Címke: férfiasság

Kell a férfinak a megmérettetés, vagy kell a férfinak a megmérettetés?

Itt egy videó egy német fiatalemberről, Cristoph Rehage- ról. 2007 és 2008 novembere közt elment Beijingtől, Ürümquig. Ez több, mint 4000 km-es táv. Érdemes megnézni a kezdő és zárófotó közti különbséget az arcon. A tekintete a kezdőfotón inkább egy kakaskodó hajlamú kamaszra emlékeztet, aki talán keménykedésből nyiratta le a haját kopaszra, s saját bevallása szerint egy fighting maschine. A végére egy sokkal komolyabb (bár szerintem ő alapvetően az lehet a szinte végig zárkózott arc, és mély tekintet miatt), és bölcsebb szempár néz ránk. Az arc is karakteresebb, szikárabb a megtett út után: férfiasabb. És hál’ Istennek hagyott némi hajat és bajuszt magának, ugyanis kifejezetten jól áll mindkettő Cristophnak.

Megemlíteném, hogy a film végén feltűnik egy mentor arca is – mint minden nagyot alkotó férfinak, Cristophnak is van példaképe.

 

Ui: Kedves Andrea, illetve Szilvia! Kati! Lehetne cikket írni az anyák és feleségek számára, hogy biztassák férjeiket az Élet kihívásainak kockázatvállalására és az apák tanítsák meg erre fiaikat is. Járjanak össze megbeszélni az élményeiket, tapasztalataikat. Remek férfiközösség hálózatok vannak ma idehaza, Férfiak Klubja, MentorforMen, Férfisátor és már alakul a Férfihang Civil Szervezet is. De simán barátilag is össze lehet jönni, természetes önszerveződéssel.

Itt egy rövid cikkecske a Kihívás egyik itthoni megvalósulásáról. Meg lehet csinálni idehaza is.

Eat, sleep, karate, repeat!

Fénykép0438

Balról Pál Tibor Instruktor, 5 dan, jobbról Samu István sensei, 2 dan

Tibi sensei idén nyáron megint nagyot gondolt. Nem csak úgy edzőtábort rendez! Á, mi az? Olyat mindenki tud. Dójók dójóját hozza létre (szabadon: közösségek közösségét). Samu sensei Fertődről pedig partner volt ebben.

Tibi megnyugtatott mindannyiunkat, mivel az évközi edzéseknél keményebbekkel számolhatunk, ezért csak egy és egynegyed óráig fognak azok tartani. Ezt az ígéretét maradéktalanul be is tartotta, mivel csak az utolsó alkalom sikerült két és fél órásra (szolidan a duplája), egyébként a két óra hosszával végül is kényszeredetten bár, de kiegyezett.  Lehet ezt folyamatos megmérettetésnek hívni? (Csernus után szabadon.)

AKARAT. (Dójó kun) Vajon akarja az eredményt az a karatéka, aki a kemény edzés alatt erőnléti gyakorlat után önként vállalja a gyakorlatnál kétszer nagyobb mennyiség elvégzését? (És nem csak vállalja, de meg is csinálja.) A csapat kétharmada megtette. Ezt lehetetlen volt akkor taps nélkül hagyni.

Én személy szerint felnevettem, amikor Tibi sensei feje megjelent a szobánk lépcsőjénél utolsó este. Előtte megnyugtatott minket, hogy másnap a reggeli edzés elmarad. Egy szóval nem mondta, de adódott a következtetés, hogy akkor már a sokat emlegetett éjszakai edzés is elmarad. De egy ilyen rafkós senseinél, aki szüntelen kihívás elé állítja a tanítványait, ilyen nem fordulhat elő. Teljesítettük ezt is.

LÉLEK. Némi mentálhigiénét is vittünk a tábor menetébe, így csapaterősítő élménymegosztást tartottunk. Őszintén elmondtuk az odakívánkozó élményeinket a karatéval és annak szellemiségével kapcsolatban. Számomra kiderült: megszoktuk már, hogy megoldjuk a kirótt feladatokat, nem könnyelműsködünk el egyetlen helyzetet sem, és így elképesztően motiváljuk szavak nélkül is egymást.

A VIZSGA, a Tábor Koronája. Meglepően rövidre sikerült, csak két órát késtünk az ebédről miatta. De akkor már hatodik órája tartott. Viszont alaposan kiderült, ki mennyit ér. Ugrásszerű fejlődés, kiemelkedő teljesítmény, lenyűgöző hozzáállás, és fejcsóválásra késztető „produkció” egyaránt volt. Zárásként az utolsó előtti karatékát körpusztán szeretetből megrugdosták, majd megölelték a vizsgáztatók, aztán mehetett izgulni az eredménye miatt.

És végül: JÁTÉK. Vízi edzés. Miután a beígért húsz percet befejeztük háromnegyed óra múlva, már tudtuk, hogy kifogtuk a tavalyi nád tarlóját. Azért vidáman (de prüszkölve a víztől és nem vígan dalolva) nyomtuk a fekvőtámaszt a térdig érő vízben, fektettük el egymást a Balatonban és futottunk versenyt a partról a derékig érő mélységig.

Mit lehet még írni ennyi őszinte hencegés után? Ne legyen büszke rá az ember gyereke, ha teljesíti?

A tábor helyszíne Ábrahámhegy volt, a Balaton partján, és 2015 nyarán történt mindez.

 

;-)

Zoli

Légy Férfi! (Clint Eastwood: Gran Torino)

gt1Clint Eastwood. Gyerekkoromban imponált erőteljes, karizmatikus személye, de akkori filmjei mégsem ragadtak igazán magukkal. „Én vagyok, akinek mindig igaza van. És ez előbb vagy utóbb úgyis kiderül.” Ám ez a leplezett önhitség rettentő fárasztó egy idő után.

Öregkorára azonban egyre szerzi a meglepetéseket nekem, pl. ahogy René Roussonak udvarol, mint az elnököt védő testőrök egyike, és kiderül, hogy ért a nőkhöz, és hajlandó együttműködni belső törvényeikkel. Ezek egyik szabálya: kockáztass! Úgy kell befektetned egy kapcsolatba, főleg az elején, hogy tetteid és lelki erőid viszonzás nélkül veszhetnek oda. Pont, mint egy vállalkozás indításakor: nem minden jó ötlet valósulhat meg. Filmjeiben megjelent az Élet Sója – az emberi mélység. Talán mert végre a saját ötleteit valósíthatja meg, és nem más bérmunkása?

A filmet pl. itt nézheted meg. Mivel szokásomhoz híven nagyjából újramesélem a történetet, lehet jobb előbb megnézni, nehogy akaratlanul is elvegyem az élmény ízét tőled. 

A Gran Torino főszereplőjében, Walt Kowalsky alakjában az lepett meg először, hogy nem megkeseredett, kiszáradt tönk, hanem bár elhalóban lévő, és kemény, bökős a kérge, de ott áramlik benne az Élet. És ez az Élet adni akar. De nincs, aki befogadja. Nincs kinek virágzani és levelet, gyümölcsöt érlelni.

Közvetlen környezete sem érti, hogy ami nekik kényelmetlen és fárasztó áldozat és kötelesség, és senki sem köszöni meg nekik, az másnak felfelé vivő létrafok, amiben lelki vitaminokat talál minden alkalommal. (Pl. gyászszertartásra tisztességesen, odaillőn felöltözni, és alatta odafigyelni, és nem játszani és kerülni a viccmesélést; vagy tisztességes, rendes telefont ajándékozni idős szüleinknek, és nem olyant, amit vaksik használnak, és gyenge elméjűek számára készült, akik talán már a számokat sem ismerik, és ezért írták rá centinél nagyobb méretben.)

Van, aki csak a kerítést látja, míg más a mögötte lévő kertet is.

Amúgy a kérdésről – miképpen bánunk idős rokonainkkal és ismerőseinkkel – pl. Alföldi Róbert rendezett egy remek kisfilmet a Nagy Könyv egyszeri akciója alkalmával. Jöhetne már a második hullám… Alföldi kisfilmjét érdemes megnézni. Sok idős hírességünk szerepel benne, úgy vélem, tudom miért.

A másik főszereplő Theo. Bevallom, én nagyon ráismertem egykori önmagamra benne. A fiú, aki Férfi akar lenni, de nem látja a követendő mintát. Kerüli a rossz viselkedésmintákat (pl. Theo a több generáció óta a családjukban férfiágon jelen lévő bűnözői utat.), de tovább épülni nem tud. Családjának nőtagjai értékelik az igyekezetét, ám csak a belső láng őrzésében tudnak segíteni. Férfivá nem tudják nevelni, nővé viszont – nagyon helyesen – nem akarják. Így Theo pont abban az állapotban van, amiben egyedül lehet: hányódik lelkileg.

