Címke: megértés

Szövetségben

szövMély vágy a férfiakban és a nőkben az egység, a közös jövő iránt. Párkapcsolatban is, de a társadalomban is. Ez természetes, ez Istentől való. Persze nem olyan egyszerű ez. Vannak férfiak, akik régi előjogaik megnyirbálását, hogy akár egy nővel vagy nőkkel szemben is kell alázatosnak, szolgálónak, háttérbe vonulónak lenni, fájdalommal és/vagy haraggal veszik tudomásul. Vagy nem veszik tudomásul, makacsul hiszik, hogy ez egy igazi férfi számára, akinek vasból van a gerince, nem járható út. Bár ez szerintem másképp van, én nem akarok az ilyen férfiakat minősítőkhöz csatlakozni. Én is átmentem ilyen személyiségfejlődési szakaszon, nekem is fájt, amikor túlzott büszkeségem fokozatosan megtört, és képes lettem az alázatra a nők felé. Szerintem akkor a legnagyobb egy férfi ha máshoz lehajol és a legerősebb, ha mást a tenyerén hordoz. Akár más férfiakat, gyerekeket vagy pedig igen: nőket.

Viszont az alázatot lehetővé tevő belső erő nincsen ingyen. Azért tenni kell. Csak azé lehet valóban és hosszú távon, aki nemet is tud mondani, aki képes önállónak és önérzetesnek is lenni. Akinek van gerince. Nem merev vasból, hanem erős csontból és rugalmas porcokból. Az asszertív viselkedésé a jövő. A valódi egyenlőségé.

Szívesen együttműködöm a nőkkel, hogy anyagilag önállóak legyenek, terhet vegyenek le a férfiakról, a családfenntartás kizárólagos terhét. Hogy segítsenek nekünk apáknak és férjeknek lenni pénzkeresőgép és pénzautomata helyett. Hogy az állam is tisztelje az apaságot jobban. Közben a nők is sok munka alól kicsit felszabaduljanak, szabadabbak és örömtelibbek legyenek.

De szeretnék együttműködni a férfiakkal is, hogy méltánylást, megbecsültséget és toleranciát kapjanak a nőktől és a társadalomtól. Hogy segítsek eligazodni nekik az új világban, akár régivágású macsóként is, vállalva ennek a ma nem népszerű állapotnak minden következményét. Szabadság, de gyakran párkapcsolati magány. A társadalom meg nem értése, elutasítása. És ennek ellenére alkotó, pozitív életet tudjon élni az ilyen férfi, képes legyen megbocsátani, akár kilépni a mai, emancipáltabb feltételek felé – ha akar.

Kívánom, hogy gyermekeink már jobban értsék magukat és egymást, és olyan társadalmat hozzanak létre, amelyben szívesen élnek!

Önelfogadás

önelfogadásDolgos a magyar. Nézzük csak meg külföldön mennyi kávéház van! Nálunk inkább csak a belvárosban, a külső kerületekben alig. Nem jellemző, hogy üldögélnének az emberek – dolgoznak. Még nyáron sem sziesztáznak. A legnagyobb melegben, délben is dolgoznak. Kimerülésig terhelik önmagukat, és több állással. Talán mert a szüleinktől is ezt láttuk, több generációra visszavezethetően. Akkor fogadták el önmagukat, voltak némileg elégedettek, ha teljesítettek, ha kimerítették magukat. Szeretni önmagunkat, elfogadni a hibáinkat is, nem egyszerű feladat. A mi népünkben nagy a depresszióra a hajlam. Sajnos a többi nemzettel összehasonlítva előkelő helyen állunk a rangsorban. Feltehetőleg összefügg az italfogyasztási szokásainkkal is, mert ott is elől állunk. Próbáljuk csitítani a szomorúságunkat. Az egyes embert tekintve elmondhatjuk, hogy ha csak akkor elégedett önmagával, amikor sokat teljesített, önmagát szinte kimerülésig kifárasztotta, akkor valószínű bántja, önostorozza magát valami miatt. Talán gyerekként a feltétel nélküli szülői szeretetet nem tapasztalhatta meg. Azt, hogy elfogadják, szeretik a hibáival együtt is. Figyeljük meg a közvetlen környezetünkben, családunkban, munkahelyen, milyen sokan élünk hasonlóan, önmagunkat nehezen elfogadva!

