Címke: függés

Koplalni vagy telítődni

fogyiSokan próbálják a szenvedélyeiket uralni, kordában tartani. Legyen az ivászat evészet, vásárlás, játék vagy bármi. Szigorúan megvonni, vagy önmagunkat az adott dologgal elárasztani, várva, hátha megcsömörlünk és elhagyjuk az adott dologtól való túlzott függést. Kérdés kinek mi válik be. Például nők és férfiak körében egyaránt sokan próbálnak fogyókúrázni. A megvonást a szervezet bizonyos idő után szeretné kiegyenlíteni. Az elárasztás pedig nem biztos, hogy hoz megcsömörlést. Az édesség utáni vágynak oka van. Egészen pontosan meghatározható, melyik anyag hiánya miatt sóvárog a szervezet édesség után. (például csokoládé iránti sóvárgás a magnézium hiányra utal és a csokoládéra sóvárgás oldható zöldség, gyümölcs és magvak fogyasztásával.) Megemlítendő továbbá a kortizol probléma is, amikor körülményesebben tudja éhségét egyensúlyban tartani valaki. A stressz a mellékvesére hat és a kortizol miatt gyakrabban jelez éhség. Tehát hiába próbálja elárasztani az ember önmagát édességgel, várva, hogy telítődjék. Az alkoholfüggő sem fog elfordulni az italtól, ha túl sokat fogyasztott. Csak még jobban belecsúszik ebbe a szenvedélyfüggésbe. A boltkórosnak a pénz elfogyása megálljt szabhat a vásárlási mániájának. A szenvedélyeink, függéseink okainak felkutatását ne adjuk fel. Valami pótcselekvés  is lehet a tünet. Valamilyen ponton a szervezetünknek hiánya van. Legyen az egy ásványi anyag vagy nyugalom, szeretet vagy figyelem. Valami vigaszt keres a testünk. Fel kell kutassuk mi az,ami valójában hiányzik. :) Kati

Imprinting, követés, függés…

társfüggőImprinting a jelenség neve, amikor a tojásból előbújnak a kiscsibék, az első megpillantott mozgó dolgot követik. Ez a tyúkanyó. Tőle várhatnak élelmet, meleget. Ez a kiszolgáltatottság jutott eszembe. Aztán a társfüggőkön is töprengtem. Amikor valaki egy másik emberrel bele kerül nagyon kiszolgáltatott helyzetbe. Mindkét fél számára fárasztó helyzet. Annak is aki függ a másiktól és annak is akitől függenek. Fiúval lánnyal ugyanúgy megtörténhet. Talán lányokkal valamivel gyakrabban történik ilyen. Például a szülői házból házasságba kerülnek. A férj anyagilag eltartja. A nő pedig függ tőle. Gyerekként követi. Mit él át ilyenkor egy ember? Függeni valakitől ilyen szinten. Hosszan. Esetleg egy életen át. Nem kívánunk ilyen állapotot a gyermekünknek. Ne kelljen mástól betegesen függenie. Erősítenünk kell tehát, hogy képes legyen önálló életre. Jusson el szellemileg és minden téren a tőle telhető legjobb szintre.  :) Kati

Nincs kapcsolat (a Zimbardo könyv) III. rész

zim6Megoldások

Csak néhány, a sok javaslat közül, felsorolás szerűen: az államnak támogatni kellene az apaszerepet a társadalomban. Az apák erősítésén túl, általában több követendő férfimintával találkozzanak a fiatalok, pl. a tanárok között is.

Egészséges ételeket az iskolákba! Pl. a büfék kínálatát megreformálni. Több ivókutat kihelyezni.

Bátorítani a fiúkat az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra felé való orientációra.

Az iskolák hatékonyabban készítsenek fel az életre! Pl. a tanárok fizetésében jelenjen meg, mennyi diákjuk végzi el az iskolát. Pályaválasztási tanácsadókat az iskolákba!

Javítani a szexuális felvilágosítás színvonalán. Pl. a fiúkat megtanítani az önmegtartóztatás és türelem jelentőségére, elismerni őket, ha e szerint viselkednek, a lányoknak pedig megerősíteni a tartását, hogy ne a bevállalt szexszel akarjanak szeretetet kapni. Ne egyszeri alkalom legyen a felvilágosítás! Újra és újra elő lehet venni, évente új témákat felvetve. A könyv 320. -321. oldala felsorol egy listát a lehetséges témákról.

Az iskolák biztosítsák, hogy a szakmát tanuló fiatalok, valódi munkatapasztalatot szerezhessenek, valódi körülmények közt. A felnőttekkel együtt ledolgozott idő egyben segít átállni a serdülőkorból a felnőttkorba.

Felmérés során rengeteg diák találta úgy, hogy jó lenne egy tantárgy, ami a mindennapi felnőtt élettel foglalkozna. Kapcsolatkialakítás, fenntartás, megszakítás, hozzátartozó halálával való megküzdés, hétköznapi kötelezettségek, pénzügyek, stb. A Waldorf és a Montessori iskolák jó például szolgálhatnak.

Nemekre szabott tanórák! Mert más és másképp érdekli a fiúkat és a lányokat.

Szórakoztatóbbá tenni a tanulást – el lehet tanulni a videójáték ipartól. Új technológiákat lehet bevezetni, pl. internetes fórumokon megvitatni az órai tananyaggal kapcsolatos kérdéseket, illetve új tananyagot is ott lehet elküldeni, és az olvasottakkal kapcsolatban már csak megbeszélést tartani az órán.

Ne kelljen neveket írni a dolgozatokra! A fiúk, ha anonim dolgozatokat adhatnak be, észrevehetően jobb jegyeket kapnak. Ezenkívül általában helyes dolog megtanítani hatékonyan tanulni, jó időbeosztást készíteni, leszoktatni a halogatásról, és a közös tanulásból a legtöbbet kihozni a diákokat. (Lányokat is.)

Megfelelő férfi mentorok keresése, megtanítani a férfiasság pozitív megélésére a fiúkat, és arra, hogy nincsen abban semmi különös, ha egy lány hívja meg őket randira. (E sorok írójának különösen felszabadító élmény volt, amikor egy alkalommal megtapasztalhatta, hogy tulajdonképpen pontosan ugyanoda vezet, ha engedi, hogy a nő csábítsa el, mintha ő akarta volna meghódítani. Egyszerre értékelődött le a misztikus magasságokból a nő vágya, és vált teljesen természetessé, elfogadhatóvá.)