Ám a készülődés ideje is lejár, és a fogva tartó pántok szétpattannak.

gt3A két férfi: a lassan távozó és az éppen feltörekvő „véletlenül” összetalálkozik. Mivel Theonak az unokatestvérei elöli menekülése során egy kerti törpe véletlenül eltörik, és Walt  kertjében, a birtokháborítás miatt az idős férfi fegyvert fog szomszédaira: mindre. Ám akinek tiszta a lelkiismerete nem veszi magára, a felelősök viszont eltűnnek – és Theo megmenekül. Másnaptól Walt ismét megélheti, hogy számít, fontos és mások bíznak benne. A keleti szomszédai elárasztják ajándékaikkal, sőt a fiú nővére, Sue ragaszkodik hozzá, hogy mivel korábban a banda hatására az öccse ellopta volna Walt Gran Torinoját, dolgozzon a férfinek.

Érzi vajon, hogy szeretett öccse problémájára Waltnál a gyógyszer? Theo képzése pedig pont Walt számára a továbblépés lehetősége. Elindul a „Neveld kölyködet Férfivá, s növekedj jó mentorrá!”- program.

Hazánkban én két ilyen önkéntes megmozdulásról tudok, és mindkettő szépen fejlődik. A Férfisátor a régebbi, s e sorokat írva is éppen egy Sátras alapítású közösségbe tartunk barátommal, Adriánnal. A másik ifjabb, a Férfiak Klubja. Utóbbi nem vallásos alapon működik, előbbi igen.

Egyszerű feladatokkal kezdik: ház körüli munkák: kerítésjavítás, festés, kerti munkák, darázsfészek kifüstölése, stb. Jönnek az összetettebbek: elfogadtatni magát Theonak egy férfias szakmában, csupa férfi között. Már az állásinterjút is egyedül kell végigcsinálnia, némi felvezetés után. Aztán megtanulja a lelki öklözést egy másik macsótól, az olasz borbélytól. Sértegetniük kell egymást, de úgy, hogy lehetőleg spontán legyen, szellemes a maga szintjén, és érződjön finoman, hogy valójában az öklözők nagyon tisztelik, szeretik és becsülik egymást.

Az „Iskola a határon” (Ottlik Géza műve) című könyvben mutatott ilyen jelenetet  egy akkoriban számomra nagyon fontos nő. Két kadét vágott egymáshoz válogatott bántásokat és még birkózni is kezdtek erőből, miközben hol sírtak, hol nevettek az egymás iránt érzett mély barátságtól.

gt5A gonosz azonban nem tűrheti sokáig az Élet természetes kibomlását. Sue – t, aki legjobban a szívén viselte öccse sorsát, egyik éjjel az unokatestvérek bandája megveri, néhány órán át fogva tartja, és többször megerőszakolja. Walt ekkor döbben rá, hogy az események kicsúsztak a keze közül, és rémisztő kifejlet felé haladnak. Miután kétségbeesett haragja csitul, higgadtan elgondolkozik, és kezd ráhangolódni élete utolsó, legnagyobb feladatára. Új öltönyt készíttet, a Torinót odaadja Theonak, és kitakarít otthon. Aztán Theot, aki megtapasztalva saját férfias virtusát háborúba menne a rokonai ellen, pár órára félreállítja. És aztán lép, mint oly sokszor élete során – kezdeményez.

Saját emberi léte fölé kell emelkednie, mert hívja AZ, akiről szemtől szembe amúgy hallani sem akar. Még meg is gyón a feladat előtt, igaz, legmélyebb lelki sebét nem tárja fel. Amikor megtapasztalta, milyen rájönni, hogy akit pusztán túlfűtöttségből megölt (és talán kegyetlenül) épp olyan ember, mint a szomszéd, vagy annak a lánya vagy éppen a fia – és nem pusztán papírmasé figura. És nem mentség, hogy: „Háború volt.”

Ravasz provokációval ráveszi a banda tagjait, hogy a kialakult szóváltásra felfigyelő szomszédok szeme előtt fegyvert rántsanak és lelőjék. Walt lehanyatlik, és kitárt karral kileheli a lelkét. Ennyi bizonyítéktól a bandának vége, és a többi banda is kénytelen lesz rájönni, hogy van még a városban Élet, amely megvédi a lakóit a fenyegetéstől.

Az utolsó filmkockákon Theo hajt el a Grand Torinón, mellyel Walt mintha azt üzenné: „Látod, mennyire megszerettelek, fiú? Sose feledd, amire tanítottalak! Jó utat az Élet veszélyes útvesztői, és lenyűgöző fennsíkjai közt! Pár évtized és találkozunk megint.”

 

Köszönet Németh Zsófiának és Szőnyi Lídiának, amiért megírták az ő filmelemzésüket a Képmás magazin számára. Ha ők nem írják meg az övékét, én sem teszem ezt az enyémmel – pedig már bennem motoszkált a történet, csak gyújtószikrám nem volt hozzá. Vajon ezt hívják a Múzsa csókjának? Szerencsés fickó vagyok. Hirtelen támadt két múzsám is…

Egy eltűnőben lévő kor igényességének és értékeinek szimbóluma: a Gran Torino

Egy eltűnőben lévő kor igényességének és értékeinek szimbóluma: a Gran Torino

 

 

;-)

Zoli

Soha nem unalmas ;-) – Szilveszterre

Szilveszterre kicsit több és kicsit más. Mert ilyenkor még ez is elmegy. Újév jön, és megy a régi! 

:-D

Ugyan kicsit erős a smink a szem körül, de kit zavar! Egy mosolyogva elénk tárt gazdag portéka: igazán lekötheti a figyelmünket.

Ugyan kicsit erős a smink a szem körül, de kit zavar! Egy mosolyogva elénk tárt gazdag portéka: igazán lekötheti a férfiak figyelmét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Van, akinek ez esküvőre is belefér! Örüljön a násznép!

Van, akinek ez esküvőre is belefér! Örüljön a násznép!

 

Egy "kőművesdekoltázs" ott ahol szítja -

Egy „kőművesdekoltázs” ott ahol szítja –

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- és ahol lohasztja a vágyat.

– és ahol lohasztja a vágyat.

 

 

Amikor nagy, ártatlan szemekkel takarjuk, hogy mennyire akarjuk a másik nem figyelmét (és a tágra nyílt, gyermeki pillantás ennek esélyét még fokozza is)

Amikor nagy, ártatlan szemekkel takarjuk, hogy mennyire akarjuk a másik nem figyelmét (és a tágra nyílt, gyermeki pillantás ennek esélyét még fokozza is)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És még az olyan tiszta nők, mint Gwyneth Paltrow is szeretnek játszani a tűzzel. Ők is nagylányok immár. Aztán meg csak van némi esze a férfinek is, nem?

És még az olyan tiszta nők, mint Gwyneth Paltrow is szeretnek játszani a tűzzel. Elvégre ők is nagylányok immár. Aztán meg csak van némi esze a férfinépnek is, nem?

 

 

Dekoltázs - alulról. Ezer részlete van a nőnek, amire érdemes felhívni a figyelmet. ;-)

Dekoltázs – alulról. Ezer részlete van a nőnek, amire érdemes felhívni a figyelmet. ;-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fűzés takar is, de inkább feltár. Kihangsúlyozza, mi az ami meztelen. Az ilyen nő éget, kellhet egy kis idő, míg felvesszük a fordulatszámot mellette - ha érdemes. Mert a szalmaláng nem melegít igazán.

A fűzés takar is, de inkább feltár. Kihangsúlyozza, ami meztelen. Az ilyen nő éget, kellhet egy kis idő, míg felvesszük a fordulatszámot mellette – ha érdemes. Mert a szalmaláng nem melegít igazán.

 

Az ember ránéz és szinte a markában érzi. Nem lesz később ízületes? Bár biztos akad, aki megmasszírozza majd.

Vajon nem lesz később ízületes? Bár biztos akad, aki megmasszírozza.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Na, mi van a képen?

Na, mi van a képen?

 

 

Na, ki van a képen? :-D

Na, ki van a képen? :-D

 

Eeee, önkritika hiánya? Vészes szegénység? (Már rövidnacira se tellik.) Kandikamera? ... Rejtély.

