen a háborúk és a gyógyíthatatlan betegségek, járványok miatt  rövidebb ideig éltek az emberek. Ma a hosszan együtt maradók nagyon kiismerhetik egymást és telítődnek. Egy közös gyerek felnevelése húsz év. Az együtt maradó párok ennyi idő alatt sok dolgot megélnek. A megunás ellen frissítési ötletek kellenek. Ez energiaigényes. Akarni. Tisztázni hozzá a célt fejben. Húzóerő legyen.  :) Kati

Szigorú partner közelében a megjegyzései „oltogatásai” hatnak. Még akkor is, ha úgy véljük képesek vagyunk felül emelkedni rajta. Idővel elhisszük. A becsmérlései káros nyomokat hagynak. Lehet, hogy maximalista a túl szigorú partner. Akkor se hagyjuk, hogy a másik ártó véleménye befolyásolja, milyen embernek tartjuk magunkat. Képesnek kell lenni szeretni önmagunkat. Aki ilyen szinten árt az őt minősíti, nem minket. Érthető vágy keletkezik ilyenkor bennünk a menekülésre. Hiszen még egyedül is jobb, mint a mindig bántó közelében. Időbe telik az embernek ilyenkor, újra építkeznie. :) Kati

Láthattam 3 színdarabot a párkapcsolatban való hazugságról: Az „Ügyes kis kis hazugságok”-at a Madáchtól, a „Házassági leckék középhaladóknak” a Centráltól és a Vörös bestiát az Új színháztól. Az volt a konklúzió, hogy hazudva marad fenn a kapcsolat, különösen hosszú távon. Mert fájdalmas az igazság.  A  csalás elkerülhetetlen. Az igazság fájóbb. A szereplő kifejezetten kérte, hogy inkább hazudjanak egymásnak. Vidám darabok voltak. Nevethettünk. Az üzenet mégiscsak elgondolkodtat. Éltem hosszú kapcsolatban. Felidéződtek az érzéseim. Elgondolkodhatunk a darabok láttán, hogy milyen érzés becsapottan és hazudva, maradást, menést latolgatva létezni. Mintha csak kimondanának a darabok a házasságra az ítéleteket. Másképp nem is lehet fenntartani hosszabb ideig. Ajánlhatom még e témában Miskolczi Miklós könyvét is:

Színlelni ​boldog szeretőt / Hazudni boldog hitvest