Zimbardo rengeteg lehetőséget felsorol a felelősségre tanításról: önálló megbízatások adása, vásárlástól, ház körüli munkától kezdve, vagy az önálló tömegközlekedésre tanítás. A jól végzett munkáért dicséret jár, de csak azért! Ezenkívül célszerű a befektetett munkáért elismerni a fiatalokat (illetve gyakorlatilag bárkit), és nem az eredményekért. Ez fenntartja a szívesen vállalt erőfeszítés utáni vágyat, és a tehetséges gyereknek is segít, hogy ne csak a tehetségében bízzon, hanem fejlessze azt.

Középiskolás korban kifejezetten hasznos nyári munkára, illetve önkénteskedésre buzdítani a fiatalokat. Fontosak a társas készségek, és, hogy minkét nemből legyenek barátaik.

Őszintén kell beszélni a szexről, és ami azt megelőzi: az udvarlásról és együtt járásról. (Most a szülők felelősségét boncolgatjuk.) Legyünk nyitottak a kérdésekre, és ne féljünk bevallani, ha valamit nem tudunk! Mi a különbség pornó és valóság között – nagyon fontos téma! Megbeszélni, hogyan tud ellenállni a csoportnyomásnak és kilábalni általa nem kívánt helyzetből. Mindkét szülő vehessen részt a gyerekek nevelésében! Rengeteg kutatás igazolja ennek pozitív voltát. A szerző eléggé sok adatot felsorol a 338. és 339. oldalon. Nagyon, de nagyon fontos, hogy a férjek szeressék a feleségüket (élettársukat) és a feleségek szeressék férjüket (élettársukat)! Erre alapozódik minden a családban, és a családra épül a társadalom. Meglehet ez a kölcsönös szeretet tartja fenn, ha áttételesen is, emberi világunkat.

zim7Apa legfontosabb dolga: az apaság.

Érdemes áttekintést készíttetni a fiainkkal, mire mennyi időt szán. Meglehet, rákényszerülünk, hogy korlátozott mobiltarifacsomagra váltsunk, és a lakás központi részébe kerüljön a fiunk laptopja a hálószoba magányából.

Ha fiatal férfiak vagyunk, nos tanuljunk meg néhány társalgásbevezető formulát, legyen barátnőnk, fedezzük fel a természetet, és tanuljunk meg táncolni! Kapcsoljuk le a pornót, a böjt jól kezeli pl. a pornó miatti merevedési zavart. Ezenkívül ez olyan, mintha újraindítanánk az agyunkat – ismét megtanul természetes módon élvezethez jutni.

Célorientáltság – meg kell tanulni vágyni céljainkra, és motiválni magunkat azok elérésre. A szexuális energiát más célokba fektetni. Sportolni! Rengeteg mindenre megtanít: együttműködés, tisztelet, fair play, akaratedző és egészséget teremtő. De lehet táncolni, énekelni, hangszeren játszani – mind alkalmas társas kapcsolatok kialakítására (is).

Napi szokásaink – NAGYON fontosak, ha sikert akarunk elérni. Repíthetnek céljaink felé, vagy elgáncsolhatnak szüntelen.

Philip Zimbardo ebben a fejezetben össze is foglalja, mit ért az élet értelme alatt:

„Tehát hajszolhatjuk a pillanatnyi örömöket, ám a tartós boldogságunk valójában azokból az értelemmel bíró erőfeszítéseinkből ered, amelyek segítenek abban, hogy feltárjuk gyenge és erős oldalainkat, elérhető célokat tűzzünk ki magunk elé, és olyan helyzeteket tapasztaljunk meg, amelyekben kötődhetünk másokhoz, és velük együtt fejlődhetünk.” 361. old.

Legyen barátunk az ellenkező nemből! Nagyon sokat megtaníthat nekünk szavak nélkül is a nők belső vezérléséről, természetéről. Keressünk mentort, egy idősebb és/vagy tapasztaltabb férfi személyében! Egy jó mentor rengeteget segíthet. De legyünk azért óvatosak: egy rossz mentor összezavarhat.

Legyünk politikailag aktívak! Legyen a politika kedvezőbb a férfiak számára! Ne úgy, mint most, amikor hercegkisasszonyokat nevel, akik el is várják, hogy a világ (és benne a férfiak) szüntelenül körülöttük forogjanak.

Az anyák neveljenek keménykötésű, de érzékenységre kész férfiakat! Férfiak segítségével – akár edzővel, nagybácsival, nagypapával, férfitanárral közösen, ha az apa nem elérhető.

Nagyon fontos: mit is várnak el a nők a férfiaktól? Mert a férfiak többsége ehhez fog idomulni. A szintet meg nem ütő férfiakkal szemben címkézőek – vagy türelmesek, de határozottak az igényeiket illetően? Zimbardo hasznos kérdéseket sorol fel, melyekre még a párkapcsolat elején jó, ha egy nő odafigyel. (370. – 371. oldal) Pl.: a férfi tettei beszélnek! Akármit is mondhat, akármit ígérhet – de mit tesz, vagy nem tesz? Ez árulja el, valójában ki ő. Szóval menjen minden csak a régi recept szerint: annak adja oda a nő magát, aki méltó a szívére – és ezt a tetteivel bizonyítja!

Rengeteget segítene, ha a nők, amikor elutasítanak, szakítanak, annak okát is elmondanák. Így adva esélyt a férfiaknak a fejlődésre, hogy legközelebb jobban menjen. Sok férfi azért lesz MGTOW (a nőnknek, de legalábbis a tartós kapcsolatnak hátat fordító férfi) mert nincs kellő pozitív élménye a nőkről. Próbálkozik, felsül, próbálkozik, felsül, és végén elmegy a kedve az egésztől. És lesz sok magányos férfi és nő… kinek jó ez?

zim9Nyomást kell gyakorolni a médiára a pozitív és élhető férfi szerepminták megjelenítésére. Magától nem fog változni – amíg nyitottak vagyunk a szexista, előítéletesen megalkotott férfi mintákra, addig azokat is fogjuk kapni. Pl. egy Behdel teszthez hasonló „McGywer” teszt: 1. az anya jelenlétében is legyen kompetens az apa, 2. a becsületes, keményen dolgozó férfi érjen el sikereket, ne balekként ábrázolják, 3. a női főszereplő már azelőtt érdeklődjön a férfi főszereplő felé, mielőtt az valami hősiest cselekedne, 4. kreatívan, békére törekedve oldjon meg helyzeteket a férfi főszereplő, az erőszak az utolsó, és ritkán választott eszköz legyen ebben, 5. mennyivel több férfi, mint nő hal meg, illetve mennyi férfi hal meg, hogy megmentse egy nő életét a filmben?