Eeee, önkritika hiánya? Vészes szegénység? (Már rövidnacira se tellik.) Kandikamera? … Rejtély.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Valami nekünk, nőknek is. Kijár.

Valami nekünk, nőknek is. Ennyi még férfimagazinban is kijár.

 

A legújabb: csípővillantás és csaknem-minden feltárás. Ez egy szolid kép abból, egy ilyen partin miket áthat az ember. (forrás: Velvet magazin) Ribisedik a világ, és ti: férfiak, követitek. Amúgy izgalmas, ez is igaz.

A legújabb: csípővillantás és csaknem-minden feltárás. Ez egy szolid kép abból, egy ilyen partin miket láthat az ember. (forrás: Velvet magazin) Ribisedik a világ, és ti, férfiak, követitek. Amúgy izgalmas, ez is igaz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És egy szolid klasszikus a végére.

És egy szolid klasszikus a végére.

 

Mindenesetre pikáns játék ez az önfeltárással. Él a vágy bennünk, nőkben is, hogy magunkat megmutassuk. Ahogy költőnk írta:

„Vagyok, mint minden ember: fenség,

Észak-fok, titok, idegenség,

Lidérces, messze fény

Lidérces, messze fény

 

De jaj, nem tudok így megmaradni,

Szeretném magam megmutatni,

hogy látva lássanak

hogy látva lássanak

 

Ezért minden: önkínzás, ének:

Szeretném, hogyha szeretnének

S lennék valakié,

lennék valakié”

Ady Endre

A határ pedig, hogy ki mennyit tart még elfogadhatónak, megmutatni
mindenkinél máshol van. A figyelmet mindenesetre felhívja. Hiszen, aki
egészséges, az kibontakozni, kiteljesedni akar. Belső és külső
adottságaival. Kihozni önmagából a legtöbbet, addig, amíg tudja, ereje
van hozzá. Tudjuk, az első benyomásnak mekkora a fontossága. Itt a külső nagy
erővel hat: a látvány, a hang, az illat. Ezt hívjuk kisugárzásnak, és hogy ennek megfelelően mozgunk, viselkedünk.  Az elménk
pedig fogadja az információt nagyon precízen, alaposan. A szakemberek
vizsgálták, hogy a pillanat törtrésze alatt kiválasztotta a felvillanó
képek közül az agy a szimmetrikusabb arcúakat, mert ők életerősebbek az
esetleges későbbi utódlásban. Tehát fontos a lehető legerőteljesebb
benyomás keltése, hogy az ember, minél erősebb partnert és munkát
találhasson magának. Így amit csak lehet bedobnak, villantanak,
legtöbbször a nők a férfiaknak. Azért a hölgyeknek is kedveztünk a szép,
izmos férfitest látványával, erős karokkal, vonzó hasizommal, ami az
izgatottságunkat jól fokozza.

Az új esztendőre is kívánok minden jót az írásaimmal!

türkiz dekoltázsom

 

 

 

 

 

Kati

:-)

 

Zoli (főszerk.): Ha nem élsz még aktív szexuális életet, kérlek gondolkozz el ezeken: miért készítette Kati mindezt? Miért engedtem közölni? Miről szól mindez férfi és nő között? Milyen út vezet odáig? Rövid vagy hosszútávú célja van mindennek? Ennyi.

Bárkivel megbeszélheted, akiben megbízol.

;-)

 

A netes guminő

netes guminőA netes guminő jellemzői: Hosszú szőke haj. Dús száj. Hatalmas mell. Karcsú derék. Kerek fenék. Tanga. Jó combok. Formás lábak, magassarkúban. Felfelé néző szemek- melyek a pozícióra utalnak. Viselkedését tekintve, bármikor van kedve online erotikus kommunikációra. Sok XXI. századi férfi igénye ilyen nagy vonalakban.A nők érzik az igényt és törekednek önmagukat úgy formálni, hogy közelítsen a külső megjelenésük az elvárthoz. Fogyókúra, implantátumok, hajfestések, gyúrótermek, vásárlások. Ami tőlük telik, mindent bevetnek. Szeretnék, hogy a férfiak dicsérjék őket. Hajszolt nap után néhány gombnyomással igény lenne oldódásra. Emlékszem Woody Allen egyik filmjében az emberek olyan gyors tempóban éltek, hogy nem volt idő kényelmes szexuális együttlétre. Gombnyomásra orgazmus élményt élhettek át és gyorsan tovább mentek. Lassan közelítünk ehhez. Gondoljunk bele! Nem kétségbeejtő? Hová vezet ez?

Bedő Imre a Férfiak Klubjáról, Férfiakról, és a kiteljesedés terepéről: a családról 2. rész

A témák párbeszédes formában lettek kifejtve, azonban a kérdések nem a Férfiak Lapja kérdései. Egy jól megformált, terjedelmes és kész anyagot kaptunk. Ezért két részben közöljük.

„Milyen értékeket, viselkedésmintákat örökíthet tovább egy férfi manapság?

Bedő Imre

Bedő Imre

Ma már nincs hadsereg. Ma már például nem lehet bátran kiállni és megharcolni olyan értékekért mind például a hazád. A haza vagy a családod védelmezése nem értelmetlenné, hanem értelmezhetetlenné vált. A politikai „csatározások” is úgy történnek, hogy a résztvevők „életüket és vérüket áldozzák” a Fészbukkon, de férfiként, a való világ tetteinek mezején nagyon kevés lehetőség van, hogy valami kézzelfoghatót alkoss. Ma a munka egyre nagyobb része is virtuális térben történik. Így értékelődik fel ma az olyan minták a nyújtása: mint például a nőkhöz, a feleségedhez, a gyerekekhez való viszonyulás, illetve az élethez, a természethez a munkához és a szabadidőhöz, a barátokhoz és a szomszédokhoz való viszonyulás. Ilyen mélységben vannak már gondok. Ma már hallani olyanról, aki azért nem megy el a barátja lakodalmára (ami a tervek szerint egyszeri alkalom az életben!) mert aznap nincs kedve. Vagy a 12 éves Balázska és apja szövetsége abban tetőzik, hogy a birkozóedző előtt, aki 6 éve edzi Balázskát, az apuka „áll ki” azzal, hogy Balázskának aznap inkább gokartozni van kedve, ezért nem jön edzésre. Vagy írt nekünk egy idős néni, aki szólt a középkorú férfi szomszédjának, hogy a szomszéd fája el fogja nyomni a közös kerítésüket, legyen szíves tenni valamit, mire azt a választ kapta a néni, hogy ha akarja, jöjjön át és tegyen a fával, ami akar, mert bíz a szomszéd férfit nem csak, hogy nem érdekli a téma, hanem még egy fűrésze sincs a kertes házában. Érezzük, hogy történetenként hány meg hány érték sérül? Fel sem tudjuk sorolni…

Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy egyre több nőtől lehet hallani a kérdést, hogy hol vannak a férfiak? Mi lehet ennek az oka?

Érdekes, hogy mind férfiak mind nők tömegei felteszik már ezt a kérdést.  Fontos látni, hogy ezt a kérdést nem a férfiakkal állandóan versengő, a férfiakat degradáló nők, hanem a férfiakat értékelő, a férfi-értékeket fontosnak tartó nők teszik fel. Magyarországon tényleg sokan vannak. A kérdésfelvetés jogosságát ma tényként kezelhetjük, és erre valamilyen választ kell adni. Én azon az állásponton vagyok, hogy az okokat, hogy miért jutottunk idáig, egyáltalán nem akarom firtatni. Azért nem, mert könyvek és tanulmányok garmadája született ebben a témában, miközben a helyzet egyre csak romlik. Azért sem szeretném ezt firtatni, mert olyan globális méretű problémákba ütköznénk, melyek a mi szintünkön, az egyszerű ember szintjén

"Ha van egy kalapácsom, jól odacsapok a patriarchátusnak!" (Férfiaknak? - FL)