:-) Kati

Közeledik, de miért van rá szükség? (BDSM szexről sorozat a lapon)

én

BDSM SZEX

Pornófüggő vagyok. Már lábalok ki belőle, de megjártam a mélységeit. Mit találtam ott? Kéjt, örömet, szabadságot, kiélést. Mivel mindvégig bíztam Istenben, soha nem mulasztottam el, hogy hozzá szaladjak minden egyes pornó nézés után (Apu! Nézd mit csináltam! Megbüntetsz érte?), s a válasz mindig ugyanaz volt: (Nem, de Igazságomat sem rejtem el, viszont megértő, türelmes, irgalmas szívem sem.) így lassan – lassan szabadulást leltem nála.

Miért írom ezt?

Aki a bűn reklámozásától tart, annak tudom mondani, hogy azt, aki hajlandó megbánni a bűnét, aki az Istenbe vetett bizalmát nem adja fel, a bűn sem tudja örökre távol tartani Istentől, és az emberhez méltó, tisztuló élettől.

Aki rabja lesz a bűnnek, van számára szabadulás (én az lettem) csak vágyjon a tiszta (tisztuló) élet után, és kérje azt, maga iránt is türelemmel. Aki pedig a bűnt vágyja mindenáron, és a hétköznapit, tisztességest elutasítja, azon semmi sem tud segíteni. Aki még vágyni sem hajlandó rá, az cikksorozattól függetlenül nagy bajban van.

És még valami.

Sokkal mélyebben megismertem magam, és a kiélés is segített megszabadulni lassan – fokozatosan néhány nem igazán emberi hajlamomtól.

Isten hosszú tűrését és szelíd igazságát tapasztalva pedig Vele mélyült el a kapcsolatom. És egyébként önmagammal is. Sőt! Azzal a csúnya – csúnya Egyházzal is. Nem igaz, mennyi megértést és segítséget tapasztaltam!

Nem a bűn a legrosszabb, ami történhet velünk. Hanem hogy nem bízunk Isten Szerelmében és ezért elutasítjuk Igazságát is.

Tehát, végül is:

Mit remélek a sorozattól?

Párok színesíthetik szexuális repertoárjukat és mélyíthetik el kapcsolatukat.

Önismeret és belső szabadulás fejlődhet hatására. Persze orvosi és vallásos segítség szükséges lehet (én is mindkettőt igénybe vettem és veszem.)

Merünk bízni benne? Annyira is, hogy bűnbánatot kezdjünk tartani? Barátkozni a gondolattal legalább?

Gyónás 2.0 – újratöltve?

 

;-)

 

Zoli

 

 

 

Net-élet

netes képÉvekig elleneztem a túlzott netezést. Ám amikor minden családtagomnak csak a hátát láttam, mert egy monitor  felé fordultak, akkor feljöttem a netre én is. Vesztemre, hiszen elragadott. Tulajdonképpen lehet az okos barátom, hiszen általa sok mindent megtalálok. A tv-t úgyis egyre kevesebb időre kapcsoltam be, mert nem tudtam végignézni egy filmet sem. A reklámokat nem volt türelmem kivárni,   közben mindig elaludtam.

Itt viszont új ismerősökre leltem, olyanokra, akiket hasonló dolog érdekel. Már csak az időtartammal volt a gond, mert könnyen itt ragad az ember. Valamint egészségügyileg sem mindegy, hiszen sok időt ülve fáj az ember nyaka, válla, háta, dereka, terhelődik a gerince. A gerincgyengeség pedig bizony népbetegség. Sokan tudjuk mindezt, mégis a monitor előtt töltjük a szabadidőnk nagy részét.