Fontos érzékeltetni a férfiaknak is, a nők után, hogy milyen az ő helyzetük! Kölcsönösen egymásra figyelve, kialakulhat fejlődés és együtt növekedés. Nem teszem ide Zimbardo Jégvarázs elemzését, ahol egy jelenetsorban megcseréli Anna hercegnő és a szegény Kristoff helyzetét. Mi történne akkor, ha egy férfi viselkedne úgy, mint a hercegnő teszi Kristoffal, és egy szegény nő lenne úgy kihasználva, mint Kristoff? Lázadás, hímsovinizmussal vádlás? Mert az eredeti szereposztásban ez ma egy jó poén csak… mondom ezt végtelen szelíden.

Jobb randialkalmazások! Sok nő panaszkodik, hogy az ismerkedős oldalakon számukra érdektelen férfiak bombázzák őket, nem túl eredeti üzeneteikkel. A férfiak pedig, hogy iszonyú sok üzenetet kell elküldeniük, míg végre választ kapnak. (Személyes tapasztalat: egy minőségi oldalon kb. 60 üzenetre két elutasító válasz érkezett. Ez nem táplálja a kitartást senki lelkében.) Nos, mi lenne, ha többet kezdeményeznének a nők? Kevesebb zaklatás a férfiak részéről? Talán. Igényesebb férfiprofilok? Meglehet. Elvégre vadászból prédává válnának, és ha foglyul akarnak esni, bizony adni kell a megjelenésükre.

A pornó videók elé jó ötlet lenne a biztonságos szexről egy kis reklámot illeszteni, ami fizetség ellenében átugorható. Azonkívül a forgalmazók ötleteket kérhetnének a felhasználóiktól, hogy miképpen lehetne pl. művészi, oktató és terapeutikus célokra használni az ipart. Ezenkívül támogathatnák a függők gyógyulását – mint a kaszinók (legalábbis Amerikában) a játékfüggőket.

A játékfejlesztők „kiszervezhetnének” hasznos feladatokat a felhasználóknak. Jó példa erre a The Guardian lapnál történt eset, amikor képviselők pénzügyi visszaéléséről szóló hatalmas, rendszerezetlen adatot hoztak nyilvánosságra, azzal, hogy az oldalon mindenki kedvére kutathat terhelő bizonyítékokért. Három (3!) nap alatt, 20 000 felhasználó rendet tett a 170 000 dokumentum közt.

Következtetések

Először is, nagy kihívás, hogy a technológiával úgy éljünk együtt, hogy az közelebb hozzon minket egymáshoz, és emberek maradjunk, szabadon, felelősen.

Másrészt egy nagyrészt apátlanul felnövekvő társadalomban a fiatal férfiak a börtönnel, a fiatal nők a lányanyasággal néznek szembe. A társadalom pedig azzal, hogy egyre kevesebben kell, hogy egyre többeket eltartsanak.

Fejlesztenünk kell a „Légy Férfi!” felszólítást, mindent megtartva abból, ami eddig jó volt, hozzátéve azt, amire ezek után szükség lesz. Legyen egy férfi sikeres az önmagával folytatott, a családi, a társasági és a társadalmi életében is! Fejlessze ki és használja az ehhez szükséges készségeit!

Úgy tűnik, üdvös a nőknek nagyobb anyagi önállóság kivívása, míg a férfiaknak intenzívebb érzelmi bevonódás a családi életbe. S a férfiak fejlesztése mellett nem szabad szem elől tévesztenünk a nőket sem, hiszen mindkét nem élete kihat a másikra is. Nem szerencsés az sem, ha a lendületbe jövő nők elkezdik felmutatni azokat a sajátságokat, melyeket a korábbi, patriarchális világ férfiai mutattak velük szemben. Pl. elmacsósodnak azon az alapon, hogy igazuk van és ez jogos. A régi világ macsó férfiai pont ugyanezzel indokolták önzésüket és kíméletlenségüket. Nagy kihívás az egyenlőség kontra különbözőség megvalósítása. Melyik nő ne szeretne nőies lenni? És férfi férfias? És ki ne akarna emellett egyenlőséget is? Összetett probléma, figyelni kell rá.

Philip Zimardo utolsó üzenete ez (ebben a művében): VAN megoldás, és ELÉRHETŐ az.

zim10

Nincs kapcsolat (a Zimbardo könyv) II. rész

zim4A „nagy kiábrándulásról” beszél Zimbardo, amely alatt azt érti, hogy a kamaszkorban elkerülhetetlenül eljön az a pillanat, amikor rádöbben a felnövekvő generáció, hogy nem ők fogják megváltani a világot. Hogy nem lehet belőlük akármi, amit szeretnének, mert képességeik és lehetőségeik mindenképpen korlátokat szabnak nekik. Azok száma, akik boldog extázisban követik a saját álmaikat és az önmegvalósítás útját járják, mindig sokkal kevesebb azokhoz képest, akik kénytelenek többé vagy kevésbé megalkudni az élettel. Az erre való felkészítés terén katasztrofálisan teljesítenek az amerikai szülők. Én úgy látom, hogy Magyarország ebben kényszerűségből jobban teljesít: nekünk nincs elég pénzünk és így lehetőségünk, hogy mesterséges illúziókban ringassuk magunkat – bár a média (főleg a kereskedelmi televíziózás) már itthon is sokat tesz érte, hogy az illúziók kiépüljenek a fejünkben. A kudarcot vallókról (pl. tehetségkutató showkban) szinte soha nem esik szó, arról pedig, hogy kudarcukra milyen megfelelő megküzdési módszert találtak – egyáltalán semmi. A videójátékozás sajnos alkalmas arra, hogy univerzumába szippantsa a játékost, és a külvilágbeli boldogulás (és messze nem a nagy álmok eléréséről írok most) helyett pótlékot nyújtson. A fiatal nem bontakoztatja ki a lehetőségeit, azt, amire valóban képes. Hozzáteszem, ezt az egészségtelen pótlékot bármely szórakozás képes nyújtani – mértéktelen mozifilmnézés, szerepjátékozás, bandázás, szinte bármi.

Csábító a lehetőség, hogy bezárkózzunk a saját világunkba, és ne foglalkozzunk mással, csak, ami a szükségleteinket kielégíti, illetve ami a meggyőződésünket szolgálja. Viszont mi történik, amikor éppen nem tudunk beletemetkezni valamelyik készülékünkbe? Jó eséllyel megjelenik egy különös, viszketéshez hasonló érzés, ami jelez nekünk. De ritkán vállaljuk a fáradságot, hogy magunkba nézzünk: mit is kellene mindezzel kezdenünk? Inkább panaszkodunk, és letagadjuk az egészet.