„Ha van egy kalapácsom, jól odacsapok a patriarchátusnak!” (Férfiaknak? – FL)

kezelhetetlenek.  Pontosan ezek a pro és kontra érveket felvonultató esszék, tanulmányok ástak árkot férfi és nő közé, több ezer éves megalapozottnak tűnő visszatekintések hergelik mindkét nemet a másik ellen, egyik nemet a másik ellen uszítva. Én értem, hogy ez jó üzlet, de nekünk, egyszerű embereknek a feszültségek és a nyomás csökkentésére, több nyugalomra, nagyobb harmóniára, sikerekre, örömre, büszkeségre és boldogsága lenne szükségünk. Ezért is javaslunk más utat, mint a globális harc. Én az ilyen harcban nem hiszek, az halottakat és sebesülteket termel – velük körül is vagyunk véve, legtöbbjük gyermek(!) – de megoldást és békét nem. Én a munkában és a józan észben hiszek. Ebből a magyar kultúrkörben jól el vagyunk látva, van mire alapozni. Én abban hiszek, hogy ezek a problémák, melyek férfi és nő között, valamint a férfiasság megnyilvánulásában keletkeztek, mindenkinek elsősorban egyedi problémája lehet, és egyedileg kell tudni megoldani, illetve azzal a társsal, akivel szövetkezett egy életre a családban, illetve a baráti körben. A mai világban, amikor már nincsenek kényszerek sem az emberi, sem a kapcsolati értékek megtartására, sőt sokkal nagyobb a lazítás irányába történő nyomás, csakis a magasabb fokú intelligencia és tudatosság segít. Mindenkit sokkal inkább felelőssé kell tenni azért, hogy a mai szabadságban szabadon és önszántából, (ezáltal nagyobb belső erőfeszítéssel) önmagát tartsa a „helyes pályán”. Csökkenteni kell a közös felelősséget, azt, hogy mindenért az állam, a bizottság, az elnökség, a tanács, a család, a férfiak vagy a nők a hibásak. Egyéni felelősség van, ezek adódnak össze. Önmagunkért, a céljainkért, a szövetségesekkel való kapcsolatainkért mi vagyunk a felelősek. Rá kell jönni, hogy a szerelmet és a szeretetet is csak racionálisan, tudatosan és magas intelligenciával lehet megtartani és ápolni. Ha nem szánunk tudatosan időt egymásra, ha nem tervezzük újra meg újra közös céljainkat, ha nem értelmezzük helyesen a minket ért impulzusokat (hogy pl. fáradtak vagyunk, vagy a másik tényleg meg akar sérteni…), akkor oda lesz a szeretet is. Ma mindenki arról beszél, hogy ha szeretet lenne, minden lenne, és valahogy kihagyják azt a részét, amiért ők a felelősek. Hogy ez nem csak úgy lesz, folyik az égből és valaki elterelte… Ez a tetteinkből, a viszonyulásunkból termelődik, amivel olyan értéket adunk és újra adunk másoknak, amit valóban értékelnek, amitől felnéznek ránk, ami táplálja a szeretet tüzét…  Ezért nem akarjuk annak az okait firtatni, hogy „hová tűntek a férfiak?”, hanem okafogyottá akarjuk tenni a kérdést! Azzal, hogy újra felszínre hozva a férfiasság értékeit, megerősítjük a férfi jelenlétet, a felelősségvállalást, a döntésképességet, a cselekvést, mint kiemelkedő fontossággal bíró fogalmat, és megannyi más olyan értéket, amelyekkel a Férfiak és a Nők: a jövő generációk, a munkatársaik, a barátaik

Alain Delon francia fimszínész (már idősebb)

Alain Delon francia fimszínész (már idősebb)

épülésére, örömére, segítségére tudnak lenni. Arra motiváljuk a férfiakat, hogy tegyük a dolgunkat! Mi abban járjunk élen, hogy nem panaszkodunk, nem olvasgatjuk a tanulmányokat, hanem felállunk, és férfiasan elkezdünk lépkedni, egyik lépést a másik után. Nem a nőkben keressük a hibát, nem a világot szidjuk. Azon a fronton keresünk kiutat, amelyiket mi magunk befolyásolunk. És ez elsősorban a mi belső fejlődésünkről szól, utána arról, hogy konkrétan mikor kelünk és fekszünk, és mit teszünk közben otthon és máshol. Másodsorban attól függ, hogy szövetségeseink valóban azok-e, illetve ezeket a szövetségeket újra és újra meg tudjuk-e újítani? Tudunk-e keménynek lenni ott, ahol kell, és alkalmazkodni ott, ahol arra van szükség? Tudunk-e úgy építeni, értelmes szolgálatot vállalni, gyömölcsöző tetteket végrehajtani úgy, hogy közben férfiak maradunk? Tudunk-e boldogulni nőtársainkkal karöltve, egymással összekapaszkodva? Látható, hogy ezt a képet csak ellehetetlenítí a fölösleges energiavesztéssel járó, romboló, árkot ásó, feszültségnövelő, a nemeket angyali és ördögi alapon egymásnak ugrasztó tanulmányok és cikkek olvasgatása…  Tehát ismét: nem akarjuk megválaszolni a kérdést, hogy hová tűntek a férfiak, hanem okafogyottá akarjuk tenni azt!

TIME magazin tavaly év végi vezércikkében, Camille Paglia, társadalomkritikus úgy fogalmaz, hogy „…erős férfi példaképek  nélkül, kiket fel lehet karolni, vagy kiknek ellen lehet állni, a nők soha nem érhetik el és élhetik meg nőiességük fókuszált, mély értelmét”. Azonosulsz ezzel a gondolattal?  

A FK-nak az a lényege, hogy a férfi értékeket ápolni kívánó, erős férfiakkal összegyűlve, egy olyan közös kisugárzást/megjelenést produkáljunk, ami a többiek számára teszi vonzóvá a férfi értékeket. Azt is mondhatjuk, hogyha minden fórumon azt sulykolják, hogy a férfiak „eltűntek”, pipogyák, döntésképtelenek, lusták akkor olyanok is lesznek. De ha mi azt mondjuk, hogy a férfi egy „szikla” akire mindenki más építhet, akkor még azok is „sziklák” akarnak lenni, akik, amúgy, egyáltalán nem „olyan” típusúak.. És a nűanszok is nagyon fontosak! Nem azért vagyok szikla, hogy a tó tükrében csodálhassam magam, hanem ezért vagyok szikla, hogy mások építhessenek rám! Akkor, ha mindenki egy kicsit ilyen lesz, már egy kicsit jobb lesz a világ… Nem nagyapáink korában, hanem a mai világban akarunk Férfiak lenni a Nők, a gyerekeink és közös boldogulásunk érdekében!

Férfiak és Nők közösen - egymásért és a világért.

Férfiak és Nők közösen – egymásért és a világért.

Válaszolva a konkrét kérdésre: Nem tudom, hogy a nők elférfiasodnak-e vagy sem, de a férfiak nem nőiesednek. Inkább semlegesednek, a nemességüket veszítik, nemtelenednek. Ha a mai világot az a vád éri, hogy túlzó a férfi energia dominanciája, akkor az biztosan nem a férfiak tömegeinek köszönhető. Ezen érdemes kicsit gondolkozni… És ezzel párhuzamosan, igazat adva Paglia-nak, az én véleményem az, hogy a női energiákat úgy tudnánk megsokszorozódni a világban, hogy ha a férfiak feltöltenék a maguk térfelét férfi energiával, azáltal több nőnek adva lehetőséget a női energiák kisugárzásának. A világ javítása vagy romlása tehát nem egyik nem dolga vagy felelőssége. Ezen az egyszerű logikán alapulva, az élhetőbb világ megteremtése egyértelműen a férfiak és a nők közös feladata, az Ő együttműködésük sikerén alapul. A Férfiak Klubjában alapvetés, hogy a férfiasság is csak a nők viszonylatában téma, ha csak férfiak élnénk a világon, akkor ez a kérdés fel sem merülne. Deklarált stratégiai céljaink egyike is ehhez tartozik: új egyességért dolgozunk férfi és nő között. Tesszük mi ezt a férfi oldalon, függetlenül a világ folyásától!

Összefoglalásképpen: három szó. FÉRFI. MINTA. PÉLDA. Először is férfivá kell válni, férfiként kell értékeinket valami felettünk álló szolgálatába állítani. A Férfi minta, a családban örökíthető modell, amelyet a közel élők szívnak magukba. Ez a minta lehet boldogságuk alapja, ez alapján tehetik értelmessé a felnőtt életüket. A férfi-minta

Férfiak

Férfiak

egyértelműen az apa szerephez kötődik. A férfinak dolga: férfiként a tágabb környezetének példát mutasson, hogy olyan értékes életet éljen, amely tágabb környezetének példaértékű azáltal, hogy milyen felelősségeket vállal, milyen jövőbe mutató stratégiák mentén éli az életét, hogy úgy viszonyul a többi dologhoz és, hogy tudja, több száz év múlva is van élet. A példa és a minta nem ugyan az! A példa az érték közvetítés kifele a világ fele; a minta a családban hat követést, vagy elutasítást váltva ki. Elég erre a háromra koncentrálni, tudatosan javítani ezeket. Ezek megfelelő itinert (mércét, vezérfonalat) adnak a családban, a munkahelyen, a baráti körben, a tágabb közösségekben. Férfinak, mintának, példának lenni! Mert ne feledjük, akárhogy is élünk, viselkedünk, így is úgy is példa és minta leszünk a körülöttünk élők számára. Ez nem tőlünk függ. A férfi, a minta és a példa minősége áll rajtunk…

És: csakis rajtunk…”

 

Pál György

Bedő Imre a Férfiak Klubjáról, Férfiakról, és a kiteljesedés terepéről: a családról 1. rész

A témák párbeszédes formában lettek kifejtve, azonban a kérdések nem a Férfiak Lapja kérdései. Egy jól megformált, terjedelmes és kész anyagot kaptunk. Ezért két részben közöljük.