Mindent összevetve, egyre többen gondolják azt, hogy nagyobb kárt okoz a net, mint amennyi hasznot hoz. Viszont közben hasznos és szükséges társsá lett, része az életünknek. Csak úgy hirtelen redukálni, vagy törölni a programunkból nem lehet.Tudunk módosítani azon, hogy milyen módon épüljön be az életünkbe, mennyi teret engedjünk ennek.  Ismerjük az új szólást: „Ha össze akarja valaki hívni a családi kupaktanácsot, akkor kapcsolja ki a wifi routert, és várjon türelmesen.” Sajnos köldökzsinórként rá van csatlakozva a világhálóra esténként az emberiség nagy része. Talán, ha egy még érdekesebb, örömtelibb dolgot tudunk magunknak keresni, akkor behelyettesíthetjük. Töltsünk minél több időt mozgással, a hozzátartozóinkkal, a háziállatainkkal. Egy hobbival (tánc, szerelés, sport, olvasás). Legyünk, amennyit csak lehet, friss levegőn.

Ehhez kívánok mindenkinek kellő lelkierőt!

:-)  Kati

A hit ereje a gyógyulásban

napfelkelteSajnos volt rá alkalmam mostanság, hogy megtapasztaljam, az egyik hozzátartozóm betegségével kapcsolatban, mélyen, közelről átélni, hogy mennyire számít a hit a gyógyulásban. Akinek a létezését akarják a körülötte élők, azt mintha húznák vissza az életbe, az élők közé, még akkor is, ha nagy betegség érte. Elvárják szinte, hogy javuljon. /Ismerjük talán azt a példát, amikor azt hazudták a szülőknek, hogy a gyerekük zseni és a kicsihez ennek megfelelően viszonyult mindenki. Ettől a hozzáállástól a gyerek jóval átlag felettibbé vált./ Valahogy így van ez más téren is. Vagyis lehet még pozitív is egy hazugság. Hihetünk a placebók erejében és gyógyulni fogunk. Lényeg a javulás. Hihetünk a sportban, a vitaminokban, a jó szexben, a pszichoterápiában, a gyógynövényekben, a masszázsban, az egészséges táplálkozásban, a vallásunkban, a gyógyulásban, abban, hogy képesek vagyunk erőt segítséget adni a másiknak. Kívánom,hogy ez segítsen mindannyiunknak! :-) Kati

Munka mentsvár

Hallhattuk már többször, hogy nyaralások idején döbbennek rá sokan, amikor a párjukkal töltenek több időt, hogy mégis jó dolog a hétköznapokon elvonulni munkába. Az egyik nő ismerősöm is élt azzal a lehetőséggel, hogy 40 év után nyugdíjba mehetett. Ám otthon két dolog tört rá: az egyik, hogy úgy érezte, már kiöregedett, a másik, hogy túl sokat kellett összezárva lennie a férjével. Télen ez különösen erősen hat az emberekre, hiszen a kertben, a szabadban már nem tevékenykedhetnek. A lakás zártabb. Sőt az energiatakarékosság miatt sokan csak egy helységet fűtenek az otthonaikban. A nyári munkákkal a szabadban több feszültség elviselhető. Ahogyan a rejtett dimenziók könyv írója fejtegette, a szabad ég alatt minden feszültség jobban feldolgozható, mint zárt térben. (Különösen nehezebb alacsonyabb belmagasságú otthonokban.) Popper Péter mondta: „Legnagyobb gond a házasságokkal az, hogy túl sokáig tartanak.” A  másik fél szinte a részünkké válik. Elkezdünk vele is ugyanolyan szigorúan bánni, mint önmagunkkal. Az ünnepek idején is van 1-2 hét, amikor a párjával hosszabban kettesben van az ember. A következményeit tapasztalhatjuk a viselkedésünkben.

Mindezt tudatosítva talán jobban bírunk alkalmazkodni, elviselhetőbbé, sőt élvezetesebbé tenni az együtt töltött időket.párterápia Hiszen a mellettünk élőben is hasonló érzések keletkeznek. Amennyit lehet: mozogni, és a szabadban is lenni, hogy könnyebb legyen mindkettőnknek az élet. Jobban meg is ismerhetjük egymást, ha társunkat is rá tudjuk bírni a kommunikációra. Igaz, nem könnyű ezt elérni sok magába zárkózó férfinél.