Zimbardo ezután fejtegeti, hogy a fiatal férfiak mennyire nem alkalmasak a nőkkel való párkapcsolatra, nem törődnek velük és… bizony az jut eszembe, a mai társadalom és média pontosan ugyanezt közvetíti a férfiak felé. Elvárások és kritika, támogatás nélkül. Sav, sav és még sav. Lesz ebből erő változni?

Amúgy elgondolkodtató, hogy sok fiatalember a pornózás után csalódásként élte meg a valódi szexuális együttlétet, és többen inkább a pornót választanák egy élő randi helyett. Felmerül bennem: milyen jövő vár így rájuk? A társadalomra? És bizony nagyon jól tudom: egy kétdimenziós képernyő se kedvességet, gyengédséget, odafigyelést, meghittséget és intimitást nem ad, sem neki nem lehet ezt adni. Talán a meztelenség miatt az intimitás illúzióját tudja a pornó nyújtani. Meg kéjt, és ebben az élő partnert tényleg felül tudja múlni. De ez elég egy életre, miközben lassan, de biztosan függésbe von?

Lehet, hogy erősen korlátozni kellene a pornó hozzáférhetőségét, és inkább tánciskolába és bálozni küldeni a fiatalokat? Megalapítani egy párkapcsolati nap alapjait, ahol zenés szórakozásban lenne részük a férfiaknak és nőknek? Kiegészíteni okosan a működő párkapcsolatok titkának átadásával? Kőszegen volt egy hasonló nap, és mindenki pozitívan beszélt róla.

Ezek után a szerző néhány fontos gondolatot fogalmaz meg. Jó – e, ha a nemek demokráciája nőközpontú? Gyümölcsöző lenne – e a férfiakat is meghallgatni a nemek egyenlőségéről folytatott diskurzusban? Jó lenne – e, ha a kormányzásban számottevően több nő venne részt? Ha a demokrácia munkaközpontú szemlélete helyett jobban családközpontúvá válna? Ha támogatnánk az apák jogait és családon belüli lehetőségeit, az anyákéhoz hasonlóan?

maga2Kiderül, a nők is számos problémával kell, szembe nézzenek, például ők inkább a tévé rabjai, szintén sokan túlsúlyosak közülük, és nem szexuálisan felszabadultak, inkább elribancosodnak, és a figyelem felkeltésére használják a meztelenséget. Ezenkívül gond a nyílt kommunikáció alkalmazásának, a kockázatvállalás és a siker elérésének megtanulása. Szerintem ezek egyikét sem kapja meg egy fiú sem az élettől, csak mert fiú. Ezt nekik is meg kell tanulniuk.

A következő fejezet a patriarchátus mítoszairól szól, és ezt kicsit részletesebben veszem szemügyre. Jól rávilágít, mi is a valóság azzal szemben, amit ma a világ hisz rólunk, férfiakról. Például felmérések igazolják, hogy a fiú csecsemőket később veszik fel, ha sírnak, kevesebb mesét olvasnak nekik, kevesebbet énekelnek nekik – azt sugallva ezzel, hogy a velük való törődés kevésbé számít. Kamaszkorukban a fiúk aztán kezdik megtanulni, hogy jól fizető állásra kell szert tegyenek, mert majd abból kell eltartaniuk a családjukat, ugyanakkor a szintén kereső életre nevelt lányok ezt az üzenetet nem kapják meg. Ezzel együtt a fiúk az otthon maradó apák intézményére kezdenek stigmaként tekinteni. Egy felmérés szerint az emberek 51 százaléka szerint a gyereknek az tesz jót, ha az anyjuk marad otthon velük, és csak 8 százalék gondolja úgy, hogy ez az apára is igaz. Maguk a férfiak sem értékelik túl sokra a saját nevelő-gondoskodó szerepüket, holott már számos apa bizonyította, ha energiát fektet bele, az anyáéhoz hasonló módon helyt tud állni benne.

Míg a nők választhatnak (inkább Amerikában, hazánkban sokkal kevésbé) a család, a munka vagy a „kettő együtt” (pl. részmunkaidőben munka) között, addig a férfiak számára csak a munka lehetősége adott. A nők inkább érzelmi légkörben gondoskodnak a családról, szeretetet adnak és kapnak, míg a férfiak a családtól távol gondoskodnak a családról, és érzelmi és kötődésbeli hátrányhoz jutnak a nőkkel szemben. Felmerül: mire lennének inkább hajlandók a nők: a szeretetbeli előnyt, vagy az anyagi nyomást osztanák meg a férjükkel? Bár úgy tűnik, sok férfi (46%) szívesen maradna többet otthon, és lenne jobb apa és férj, egyelőre még várat magára, hogy ezt ki is mondják. Vajon mikor jutunk el oda, hogy a férfiak végre kiállnak magukért, és közvetítik a társadalom felé jogos és mélyről fakadó igényeiket?

Más kérdés, hogy maguk a nők mennyire szeretnék, hogy a párjuk maradjon otthon, és vezesse a háztartást, valamint nevelje a gyerekeket? Úgy tűnik, szexuálisan egyszerűen a legtöbb nőnek nem vonzó az ilyen férfi. Nos, nem mutatja azokat az alfa hím jegyeket, amelyeket a nők általában szeretnek, és hatnak rájuk.

Nagyon elgondolkodtató társadalmunk sok rejtett üzenete, mellyel ezek a sztereotípiák beépülnek a fiúk (és lányok) fejébe. Jó példa a népszerű Harry Potter sorozat egyik jelenete, amelyben a még kis Harryt megmentik a szülei Voldemorttól, a gonosz varázslótól. Mindkét szülője az életét adja a fiúért, de csak az anya áldozatát emeli ki a könyv. Míg az apa egyszerűen feltartóztatja Voldemortot, és az megöli, addig az anya áldozata részletesebben van ecsetelve, és emiatt kap védelmet és egy különleges jelet Harry a homlokára, valamint Voldemort is veszélyesen, szinte halálosan megsérül. Vajon önfeláldozó apja szeretete miért nincsen ilyen hatással a saját gyerekére?

Valahol a kamaszkor körül tudatosodik a legtöbb fiúban, hogy sok pénzt kell keresnie, mert ettől javulnak a párválasztási esélyei. Még ma is azt várja el a társadalom, (és kiemelem ebből az emancipált nők túlnyomó többségét), hogy ő, vagy elsősorban ő tartsa el a családját.