„A Férfiak Klubja FaceBook oldala egy év alatt már több mint 60e követővel rendelkezik – itt nők is hozzászólhatnak a beszélgetésekhez – és egyre szaporodnak a „valódi” klubok is Kárpát- medence szerte. A klub ötletgazdájával és alapítójával, Bedő Imrével beszélgettünk.

Miért hoztad létre a Férfiak Klubját?

Bedő Imre

Bedő Imre

Meglátásom szerint a férfiak életének egy dolog tud értelmet adni, ha értékeiket valaminek a szolgálatába tudják állítani, valaminek, ami önmagukon túlmutat és önmagát túléli. Jó tulajonságaink, képességeink edzésének semmi értelme, ha csak l’art pour l’art (önmagáért) akarja fejleszteni az ember. Ha ezeket az anyagiak megszerzésének szolgálatába állítjuk, az még mindig csak eszköz! Mit akarunk tenni a pénzünkkel, a kitartásunkkal, az erőnkkel? Ha ezt fel akarod élni, önmagadban akarsz gyönyörködni, akkor ennek nincs semmilyen értelme. A férfiak túlnyomó többsége életének a családi szolgálat ad értelmet. Kevesen lesznek kiemelkedő művészek, kutatók, orvosok, papok. Így a legtöbbjük számára az igazi értelmes cél az anyagiak (ma csak) java részének megteremtése mellett a családi példa és a Férfi-minta továbbadása. Viszont ha a minta sérül – és ez ma kinek – kinek személyes felelőssége  –  akkor egy kockázatot örökít tovább, ahogyan genetikában is történik, mikor keletkezik egy génhiba. Ez a kockázat egy-két generáción belül olyan erős társadalmi bomláshoz vezethet, ami már visszafordíthatatlan.

Sok gyermek nő fel apa vagy férfi minta nélkül. Nagyon sok anya neveli egyedül gyermekét, és a férfi pedagógusok száma is nagyon lecsökkent. A családon kívüli nevelő hatást erősen korlátozták törvényekkel, mára inkább a száraz oktatás a cél. A férfi szerepek, a férfiasság és az értékeink veszendőbe mennek, az egyedülálló anyukák legnagyobb igyekezete mellett is eltorzulnak és a további generációkra ez öröklődik.

Úgy a férfiak, mint a nők azonnal visszaigazolják, csökken a tartás, a döntésképesség. A felelősségvállalás szitokszóvá és kerülendő gyakorlattá vált. És ami a legszembetűnőbb hanyatlás a férfiértékek területén: a cselekvés hiány, a tetteké, amit felváltott a túlelemzés és a meddő túlfilozofálás. Clint Eastwood mondja egy 2010-es interújában, amit az Esquire magazinnak adott, hogy „We are a pussy generation…” És szerinte ez pl. abban nyilvánul meg, hogy ameddig a régiek, ha észrevették, hogy odébb kell tenni egy nehéz zsákot, odébbtették. A mai férfi pedig azon gondolkodik, hogy vajon hogyan fogja majd pszichésen kezelni a „feladat” elvégzését…

Az erős férfiakat tömörítő, Férfi-értékeket megjelenítő közösségként olyan szeleteket kell tudnunk megmutatni a gyermekeknek, és a férfiak egy részének, amelyikből összeáll a Férfi és az Apa képe… Nagy felelősség, nagy feladat.

És a személyes motivációid. Miért szánsz erre időt, energiát?

Sokan kérdeznek erről és általában azt feltételezik, hogy csalódtam, dühös vagyok, sérültem. Pedig milyen szép az élet! Nem csak negatív motvációból lehet a tettek mezejére lépni. Sőt. Építeni csakis pozitív alapokon lehet.

Én alapvetően egy nagy társadalmi felelősséggel megáldott ember vagyok. Közgazdászként és értelmiségiként is azt gondolom, hogy akinek megadatott az, hogy többet tanuljon, utazzon, olvasson, tapasztaljon az életben, annak nagyobb a felelőssége az embertársai fele. Annak többet kell áldozni azok érdekében, akiknek ez nem adatott meg, akiket jobban terhelnek a napi feszültségeik, anyagi gondjaik, kilátásaik szűkössége. Az én környezetemben mindig komoly dolgokról van szó, nem csak beszélgetni akartam arról, hogy „valamit tenni kéne…”, hanem cselekedni is. Amiről egy Férfi szól…

Védelmező Apa - jelenet Az út című filmből, Viggo Mortensennel

Védelmező Apa – jelenet Az út című filmből, Viggo Mortensennel

További motivációt jelentett az, hogy a feleségem és én is, rendezett családi háttérre alapozva neveljük kis gyermekeinket, és aggodalommal tölt el a gyermekeim, családom jövője. Azt látom, hogy hiába akarom a mi értékrendünket átörökíteni otthon. Ha nem sikerül a társadalmi értékrendet egy kicsit javítani, akkor iskoláskorban a gyermekeim értékrendjét eltorzítja majd az a sérült társadalmi minta, amihez barátaikon keresztül alkalmazkodni akarnak majd. Én a boldogság alapjának tartom azt, hogy egy ember a másik nemhez bizalommal és az együttműködés szükségével forduljon, majd kitartással végezze az életfeladatát. Ez szeretném gyermekeimnek is továbbadni.

Személyes motivációt jelent csökkenteni mindenki nászéjszakájának feszültségét. Viccesen hangzik, de mára már a házasságkötőteremből kifele jövet összeszorul a párok gyomra. Oda lesz az édes tervezés gyönyöre, amikor eszükbe jut, hogy fogadóirodákban fabatkát sem adnának arra, hogy házasságuk túléli az első 6-8 évet. A válások száma, a statisztika ezt a gyomorgörcsöt jogossá teszi. Szívesen tennék azért, hogy ez ne így legyen. Hogy azok a párok, akik összekötötték az életüket, bátran és bizalommal tervezhessenek, annak tudatában, hogy felkészültek amire lehetett, és megoldják majd mindazt, amire nem készülhettek fel. Mert lesz kitartásuk, szándékuk. Mert tudják, hogy nem szórakozásra, illetve egymás életének édesítésére szövetkeztek, hanem egy közös feladatra, munkára, és egymás életének szebbé tétele ennek az eszköze, az élet fűszere és nem az élet célja…

Tudom, hogy nem a legmodernebb eszmék ezek. De ha a boldogságot keresi mindenki, akkor ezek mentén lehet, hogy megtalálja. Az ellenkezője mentén biztosan nem.

Van valamilyen lista arról, hogy ki a férfias vagy a férfi és ki nem, ezután a Férfiak Klubja mondja meg, hogy mi számít ilyennek?

mértékTermészetesen nincs. Sokat kerestük a téma helyes megközelítésének módját, és azt választottuk, hogy a kulturális gyökereinkre építhetünk, azokra a belső képekre, gondolatokra, értékekre, amelyeknek különböző részképei, aspektusai, darabkái mindannyiunkban ott vannak. Azok a közös nevezők, amelyek megmaradtak, amit mindenki ért, csak egy összepillantás, vagy egy fél mondat alapján is.

