Pornófüggő vagyok. Már lábalok ki belőle, de megjártam a mélységeit. Mit találtam ott? Kéjt, örömet, szabadságot, kiélést. Mivel mindvégig bíztam Istenben, soha nem mulasztottam el, hogy hozzá szaladjak minden egyes pornó nézés után (Apu! Nézd mit csináltam! Megbüntetsz érte?), s a válasz mindig ugyanaz volt: (Nem, de Igazságomat sem rejtem el, viszont megértő, türelmes, irgalmas szívem sem.) így lassan – lassan szabadulást leltem nála.
Miért írom ezt?
Aki a bűn reklámozásától tart, annak tudom mondani, hogy azt, aki hajlandó megbánni a bűnét, aki az Istenbe vetett bizalmát nem adja fel, a bűn sem tudja örökre távol tartani Istentől, és az emberhez méltó, tisztuló élettől.
Aki rabja lesz a bűnnek, van számára szabadulás (én az lettem) csak vágyjon a tiszta (tisztuló) élet után, és kérje azt, maga iránt is türelemmel. Aki pedig a bűnt vágyja mindenáron, és a hétköznapit, tisztességest elutasítja, azon semmi sem tud segíteni. Aki még vágyni sem hajlandó rá, az cikksorozattól függetlenül nagy bajban van.
És még valami.
Sokkal mélyebben megismertem magam, és a kiélés is segített megszabadulni lassan – fokozatosan néhány nem igazán emberi hajlamomtól.
Isten hosszú tűrését és szelíd igazságát tapasztalva pedig Vele mélyült el a kapcsolatom. És egyébként önmagammal is. Sőt! Azzal a csúnya – csúnya Egyházzal is. Nem igaz, mennyi megértést és segítséget tapasztaltam!
Nem a bűn a legrosszabb, ami történhet velünk. Hanem hogy nem bízunk Isten Szerelmében és ezért elutasítjuk Igazságát is.
Tehát, végül is:
Mit remélek a sorozattól?
Párok színesíthetik szexuális repertoárjukat és mélyíthetik el kapcsolatukat.
Önismeret és belső szabadulás fejlődhet hatására. Persze orvosi és vallásos segítség szükséges lehet (én is mindkettőt igénybe vettem és veszem.)
Gyónás 2.0 – újratöltve?
;-)
Zoli