Általában elmondható, hogy a férfiak egészsége (holott kevesebbet élnek, mint a nők) messze nem kap akkora figyelmet és támogatást, mint a nőké. Több prosztatarákot diagnosztizálnak, mint mellrákot, mégis Amerikában a mellrákkutatás kétszer annyi pénzbeli támogatást élvez, mint a prosztatarákkutatás. A Nemzetközi Férfinap (november 19) megközelítőleg sem rendelkezik akkora támogatottsággal, mint akár egyetlen mellrák elleni séta. Négyszer annyi férfi vet véget az életének, mint nő (80%/20%) – vajon jelez ez arról valamit, mennyire van megelégedve egy férfi az életével? S közben mit hallgathatunk a tévéből, rádióból, újságokból, mozifilmekről, tévésorozatokból és az internetről: minden nap férfinap. Elképesztő a valósággal mennyire nincsen köszönőviszonyban a társadalomban élő kép a férfiakról.

nincs-kapcs2Még mindig azt tanítjuk a fiainknak, hogy nem szabad érezniük, mert az lányos. Így a legtöbb fiú megtanulja magába zárni az érzéseit, és páncélt növeszt maga köré. Aztán felcseperedik, szerelembe esik, és nem érti, miért mondja a szeretett nő neki, hogy olyan távolinak érzi őt. Soha nem nyílt meg senki előtt, nem fogja érteni, mit várnak hirtelen tőle.

Aztán itt van a szexizmus témája. Mi történne, ha egy férfi kiírná az internetre, hogy partnere nem elégítette őt ki eléggé, vagy eléggé sokszor, és szakított vele? Ha egy férfi azt írná, taxitársaságot alapítana, amely csak férfiakat alkalmaz és csak férfiakat szállít? Ha arról írna, hogy micsoda felemelő élmény fiatalabb nővel lefeküdni? Felhördülés és botrány, hímsovinizmussal vádolás? Mert nők ezt mind megtették, és semmi következmény, talán azt leszámítva, hogy gyorsan elterjedtek a neten ezek az írások. Miért van, hogy szexuális erőszak vádjánál egy férfit a felmentéséig bűnösnek tartanak, és a hamis vádnak nincsenek következményei? Miért van, hogy elmegyünk amellett hány és hány férfit kezel a párja sikertárgyként, megmutatva mit is fogott ki vele: érvényesülést, pénzt, presztízst.

Jóllehet a nők sokkal kevésbé érzik magukat biztonságban, valójában jóval több fiú/férfi lesz szexuális bántalmazás, vagy erőszak áldozata. A fiúk/férfiak jóval kevesebbszer jelzik, hogy szexuális erőszak áldozatai lettek, mivel önállónak akarnak látszani, szégyellik a dolgot, félnek, hogy homoszexuálisnak tartják majd őket (ha férfi bántalmazta őket) vagy be kell látniuk, hogy nem voltak elég macsók. Sokszor kiderül: fiatal férfiak a szüzességüket nem épp akart körülmények közt vesztették el. A nő előbb félrevonta a többiektől, majd ráerőszakolta magát, és a férfi azért ment bele, mert muszájnak érezte azt. Zimbardo szerint sokat segítene a mai helyzeten, ha a nők gyakrabban kezdeményeznének párkapcsolati és szexuális téren és megtapasztalhatnák pl. az elutasítással járó fájdalmat, és mit jelent ezt kezelni. Ha megtanítjuk fiainkat, hogy nem kell mindig szexre készen állniuk, ismerjék fel, mikor és hogyan jó nekik és mondjanak nyugodtan nemet. Illetve, ha több családfenntartó nő lenne, a férfiak több időt tölthetnének a gyerekeikkel. „A nőknek is muszáj lesz alapos szemlét tartaniuk a saját előítéleteik, kettős mércéik, valamint a férfiakkal szemben tanúsított fordított szexizmusuk felett, és be kell látniuk ezeket.” (293. old)

„Üvegpince”, írja Dr Warren Farrell a férfiakról utalva arra a jelenségre, amely a legrizikósabb állásokban tartja a férfiakat. Kétségtelen, hogy a nőmozgalom az egyenlő jogok mellett az egyenlő felelősség kérdését nem igazán feszegeti. Ma a nők a férfi felsővezetők fizetését kívánják, ám a kemény fizikai munkát végző férfiak felelősségében már nem kívánnak osztozni. Pedig nagyon függenek (illetve az egész társadalom) tőlük. És kutatásokból kiderült: számos nő is osztozik a nemi sztereotípiákon nőtársaival szemben. Általában kell tenni ellene, nem csupán a férfiaktól elvárni, hogy vetkőzzék le azokat.

Nos, több mint ezer szót adtam ennek a fejezetnek, mivel nagyon jól rámutat, micsoda különbség van aközött, amit hiszünk, és amit a valóságnak hívunk a férfiakat illetően.

Nincs kapcsolat (a Zimbardo könyv) I. rész

zim1Philip Zimbardo, az ismert pszichológus és szerzőtársa, Nikita D. Coulombe a vészharangot kongatják könyvükben, a „Nincs kapcsolat – hová lettek a férfiak?” címűben. A fiatal férfiak túl sokat játszanak és pornóznak online, és csökken a képességük a hosszú távon való munkára, összpontosításra és sorozatban buknak ki az iskolákból. Ez az ismertető jóval hosszabb lett egy átlagos ismertetőnél, mivel a közhelybe fulladó egyszerűsítéseket és tartalom összevonásokat igyekeztem kikerülni. Így többet és talán érthetően tudok átnyújtani ezeknek a valóban kiváló szakembereknek a gondolataiból.

Maga a könyv, nagyon értelmesen, három részre van osztva: tünetek ismertetése, okok feltárása, megoldások javaslata. Alapját képezi egy online felmérés, melyet húszezren töltöttek ki, és olyan kérdésekre keresték bennük a választ, hogy miért motiválatlanok a fiatal férfiak, hogyan lehetne rávenni őket, hogy aktívabbak legyenek a tanulásban, és miért olyan népszerű a videojáték és az online pornó a körükben?

Tünetek

Oktatás – jóval kevesebb leckét írnak, mint a lányok, kevesebbet olvasnak, és sokkal nagyobb arányban morzsolódnak le az iskolában a fiatal férfiak. Egyszerűen kevesebb energiát ölnek a tanulásba.