Mi a férfiasság kérdését teljes komplexitásában kezeljük, mindenkinek lehetőséget adva a keresésre, a csatlakozás pontjainak megtalálására. Úgy gondoljuk, hogy a férfiasság egy eszme. Egy idea, amelyik több száz mozaikdarabból áll, viselkedésminták, erkölcsi normák, öröklött és tanult, erősítendő vagy kontrollálandó tulajdonságok sokaságából. Ilyenek: a tartás, az udvariasság, a dícsőség, az erő, a tudatosság, a megbízhatóság, a folytonosság, a biztonság, a barátság, a döntésképesség, a vérszerződés, a harc, a cél, a pénz, a gyermek, az asszony, a ház, az otthon és megannyi fogalom. Mi azt valljuk, hogy minden fogalom attól lesz férfias és nőies, hogy a férfiak és a nők egészen különböző tartalommal és asszociációkkal töltik fel őket. Mi ennek a férfi oldalát keressük, ezzel is motiválva nemünk tagjait, ezen tulajdonságok, az eszménykép részeinek megélésére, szépségeinek keresésére. Mára ezek a fogalmak kiürültek, újra le kell porolni a mögöttes tartalmakat, fel kell fedezni a lényeget, mert ha azt fejben megtesszük, akkor a valóságban könyebb lesz olyanná válni…  A férfiasság ideája – ebből következően – nem élhető meg 100%-ban, ezért is nincs értelme ellenőrző-listáknak. De annak van értelme, hogy az eszme összetevőit kifényesítsük, háttértartalmait mélységeiben megvizsgáljuk azért, hogy legyen mihez közelíteni. Bruce Lee nyomdokaiban járva, mi is azt gondoljuk, hogy nem a tökéletesség, hanem a tökéletesedés a cél. Ha a Férfiasság eszméjéhez, vagy csak egy-egy részecskéjéhez való közelítés parányi lépés is jobb, hasznosabb, boldogabb emberré tesz bennünket és a környezetünkben élőket, akkor már megérte.

Nem a munka önmagában, hanem a másokért végzett munka neveli a Férfit.

Nem a munka önmagában, hanem a másokért végzett munka neveli a Férfit.

A másik kérdés az, hogy ki a férfi és ki nem. Sokáig kerestük azt, hogy a magyar nyelv szépséges megfogalmazása szerint mi az a határ, az a pont az életben, amikor a hím férfivá érik, válik. Rájöttünk, hogy ez nem életkor, nem iskolázottság kérdése. Az érettség az élethez való hozzáállásnak egy minőségét jelzi. A mi felfogásunkban valaki akkor válik Férfivá, amikor képes feladni gyermeki önző énjét, képes önmaga fölé emelni egy célt és annak alárendelni életét. Amikor a férfi rájön arra, hogy életének értelmet csakis az adhat, ha valami önmagán túlmutató, önmagát túlélő dolog építésére áldozza önmagát. Amikor észreveszi, hogy a saját személyiségfejlődését és boldogulását ezen a feladaton belül tudja leginkább megvalósítani, és nem akkor, ha önmaga minél magasabb szinten történő élvezetét akarja mindenáron biztosítani. Amikor „felveszi a szolgálatát”. Ennek persze a fordítottja is igaz. Szerintem nem válik Férfivá az, aki csak önmaga élvezetéért keres vagy épít.”

 

Pál Gyula

 

Férfiak Klubja jelkép

Férfiak Klubja jelkép

A mai nő lehetséges helye

 

családRöviden: a feminizmus, és emancipáció hirdetőivel mélységesen egyetértek a következőkben.

A nő és férfi egyenlő értékűek – mint emberek. A nő nem egyenlő értékű a férfival a férfiasság terén. A férfi nem egyenlő értékű a nővel a nőiség terén. A férfi férfibb férfi a nőnél, és a nő nőibb nő a férfinél. Elvben ez olyan világos, mint a nap, de ma, a gender feminizmus idején alapvető dolgokat is ki kell tisztázni sokszor.

A nő helyét két szempontból közelítem meg. Először is a családon belül. Másodszor a társadalomban.

A család

A nő a család belső hierarchiájában a férfi alárendeltje. Ennek pontos mibenlétét azért nem egyszerű számomra meghatározni, mert minden családi struktúrán belül lehetnek egyedi megoldások. Pl. a lakás rendjéért, tisztaságáért a nő felel, tehát megteheti, hogy az egész családot (igen, a férfit is beleértve) szombat délután nagytakarításra „rendeli”. Persze nem úrhatnám stílusban, de ezt mindenki tudomásul veszi, hogy bizonyos okok miatt anyának így az egyszerű, a feladat végrehajtás így hatékony, tehát ennek a programnak alá veti magát mindenki. Ugyanakkor elmondható, hogy a fontos kérdésekben apa dönt. Nem egyedül, mert a hatékony vezetés egyik alappillére, hogy a mindenkit érintő döntésekben benne kell lennie az érintettek elképzeléseinek, ötleteinek, vágyainak –ésszerű mértékig. Ekkor mindenki magának érzi a döntést, szívesen tesz a megvalósításáért. aki úgy éri, hoppon maradt kompenzácó jár neki, egyéb vigasz, program, vagy legközelebb az ő igényeivel kezdjük a megvalósítást, esetleg alkalom adtán a most meg nem valósítható igényeit valósítjuk meg.

Fontos szempont a döntéshozásnál, hogy az alárendeltek –a család- nem gép, és nem hülyegyerekek közössége! Pusztán tekintélyelven – mert apátok mondja, vagyis a családi kisisten – ne hozzunk döntést, és ne hajtassuk azt végre! Jár a magyarázat, és elfogadható, őszinte érvek támasszák meg a másoktól esetleg áldozatot kívánó döntéseket! Ellenérveket ésszerű mértékig meghallgatni kötelező, hibákat belátni még inkább. De a jó döntést és elképzelést megvédeni úgyszintén. Nem kell továbbá bocsánatot kérni azért, mert a családfőnek hatalma van és él vele.

Itt jegyzem meg, hogy én elképzelhetőnek tartok olyan családokat is, ahol szigorúan el van osztva minden, ki van mérve az egyéni egyenlőség és döntéshozás mértéke, (kőkeményen emancipált család vagy a nő vezeti a családot. Ha működik, ha a férfi ennek szívesen alá veti megát –etyge. A cél a működőképes, harmonikus, vagy afelé tartó család. Ha ehhez feminista modell kell – hajrá! Mondjuk számomra több kérdést felvet: hogyan lesznek önbizalommal telt, felelősségteljes férfiakká az innen jövő fiúk, a lányok tudják- e majd, hogyan lehetnek nőies nők – de nem állítom, hogy ez megoldhatatlan feladat számukra. Hajrá, éljenek csak az Istenünk által felkínált szabadsággal!

Én is ezt teszem.

társadalom

angelaAngela Merkell ma Németország vezető embere. Állítólag elbír a feladattal. A Férfisátor (keresztény férfiszövetség) vezetői többször hangot adtak annak, hogy több nő kellene a politikába. Erről én ugyan nem vagyok meggyőződve, mert semmi olyat nem tud bevinni egy nő oda, amit egy normálisan gondolkozó férfi is ne tudna megtenni, de igazából mindegy ez nekem. Nekem tíz éven át voltak női főnökeim, nem volt gondom velük, mert nők voltak. Nagyszerű, rendkívüli emberek is voltak köztük, és átlagos, de megbízhatóak is. A munka és a társadalom más terület, mint az otthon. Tény, hogy több van a nőkben, mint a pelenkázhatnék, takaríthatnék, kiskert gondozása, és így tovább. Viszont ha ez elég egy nőnek, legyen már békén hagyva! Had maradjon otthon, neveljen gyereket, és tegye szebbé az otthonát! Az is fontos, hiszen minden társadalmat formáló intézkedés, gondolat onnan, az otthon légköréből nő ki. Egyáltalán nem mindegy, milyen hely az, amit így hívunk: „otthon”.

Még az kívánkozik ide, hogy míg egy fiatal férfi jól teszi, ha azokat az éveit a karrier építés, társadalmi helyzet megalapozására fordítja, addig egy fiatal nő inkább a család alapvetését tekintse még feladatának. Amikor a család már jobban tudja nélkülözni őt, akkor kellene kifelé fordulnia, a közösség a munkahelyek felé. Ilyenkor már kevésbé van rá otthon szükség, megteheti.

 

Csak egy sejtés

ferfi_no_kanapeTudjátok, mi kell, hogy a NŐ – vel igazán, mélyen eggyé váljatok? Ez:

„Nőivé” kell válni: meztelenné, sebezhetővé és sebzetté (ebben a világban ez nem megy nehezen), lággyá és befogadóvá, MIKÖZBEN férfias, hívogató erődet a háttérben megtartod. (Ez a férfi magába húzódott, sebesült és olyan nyílt, mezítelen, mint egy gyermek. Ugyanakkor Férfi: látszik, nem egy puhány kölyök. Nyavalyogni tilos!)