Van erről egy kedves vicc is: Nő gondolkodik: „Jó volt a szeretkezés. Most fekszünk egymás mellett, elgondolkozva néz fölfelé. Aggódom. Vajon miről gondolkozik? Biztos a kapcsolatunkról. Ó jaj, ráncolja a homlokát. Biztos döntésre jutott. De nem szól. Csak összeszorítja ajkait. Mérlegel, számítgat. Biztos végigfut agyán, hogy már két éves a kapcsolatunk. Talán azt is észrevette, hogy egy kicsit meghíztam. Nem szól semmit. Csak néz felfelé szigorú arccal…”
Férfi gondolkodik: „Ott a plafonon az a légy. Mászkál. Vajon hogy a francba nem esik le?”

 

Kati

Stressz-skála

karacsonyi_stresszAz ünnepek közeledtével emelkedik az izgatottságunk. A stressz-skálán a karácsony is megtalálható, hiszen minden évben az ünnepek idején az emberek nagy része nyugtalan. Az idegesség oka az, hogy szeretnénk, ha elégedett lennének velünk. A munkahelyen és a rokonaink is. Igyekszünk ajándékot adni. Már az is feszültséget teremt, hogy kitaláljuk, mi legyen. A beszerzésére, készítésére, csomagolására, átadására idő kell. Az otthonunkat is szeretnénk kitakarítani, széppé tenni, feldíszíteni. A finom ennivalókat bevásárolni, tárolni, elkészíteni, szervírozni. Jó lenne, ha a hozzánk érkezők elégedetten távoznának. Ám ahogyan egy lakodalomban sem lehet mindenki elégedett, mindig lesz olyan, akinek valami kevésbé tetszett. Ez az érzés bizony bennünk feszültséget teremt. Meg kell önmagunkat erősíteni lelkileg, hogy együtt tudjunk élni ennek az érzésnek a jelenlétével.

Segíthet a megértés. Hiszen az emberek sokfélék. Sokféle igénnyel.

Sokan, kifejezetten megkönnyebbülnek, ha a vendégség levonul, és eltelnek az ünnepek. Ugyanakkor ez az egész adrenalin szintet is emel. Izgalommal tölti el a szürke, borús, napfénymentes időket. Ha feloldódik a kezdeti feszültség, akkor az együttlét során a családokat melegség tölti el. Az együttlét öröme.

Próbáljuk felidézni ezeket a perceket, és így várni az ünnepet! :-)

A stresszről tudjuk, hogy gyorsabb a szív és a légzés ritmusa, magasabb a vérnyomás és a cukorszint. Elhúzódva alvászavart okoz, és keményebb izmokat, hideg, fájó végtagokat, zavart bélműködést. Sérül az immunrendszer, a szív és a gyomor. Pozitív esemény is lehet megterhelő. Holmes és Rahe ezt mérve pontozva skálába sorolta. Ezen a karácsony 20-as, problémák rokonnal 30-as, házastárssal 35-ös, maga a házasság, pedig önmagában is 50-es értéket kaptak. Az anyagi helyzet változása 40-es értéken van. Ezek a helyzetek ünnepek idején fennállnak, vagy fennállhatnak. Legyünk amennyire lehet, megértőbbek önmagunkkal és másokkal! Próbáljuk mindezek tudatában, amennyire tőlünk telik, oldottabbá tenni az ünneplést, lazítani az elvárásokat önmagunkkal és másokkal szemben! Megértően kezelni a saját és a többiek feszültségét. Amennyire lehet, lazábbá tenni az együtt tölthető perceket! Minden jót kívánok ehhez!

 

Kati

Vékonyságvágy

fitten vagy vékonyan A vékonyság utáni vágy rengeteg nőnek tölti ki az agyát és a napját. Egy nő talán fontosabbnak érzi, mert úgy véli, a férfi majd felfigyel a karcsú alakra. A tudatalattiban a férfi villámgyorsan szelektál az első találkozáskor.