Munkaerőpiac – egyre több naplopó férfi van, akik se pénzt keresni, se az otthoni munkába besegíteni nem akarnak. A munkaerőpiac olyan szegmensei (pl. házi betegápolás) fejlődnek látványosan, melyek a nők munkalehetőségeit fogják javítani.

Túlzásba vitt férfiasság – függést alakíthat ki a férfiközösség iránt, és fokozhatja a félénkséget vegyes csoportban, ha túl sokat vannak a férfiak nőket a soraikból kizáró férfitársaságban. Katonaság, diák vagy sportszövetség soraiban pl.

Túl sok videojáték – kimutatások szerint egy átlagos fiatal 21 éves korára 10000 órányi videojátékot tudhat maga mögött. Ennyi időbefektetéssel két diplomát szerezhetne az USA – ban.

Elhízás – a sok képernyő előtt ülés bevezetője a végtelen nassolásoknak. Világszerte növekszik az elhízott férfiak aránya, az elhízás pedig cukorbetegséget, libidó csökkenést és merevedési zavarokat, valamint autoimmun betegségeket okozhat.

Túl sok pornó – még a könnyű pornófogyasztók (heti egy óra) is bevallották, hogy késtek le találkozót, mert nem tudtak elszakadni a pornótól, de az idő elvesztegetésén túl a barátnők szexuális tárgyként való kezelése is megjelenik a pornófogyasztók között. Függéshez is vezethet, valamint irreális képet és elvárásokat támaszt a szexszel szemben a szexuális tapasztalat nélküli fiatalokban. És terjeszti a pornó a védekezés nélküli szexet is.

Drogok és stimuláló gyógyszerek – sok fiúnál állapítanak meg ADHD-t (figyelemhiányos hiperaktivitás zavart) és kapnak Ritalint, vagy egyéb stimuláló szereket. Ezek segítenek a tanulmányi eredményekben, de szorongást, idegességet okoznak, és rombolják a belső késztetéseket tettekbe fordító agyterületeket. Motiválatlanok lesznek a fiúk. És a szorongásaik ellen egyre erősebb drogokhoz is nyúlnak.

Eddig a tünetek listája. De mi, mik okozzák ezeket? Jöjjön a komplex, egymásra ható okok feltárása.

 

Okok

zim2Apák nélküli családok – a fiatalok megbízhatatlan szerepmodellekkel találkoznak nagyon sokszor a szüleiknél, a válások (nem is annyira ténye, mind inkább a módja) mélyen beléjük építi, hogy legközelebbi hozzátartozóikban sem lehet maradék nélkül megbízni. Eleve nehezebben kötnek házasságot; az elvált apák pedig nemegyszer azért gályáznak, hogy előteremtsék a tartásdíjat, és cserébe még ellenük is fordulnak azok, akik röviddel azelőtt még a családjukat alkották. Kutatások bizonyítják, hogy a gyermekes családok a társadalom motorja. Ehhez képest a 30 év alatti nők között, akik a gyermekek két harmadát nevelik, 53% teszi ezt egyedül az USA – ban. Hazánkban sincs nagyságrendbeli eltérés. A Grant Study (csaknem élethosszon át tartott vizsgálat férfiakon) résztvevőinél is időskorban az elégedettségi szintjük szignifikáns kapcsolatot mutatott a gyerekkori környezet szeretetteljességével és különösen az apával való kapcsolattal. Egy 27 tesztet tartalmazó felmérésen (társas kompetenciákat mérték) 21 – ben jobban teljesítettek azok, akik az apjukkal éltek, mint azok, akik nem. Akiknek nincsenek gyerekkorban felnőtt férfi bizalmasaik, a férfi önazonosságukat könnyen alkoholban, videojátékban vagy terrorista csoport tagjaként találhatják meg. Dr Warren Farrell (egyik férfimozgalmi könyve recenziója itt) szerint a jövő útja, hogy amint a nők megtanultak helyt állni a munkahelyeken, úgy a férfiaknak is meg kell tanulniuk helytállni odahaza, különösen a gyermekek mellett.

A média is adós azzal, hogy olyan férfiszerepeket mutasson be, ahol a főhős IQ-ja eléri a 100 – as értéket, s ha lehet, még jóval meg is haladja. Lásd McGyver sorozat. A való életből vett, jobban működő példaképek helyett a fiúk fejében káosz alakul ki, mi is az elfogadható férfiviselkedés, különösen az erőszakra és a szexre vonatkozóan. Az életben erről alig beszélünk, míg a médiában felülreprezentált mindkettő. És szinte soha nem a való életben megvalósítható módon. Jobban szeretjük a legendáinkat a működő valóságnál.

Amerikában a segélyezési rendszer ezen felül arra neveli a nőket, hogy ne éljenek gyerekeik vér szerinti apjával együtt, mert akkor segélyektől esnek el. A valódi apán kívül bárki alkalmasabb családfőnek, – ott.

Oktatási rendszer – tömören: kevés az aktív tevékenység, túl korán szorítják olvasásra a fiúkat, ezáltal kudarcot, ellenállást és lázadást váltanak ki a tanulással szemben bennük; ráadásul a fiúk féktelen energiái a kevés mozgás miatt az osztályteremben törnek a felszínre. A tanárokról is az derült ki, hogy ha névtelenül osztályozzák a dolgozatokat, akkor a fiúknak 30 % – al jobb jegyeket adnak. Előítéletesség? A legtöbb tanár nő…

Úgy tűnik, a jó munkamorált a legtöbb szülő ma már nem tanítja meg a gyerekének. Ezenkívül úgy tűnik, azok fognak jól keresni, akik szellemi tőkéjüket kamatoztatják, vagyis tanulnak. Tehát jó munkamorálra pont a fiataloknak van szükségük, hogy megalapozzák jövőjüket. A nők az USA – ban is egyre jobb eredményeket érnek el a felsőoktatásban, míg a fiatalemberek egyre hanyatlót.

Az iskolai szexuális felvilágosításról szólva, azt látjuk, hogy a fiúkat sokszor a pornó avatja be, és a szexuális érdeklődésük bevésődésekor már a pornó határozza meg azt. Előfordulhat, hogy a tényleges szexuális aktus alatt a pornóbeli aktusról kell fantáziálnia az ifjúnak, mert annyira idegen számára a testi érintkezés.

Ezenkívül úgy tűnik, hatékonyabb az átfogóbb, a biztonságos szexről és a védekezésről is felvilágosító oktatás, mint a pusztán önmegtartóztatásra nevelő. Az ilyent hallgatott iskolások kevesebbet és jobban védekezve szexelnek.