Tudod mit fog tenni erre a NŐ? Előhívja aktív férfi énjét, és kezdeményezve belép a világodba. És ott megint NŐ – ként fog viselkedni! Bekötöz, megerősít, vigasztal, erőt ad, és közben ő is lemeztelenedik előtted.

Vajon mi jön ezután?

;-)

 

Öcsém, de összetett a Teremtés működése!

Az Isten egy kib…tt zseni.

 

Zoli

Komment: Na jó, azért ez egy ideális eset. Ahhoz, hogy ez tényleg megtörténjen, rá kell készülni. Meg, remélem, egyértelmű, hogy én ezt inkább lelki szinten értettem, mint testin. Persze úgy is, de csak a teljes elköteleződés után. Garanciát kell adni a nőnek és a társadalomnak, hogy a család család lesz, és nem félárva gyerekek nőnek fel. Meg, amit leírtam, inkább folyamat, mint egy egyszeri extatikus aktus. Azzal is járhat, meg szerintem jár is, meg kell is hogy járjon, nem egyszer, de többször… de ez mégis inkább egy összeérés folyamata – nálam. Lehet sima csajozási technika, de az… hát jó, miért ne? Ha nem rögtön ágyjelenet a vége. (Mert jó ám fegyelmezettnek lenni! Mondom én, aki szintén nem voltam az… De akkor is jó. Csak mert valami jól esik, nem kell orrba-szájba gyakorolni. Általában túl későn jön rá erre az ember.)

A keserű gyógyszer, mely gyógyíthat (avagy a házasság: férfi és nő egysége csodás, termékeny és hatalmas – ha néha nagyon nehéz is.)

rabulejtő szerelemTegnap este láttam Meg Ryan és Timothy Hutton főszereplésével a „Rabulejtő szerelem” című filmet, és remekül szórakoztam. Igazi tamese, élvezettel szívhatja az ember az Élet – a mi Életünk aktuális Igazságát: a problémát, és annak megoldását. Hogy közben néha megfájdul az oldala a nevetéstől, az a juticsoki, amiért időt szánt a lelki tanulásra. Szórakoztatva a lehatékonyabb tanítani. Tanulni meg nevetve a legkönnyebb.

Meg és Timothy (filmbeli nevük legyen teljesen mellékes) szerelemből házasodtak, boldog párként éltek, míg…

Meg arra megy haza, hogy férje rózsaszirmokkal szórta tele a lakást, gyertyát gyújtott, és zenét kapcsolt. Szinte elolvad a sikeres üzletasszony, az ő drágája 13 év után még ennyire szereti, és ilyen sok romantika szorult belé….

Aztán jön a ököl az arcba: nem, ez nem neki szól, hanem Timothy egy éve meglévő szeretőjének, akivel éppen Párizsba készül szökni, hogy ott megkérje a kezét. Nos, Meg tényleg nem piskóta. Nem omlik össze, nem zuhan önsajnálatba, pillanatokon belül összerántja belső erejét, és úgymond „párat kapálva a mellső lábával” máris rohamozza a meglobogtatott vörös posztót. Csak sejtjük, közben mit él át belül.

Leüti a férjét, mert érvei sorra pattannak le róla, és hajszálon múlik, hogy az kilépjen az otthonuk küszöbén. Márpedig a hatókörén belül KELL tartania! Ezután szépen, ahogy a legcélszerűbb, leragasztószallagozza egyszékhez élete párját. Mert az nem úgy van! Ő nem tehetetlen áldozat típus, ez a férfi mehet, de, hogy vért fog izzadni érte, az legalábbis olyan biztos, mint a kaszás eljövetele.

A magabiztos, sugárzó rivális. Na most gatyesz felköt! NEM szabad megrendülni! Neki nincs ezer közös emléke, csak a szépsége. Azt pedig egy "elnyűtt" háziasszony is visszaszerezheti. Úgyhogy gyerünk, ringbe szállni!

A magabiztos, sugárzó rivális. Na most gatyesz felköt! NEM szabad megrendülni! Neki nincs ezer közös emléke, csak a szépsége. Azt pedig egy „elnyűtt” háziasszony is visszaszerezheti. Úgyhogy gyerünk, ringbe szállni!

Elképesztő lélekjelenléttel fogadja a megbeszélt időben beállító szeretőt, őszintének ható kedvességgel és megértéssel (én, a bölcs és érett nő, mindent belátok, persze, jobb vagy neki, mint én, tudom, hogy az egyetlen dolgom kultúránk szabályai szerint félreállni és lelkileg meghalni) eléri, hogy az mint bizalmas barátnőjének kiönti a szívét: elmeséli a megismerkedésüket a férjével, boldogságát, és jövőbeli terveiket. Meg trécsel, mosolyog, és közben vérző szívében körbe-körbe forog a kés. De végigcsinálja, mert tudja, ezt most végig kell. Értékes információkat nyer, és időt, mert azt hazudja, hogy Timothy ugyan most nem tud menni, hiszen válni nem megy pikk-pakk, meg kell beszélni pár dolgot, de holnap reggel a párizsi gépen ott lesz. (Persze kispicsát aranyom, majd ha fagy!)

Minden oké, a kiscsaj el, és Meg összeszedi magát. Most jön a neheze. Visszahódítani Timothyt. Szinte mint a kríziseset tárgyalónak az ugrás előtt álló öngyilkost rábeszélni, hogy akarjon élni. És ez a bolond már követ kötött a lábára, és éppen készül azt a mélybe dobni! A kőnél meg ugrani se kell, nem kell bátornak lenni: rántja magától lefelé. Mindegy: Timothy még a párkányon, konkrétan kitikszózva egy székhez, szóval… van remény. KELL LENNIE reménynek.

Meg mindent bevet, gügyög, kedvenc sütit süt, anyuka emlékét hozza, aki úgy ment el a világból, hogy Meg-re bízta kisfiát „Süssd mindig a kedvenc sütijét!” – „Legyél helyettem az anyja.” És Meg vállalta. Fényképek, emlékek áradata következik – de ez a múlt, és Megben igazából még a saját egója dolgozik: szeretettel kevert birtokvágy. Valójában még Meg sem jutott el oda, hogy neki is újra kell értékelnie önmagát – az életüket, mert a proléma a JELEN – ben van.

Timothy egyszer majdnem mégis leveti magát a mélységbe. Elhiteti Meggel, hogy pisilni kell, de becs’ szó nem szökik el, mire a nő megenyhülve, bizalommal, sajátmagán nevetve szabadítja ki – csak hogy a férfi félrelökje az útból, szabadon engedje haragját, és teljes sebességgel és hangerővel a bejárati ajtó felé iramodjon. De nem számol Meg erős élni akarásával, spontán ösztönösségével. A nő másodszor is simán leüti a férjét – avagy mire is jó egy cserép virág, meg ha az ember hobbitot megszégyenítő módon dob célba!

Timothy a wc-hez ragasztózva tér magához.

Megfogalmazódik és előtör az Igazság. Menekülés helyett szembenézés. Ritkán tesszük, sajnos. Pedig ha fáj, csak az elején fáj. Aztán már épít.

Megfogalmazódik és előtör az Igazság! Menekülés helyett szembenézés. Ritkán tesszük, sajnos. Pedig ha fáj, csak az elején fáj. Aztán már épít.

Végre fontos dolgok hangzanak el. Nem lehetett gyerekekük. És Timothy itt rendülhetett meg először saját férfiasságában. Pedig Meg magát hibáztatta a dolog miatt, de a férfi szerint más volt az ok. Aztán Meg szakmai sikerek terén elhúzott férje mellől, aki olyan munkát kénytelen végezni, amit utál. Bizony – Meg bebizonyította, hogy tökösebb, talpraesettebb férfi, mint a párja. És Meg hiába mondja: „De hát nem elég, hogy szeretlek? Hogy tényleg, és igazán?” Szexi ruhában szerenádot ad a wc-n ücsörgő férjének. Megható, és rémisztő számomra. Nem mi szoktunk szerenádot adni a kedvesünknek? Meg megint kivesz egy férfiszerepet a férje kezéből (és szeretetből teszi! Esze ágában sincs rivalizálni.) És Timothy itt fontos dolgot mond el: nem, nem elég.