Négy szomszédom is azért dohányzik, mert cigarettázva talán csökken az  étvágyuk. Közülük az egyik férfi.  Még azt is kockáztatják, hogy a szenvedélyüktől tüdőrákot kapnak. Ahogyan a bulimiások a sok hánytatástól refluxot  és rossz fogakat. A súlyfelesleg mellé újabb problémákat teremtenek.

Igen, egy jó alakú nővel szívesebben mutatkozik az ember, mint egy kövérrel, ez érthető. Ugyanakkor nem könnyű előnytelen külsővel élni. A folytonos bűntudat az egészben a legkeményebb. Egész nyáron egy fagyi, egy süti sem engedhető meg magunknak.  Egyébként a vékonyabb alak nem feltétlenül szebb. Személyes tapasztalatom: a férfiak a mostani 90-es melltartómmal gusztábbnak vélnek, mint mikor sokkal (15 kg-al) könnyebb súllyal éltem. A női szem viszont minél vékonyabb alakot szeretne. Elsősorban a férfiaknak akarok tetszeni, de önmagammal is szeretnék elégedettebb lenni. Próbálom összehangolni a férfi elvárást a saját belső nőies elvárásommal. Nem a kilóimtól függ, hogy szerethető vagyok!

Amúgy tapasztalom: noha tökéletesek akarunk lenni, de más tökéletessége ellenszenves.

 

Kati

A netes guminő

netes guminőA netes guminő jellemzői: Hosszú szőke haj. Dús száj. Hatalmas mell. Karcsú derék. Kerek fenék. Tanga. Jó combok. Formás lábak, magassarkúban. Felfelé néző szemek- melyek a pozícióra utalnak. Viselkedését tekintve, bármikor van kedve online erotikus kommunikációra. Sok XXI. századi férfi igénye ilyen nagy vonalakban.A nők érzik az igényt és törekednek önmagukat úgy formálni, hogy közelítsen a külső megjelenésük az elvárthoz. Fogyókúra, implantátumok, hajfestések, gyúrótermek, vásárlások. Ami tőlük telik, mindent bevetnek. Szeretnék, hogy a férfiak dicsérjék őket. Hajszolt nap után néhány gombnyomással igény lenne oldódásra. Emlékszem Woody Allen egyik filmjében az emberek olyan gyors tempóban éltek, hogy nem volt idő kényelmes szexuális együttlétre. Gombnyomásra orgazmus élményt élhettek át és gyorsan tovább mentek. Lassan közelítünk ehhez. Gondoljunk bele! Nem kétségbeejtő? Hová vezet ez?

Nett-etikett

netről csokorHa a neten töltjük az estéinket, meg kellene tanulnunk, milyen ki nem mondott szabályok élnek. Úgy gondoltam, a közösségi oldalon való kommunikálás olyan, mint egy gimis osztályban az élet. Mindenki szól mindenkihez. Ám az egyik ismerősöm a párját megszólta, miért ír más férfinak, mikor van partnere. Az iskolai tananyag része kellene legyen, az ilyen téren való erkölcsi normák ismerete is, ha egyszer a net az életünk része lett. Ismeretségek, barátságok keletkeznek itt, kötődnek. Véleményt alkotnak rólunk, benyomások keletkeznek.

Néhány kérdés, amelyen érdemes elgondolkodni: írhatunk- e és milyen gyakran kommentet, üzenetet? Milyen következménye lesz, ha többször tudatjuk valakivel a véleményünket? Mennyire legyünk diszkrétek? Hogyan hívhatjuk fel magunkra a figyelmet? Mit tegyünk, hogy ne töröljenek? Ha megtörtént, hogyan dolgozzuk fel? Milyen határt tanácsos megtartani a képeinken, magunkból mennyit mutathatunk meg? Hogyan vigyázzunk magunkra? Mit tegyünk, ha erőszakosan ostromolnak, kérik az elérhetőségeinket?

Kialakulóban egy élettér, ahol sok időt töltünk. Fontos hogyan élünk vele, dolgozzuk fel, hogy sérülés mentesen fejlődhessünk.

 

Kati