Környezeti változások – az elhízás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, édesanyjuk terhesség alatti dohányzása számos férfinál vezetett pl. alacsony spermiumszámhoz. Ám úgy tűnik, hogy a káros vegyi anyagok további fejtörést okozhatnak. Az utóbbi években felfigyeltek az endokrin diszruptorokra, melyek a hormonrendszert csaphatják be: hatásukra bizonyos hormonból túl sokat vagy túl keveset termel a szervezet. Előfordulhat, hogy a túl kevés tesztoszteron miatt a fiúk nemi szervei rendellenesen fejlődnek.

Az utóbbi időben a hererákos esetek megkét- sőt helyenként megháromszorozódtak, az alacsony spermium számú férfiak száma is növekvőben, és a nemi szervek fejlődési rendellenességei is egyre gyakoribbak. Sok méreganyag lerakódik a test zsírszövetében, majd ennek elégetésekor beleoldódik a véráramba. S ma még senki se tudja e vegyszerkoktélok hogyan hatnak egymásra és a szervezetre.

Technológia és arousalfüggőség – a pornó és videojáték világa folytonosan jutalmazza az ott töltött időt. Orgazmus és izgalmi szint. Fejlődésre késztető jutalmazással találkoznak a fiatal férfiak (szintlépés, erős fegyverek birtoklása.) A veszélye ennek az, hogy a természetes, belülről jövő ösztönzés a társaskapcsolatok, a nők társasága, és a való életben elérendő sikerek iránt megcsappan, sőt, el is tűnhet. A mesterséges ingerek felé viszont függés alakulhat ki.

zim3Számos igényünket (pl. önmegvalósítás, teljesítmény) kielégíthetjük a virtuális világban, de közben ez a világ magányossá, elszigeteltté tesz. A pornó sok férfiból szorongást válthat ki a saját méreteit illetően, illetve irreális elvárásokat támaszt a fiatalokban a szex iránt (a lányok miért nem olyan hangosak, a fiúk miért nem bírják olyan sokáig?) Nagyon fontos, hogy a pornó a szexualitás érzelmi oldaláról semmit nem mutat, és hogy a nőket partnerként kellene benne kezelni. A beszéd, érintések, alkudozások, csókok, udvarlás jelentősége nem kerül ábrázolásra. Több kutatás összefüggést mutatott ki a pornófogyasztás és a stressz, szorongás, depresszió és a társaséletben mutatkozó problémák közt – a pornó ugyanis elszigetel. Szexuális védekezésről szó sem esik benne.

Pozitívuma, hogy a félénkebb férfiaknak pótlékul szolgálhat a szexuális élet terén, illetve felhívhatja a figyelmet, hogy mennyi lehetőségünk is van a szexuális játékok megélésében. Viszont rontja a monogám párkapcsolathoz való képességeinket (nyitottság, intimitásra való készség). Erekcióra is képtelenné válhat a férfi, illetve nem jön izgalomba a természetes szexpartnertől. (Érdekes adalék a pornóipar lépéskényszeréről: újabbnál újabb és akár bizarabbnál bizarabb témákat kell felvetnie, mert bizony már rögzülnek a korábbi képek, megtanuljuk azokat, és kell az újdonság, hogy a laptop képernyőjéhez rögzítsék a fogyasztókat.)

Mi az igazi gond a túl sok online idővel? 191.oldal: „Azok az arousalfüggőség jeleit mutató fiatalemberek, akikkel beszéltünk, általában véve rendkívüli mértékű szorongást éltek meg a különféle társashelyzetekben, kevesebb motivációt mutattak a célok kitűzésére és teljesítésére, úgy érezték, nem urai egyes helyzeteknek, és mindennek tetejébe még öngyilkossági gondolataikról is beszámoltak.” Elég felrázó, nemdebár?

Allan Reiss és stanfordi kollégái arra mutattak rá, hogy videojátékozás közben a férfiak agyában a keletkező jutalomérzet erősebb, mint a nőkében, és két- háromszoros eséllyel alakul ki függőség. Játék közben a férfiak jelentős többletmotivációt mutattak a sikerre.

210. old: „Amikor „jól sül el” a játék, olyankor ösztönző környezetet biztosít a tanuláshoz, sikerélményben részesít, lehetőséget ad a társas kötődések kiépítésére, és közben különféle jutalmakban részesülhetünk.” Jó példa erre az „Olaj nélküli világ” (WorldWithoutOil.org), ahol a játékosok az olaj nélküli világban szembesülnek ezzel a kihívással, és sokan elkötelezett híveivé váltak a problémával való aktív foglalkozásnak.

Amikor rosszul sül el a játék, akkor például „barlanglakóvá” válik a fiatal, vagyis a szobájában gubbaszt, és pl. amikor a távoli rokonok eljönnek látogatóba, arra se képes, hogy köszönni kimenjen.

Az egyik játékfüggésből kijött férfi maga foglalja jól össze azt a komplex és összességében elég ijesztő élményt, amit a függés kialakulása, és a társaskapcsolatok elsorvadása jelent. (217. old.)

A telefonpóráz

póráz emberenA pszichológia kongresszuson hallhattuk Tari Annamáriától, hogy a „baby bumer” generáció(vagyis az 55 év felettiek) még simán el vannak fél napot is telefon és net. nélkül. Az ettől fiatalabbak már nem. Tehát szinte pórázként tartja fogva az emberiséget a gép. Próbáljuk ki, hogy kertészkedés közben ne legyen a telefon a zsebünkben. Hiszen sok ruhánkon nincs is zseb. Aki keres visszahívható később. Az étkezésekhez az evőeszközök mellett is ott a telefonok helye. Az egyik előadó említette, azért, hogy ezzel a függéssel a családtagjait szembesítse, elővette a régi csattogós írógépet és a vasárnapi ebédnél hangosan ütögette a billentyűket. Persze a fiatalokat idegesítette és kérték tegye el. Próbálják redukálni a szülők a gyerekeiknél a géphasználatot napi 1 órára például. Több kevesebb sikerrel. ottalvós gyerekbulikon is rövid játszás után a gépek előtt ülnek a kicsik. Vagyis manapság az az ember az irigylésre méltó,aki a géptől nagy mértékben független.  Törekedjünk  amennyire csak lehet erre. :)  Kati