Csernus doki örömtáncot járna ez alatt a két perc alatt. Mert alapvetően az kell, hogy Timothy (a férfiak – de a nők is) ÖNMAGUKAT tudják szeretni és tisztelni. Ha ez meg van, akkor mások szeretete és tisztelete táplálhatja ezt a lángot. De kívülről nem lehet pótolni. Ezt Isten így találta ki, ez az Élet törvénye. Minden fontos dolog belülről kell fakadjon, a külső dolgok már csak erősítik, vagy gyengítik, de nem azok az igazán fontosak. Persze azért fontosak. És a legjelentősebb lecke kívánkozik ide, amit Csernus dokitól tanultam: nincs ingyen az önbizalom. Be kell bizonyítanom magamnak, és folyamatosan szinten tartanom, hogy méltó vagyok a saját bizalmamra. Hogy kimondatlanul elvárásaim vannak magammal szemben, és ezekkel foglalkozni kell. Akár lejjebb venni, vagy éppen feljebb, irányukat megváltoztatni, tervet kidolgozni a teljesítésükre, stb. VAN énképem, és ez életem szempontjából ez kulcsfontosságú. Tudnom kell: ez folyamatosan változik, és a változással együtt kell tudni mozogni: elfogadni, elhordozni és/vagy megküzdeni vele,  megfelelő eszközökkel tenni ellene, alakítani.

Timothy végül kimondja: „Drágám, csodára van szükséged arra, hogy ismét beléd szeressek.”

És lőn: a csoda eljön.

Le a kalappal, az eddig a félszeg, okoska jófiú kamaszt alakító Justin Long teljesen hihető a köcsög bűnöző szerepében.

Le a kalappal, az eddig a félszeg, okoska jófiú kamaszt alakító Justin Long teljesen hihető a köcsög bűnöző szerepében.

Egy fűnyíró fiú érkezik, akit Timothy hív be segítséget kérni, ám ez a fiú nem az a fiú. Ő bizony egy tökös gonosztevő (tökéletes megtestesítője Timothy menet közben, modern emancipációja során elvesztett nyers és brutális férfierejének – igazi Vasjankó Robert Bly után) Esze ágában nincs segíteni, helyette jól kirabolja a házaspárt, megveri a kiszolgáltatott férfit, mert tudni akarja, hol a pénze, és leüti a feleségét, majd férje szeme láttára megcsöcsörészi. Totális megalázás. Büszkeségeink falai le kell omoljanak, és szemtől szembe KELL álljunk a meztelen Igazsággal – magunk is lelkileg meztelenül. Ekkor minden kész a gyógyító műtétre. És ilyenkor már nem is fáj.

Uraim! EZ a keserű gyógyszer, ami nélkül nincs gyógyulás, nálam legalábbis nem volt. Szembe kell nézni az Igazsággal: kasztrált férfiak társadalma lettünk. Néhányan ugyan nem, de ők sokszor olyanok, mint a fűnyíró fiú – morális betegségben szenvednek. Pl. a profit kedvéért simán hagyják, hogy a sérült olajfúró torony továbbdolgozzon, nem törődve vele, mennyi olaj árad a tengerbe, és a vízben az ott teljesen idegen anyag mit művel. Fog az a víz még a nyakunkba esni! Kiadják

A csúnya, rossz kölök és a töketlen pöcs fájdalmas ám potenciálisan felszabadító találkozása.

A csúnya, rossz kölök és a töketlen pöcs fájdalmas, ám potenciálisan felszabadító találkozása.

Szíria civilekkel teli lakóhelyeinek bmbázására a parancsot; terhes asszonyaikat dolgoztatják a földeken, miközben ők egész nap punnyadnak a haverjaikkal, esznek, isznak, röhögcsélnek: egy csecsemő hasznosabb náluk; összekeverik az embert a világnézetével, és ellene támadnak: személyeskedve lejáratva, de akár tettlegesen is. Nem élik és hirdetik az Igazságot (folyamatosan növekedve benne), vállalják a szenvedést, és ha végképp nincs más lehetőség: a konfliktust. Eleve a konfliktussal kezdik. Mert különbség: Én vagyok (leszek) a Világ, vagy én is, mint minden és mindenki, a világ része vagyok.

A jófiúk viszont kasztráltak manapság. Félreállnak az útból, mert a nők ezt kérik (követelik), alárendelődnek; általában nem küzdenek a jó mellett, nem vállalnak kihívást, nem kockáztatnak az Értékek kibontakoztatásáért, punnyadnak, sodródnak – és közben férfiasságuk nem bontakozik ki. Nem kockáztatnak gonosz férfi vagy nőtársaikkal szemben, hiszen most ők a „nők”, sérülékenyek, érzékenyek (de orrvérzésig – ez már agybaj) vigyázni kell magukra! A gonosz (a fogalmat általában értve) pedig megerősödik, és szabad tombolását megkezdi a világban. Késő lesz sírni,  mikor majd orkánként ragad magával!

Timothy átéli, és belátja(!) – ő tényleg képes alázatra, befogadni Isten következő, aktuális igazságmorzsáját – hogy milyen kis, tehetetlen pöcs ő, és főleg: hogy évek óta ezzel az érzéssel küzd. Csak menekült az élmény elől, magának sem vallotta be. Ezért kellett a barátnő is: mellette újra Valakinek érezte magát: ismét lelkileg potens Férfinek.

A filmből nem találtam képet. Íme: megadó, passzív, bizalomteljes, várakozó. Kész el és befogadni. A legnagyobb esélyt adja meg magának, hogy Anyává váljék, élet figanjon benne, és Férfivá tegyen egy férit.

A filmből nem találtam képet. Íme: megadó, passzív, bizalomteljes, várakozó. Kész el és befogadni. A legnagyobb esélyt adja meg magának, hogy Anyává váljék, élet foganjon benne, és egyben Férfivá tegyen egy férit.

És ekkor változik a képlet. Az eddig alázatoskodó, de valójában még mindig rendkívül erős Meg tényleg magatehetetlen és kiszolgáltatott lesz. Tehetetlen, leütött, védelemre szoruló.  NŐ. Hirtelen VALÓBAN szüksége lesz Timothyra. A valóságnál jobb gyógyszer pedig nincs. Mert az maga Isten. Timothy magára ébred. Megtapasztalja, hogy férfias erejére szükség van – de most Tényleg. Ő kezdi vigasztalni magához térő feleségét, magához hívja, átöleli, és az egész éjjelt összeragasztózva, egymás karjaiban töltik a wc deszkán. Mint egy második nászéjszaka. Groteszk, de a belső gyógyuláshoz tökéletes.  Hiába jelenik meg másnap a barátnő is, hiába vet be mindent: Meg már viszakapta a férjét. És bizony kiderül: sehol sincs az igazi feleséghez képest a kis rivális. Szebb és fiatalabb. De nem annyival. Meg is szexi, ötletes, kitartó, szívós, mint az Anyatermészet,  mély hitű, szereti a férjét, okos, és bölcs (már sokat tapasztalt), és képes az őszinteségre (amit neki is meg kellett tanulnia közös kalandjuk során. Azok a fránya apró impulzusok belülről, amelyek mellett már megszokásból megyünk el, és nem tűnik fel, hogy ami ezredszer ötlik fel bennünk, az talán nagyon-nagyon fontos, és mivel kitartóan jelen van, szelísége ellenére rendkívül erős.)

Lám,mlám a korábbi magabiztos és sugárzó rivális. Változik a helyzet, és kiderül ki is lakik belül: egy ijedt, fiatal és tapasztalatlan kislány.

Lám, lám a korábbi magabiztos és sugárzó rivális. Változik a helyzet, és kiderül ki is lakik belül: egy ijedt, fiatal és tapasztalatlan kislány.

Minden helyreáll. A fiú és a barátnő elhúznak, persze külön-külön. Meg a férje mellé áll, aki elhatározza, hogy saját vállalkozást nyit, igaz, közben státuszszimbólumaik javát elrabolták tőlük, de legalább az anyagba rögzített teremtőenergia végre szabadságot kap – ismét önmaguk lehetnek, nem a társadalmi elismertségért fognak hajtani, hanem kettejükért, közös álmakiért. Pá-pá társadalmi közmegyegyzés, milyen is a Boldog Élet! És légy üdvözölve belsőleg szabad, potens, szerettettel teli, valódi Élet! Végül Meg egy igazivá váló Férfi mellett végre igazi Nővé tud válni: megfogan benne az új élet, és hamarosan gyermekük lesz.

Azt az idétlenséget, hogy a film végén az utcán találkoznak a fűnyírófiúval, aki spontán odaköszön Megnek, meg sem említem. Timothy döbbenten áll meg: Meg felbérelte a fickót???? De ez csak filmes poén. Az Élet nem így működik. Megpróbálhatunk Isten helyére állni, de abból mindig katasztrófa lesz. Szóval a srác magától került oda, és a filmesek poénkodjanak a jó édes…!

;-)

Zoli