Társfüggés, még síron túl is

segito_kezekA társfüggés. hasonló függőség, mint a szerekhez való kötődés. Ital, dohány,drog. Kötődés szokásokhoz tevékenységekhez.Vásárlás, gyúrás, takarítás. A társhoz is kötődhet erősen az ember. Különösen, ha célt ad a másik az életünknek. Például együtt felnevelni a gyerekeket. Segíteni a másikat a betegségében, ápolni őt, ha szükséges. Még az is előfordul, hogy már meghal a társ,de a kötődés nehezebben múlik el. Hiszen hosszú ideig motivált erőfeszítésekre. Serkentett tevékenységre. Erőt mozgósított teendőkre. Türelem kell a gyógyuláshoz. Oldhatók a  kötődések. A figyelem terelhető más éltető, fejlesztő, előrevivőbb teendők, tevékenységek fele. Ilyenkor a jószándékú rokonok,barátok, ismerősök , új kapcsolatok igen sokat segíthetnek. Segítsük a közelünkben levőket !Bármikor kerülhetünk hasonló helyzetbe:)   Kati

Zsákutca

zsakutcaEleinte menő italozni, aztán nélküle nem laza, majd  azt gondolja bármikor leteszi. Egyszer csak rádöbben, hogy bármikor letenni nem tudja. Mikor 30, akkor már 15 éve használta lazításra. Először csak hétvégeken, majd egyre többször,végül folyamatosan a gondolatban jár és eljut oda, hogy uralni a problémát nem tudja. Maga alá temeti a sok vele járó. Az alattomos ital eleinte kedélyt emel, ám az élés az ára az oldódásnak. Megannyi fiatalon eltemetett mesélhetne.  Még az elején, más utat választana, mert ez zsákutca. Mennyi keserű rádöbbenés bizonyítja: CSAPDA!!! Évtizedekig reménykedés a gyógyulásban. Csalódás. Rossz példa az utódoknak. Gyászoló társak.   :(  Kata

Közeledik, de miért van rá szükség? (BDSM szexről sorozat a lapon)

én

BDSM SZEX

Pornófüggő vagyok. Már lábalok ki belőle, de megjártam a mélységeit. Mit találtam ott? Kéjt, örömet, szabadságot, kiélést. Mivel mindvégig bíztam Istenben, soha nem mulasztottam el, hogy hozzá szaladjak minden egyes pornó nézés után (Apu! Nézd mit csináltam! Megbüntetsz érte?), s a válasz mindig ugyanaz volt: (Nem, de Igazságomat sem rejtem el, viszont megértő, türelmes, irgalmas szívem sem.) így lassan – lassan szabadulást leltem nála.

Miért írom ezt?

Aki a bűn reklámozásától tart, annak tudom mondani, hogy azt, aki hajlandó megbánni a bűnét, aki az Istenbe vetett bizalmát nem adja fel, a bűn sem tudja örökre távol tartani Istentől, és az emberhez méltó, tisztuló élettől.

Aki rabja lesz a bűnnek, van számára szabadulás (én az lettem) csak vágyjon a tiszta (tisztuló) élet után, és kérje azt, maga iránt is türelemmel. Aki pedig a bűnt vágyja mindenáron, és a hétköznapit, tisztességest elutasítja, azon semmi sem tud segíteni. Aki még vágyni sem hajlandó rá, az cikksorozattól függetlenül nagy bajban van.

És még valami.

Sokkal mélyebben megismertem magam, és a kiélés is segített megszabadulni lassan – fokozatosan néhány nem igazán emberi hajlamomtól.

Isten hosszú tűrését és szelíd igazságát tapasztalva pedig Vele mélyült el a kapcsolatom. És egyébként önmagammal is. Sőt! Azzal a csúnya – csúnya Egyházzal is. Nem igaz, mennyi megértést és segítséget tapasztaltam!

Nem a bűn a legrosszabb, ami történhet velünk. Hanem hogy nem bízunk Isten Szerelmében és ezért elutasítjuk Igazságát is.

Tehát, végül is:

Mit remélek a sorozattól?

Párok színesíthetik szexuális repertoárjukat és mélyíthetik el kapcsolatukat.

Önismeret és belső szabadulás fejlődhet hatására. Persze orvosi és vallásos segítség szükséges lehet (én is mindkettőt igénybe vettem és veszem.)

Merünk bízni benne? Annyira is, hogy bűnbánatot kezdjünk tartani? Barátkozni a gondolattal legalább?

Gyónás 2.0 – újratöltve?

 

;-)

 

Zoli

 

 

 

Bódult elmék

alkoholizmusból2Miért is bódítja magát a nép? Fiatalon az ügyetlenkedéseiket szeretnék palástolni a bulikban. Bátorságot meríteni, a szégyentől szabadulni. Minél felnőttebbnek, vagányabbnak  mutatkozni. (Ma már a lányok is!) Később is egy módja annak, hogy lazuljanak (megtanulható, szokássá tehető, sajnos.) Majd korosodva a mindennapos (számlák befizetése, gyereknevelés, munkahelyi és házastársi elhidegülés miatti) feszültségtől, szorongástól való oldódás módja.

Ha gyakran alkalmazzák, egyre többször a kellemes élmény hozzákapcsolódik. Aki pedig megszokja, egyre nehezebben tudja mellőzni. Rövidesen azt veszi észre, hogy 15 éves korától a 30-as éveire már beszűkült erre az oldódási útra. A korosabbak gyakran a lehangolt időszakaikat vészelik át, veszteségeiket gyászolják itallal. Az öregedéssel szembesülők pedig erőt remélnek meríteni az alkoholból. Minden családban előfordul olyan, aki függővé vált ettől a szenvedélybetegségtől. Akár olyan szintig is képes eljutni sok ember, hogy már az életét kockáztatja, csak azért, hogy ismét ilyen laza, oldott, bódult állapotba kerülhessen!

Bizony, ez a módosult tudatállapot nagy áldozatokat követel. A fogyasztón kívül a mellette élőt/élőket is terheli, mégpedig nagyon komolyan, családok egzisztenciái, működőképessége omolhat össze miatta, főleg, ha többen is érintettek benne. És a rossz példát látó kicsik is sérülnek. A problémamegoldással, nemi szerepekkel és általában az Élet terheivel való szembenézéssel kapcsolatban kapnak rossz, és sokszor nehezen kitörölhető mintát.

A mértéktelen ivászat nagy teher. Akinek kis mennyiségtől is mindig rossz lesz a közérzete, az szinte védelmet kap ettől a függőségtől. Bár sok ilyen ember lenne! Ám aki bírja, az gyakran a rabja lesz, hiszen a környezet is sokszor tolerálja, akár bátoríthat is rá. Ez különösen férfiaknál figyelhető meg. Kívánom mindannyiunknak, legyen erőnk kiegyensúlyozott élethez!

:-) Kati

alkoholizmusból kitörés1