Címke: kihívás

Húzzál haza!

mutatoujjNem csak az öregek halnak. Nem győzik a krematóriumok eltakarítani a holtakat, az olaszoknál. Teherautók hordják el.Hazánk szegényebb. Legalább szellemileg legyünk erősek és fogjuk fel, higgyük el! Az olimpiákon is szoktunk remekelni. Most mutassuk meg, ebben a helyzetben! Hiszek benne, hogy a magyar ember dolgos szorgos, tud erőfeszítést tenni. Ez is erőfeszítés, kihívás, tűrést kíván. Maradni benn. Képesek vagyunk rá. Mutassuk meg! Csak a legindokoltabb  miatt hagyd el otthonodat! Tekintsd háborúnak. Sajnos nem akció film. Hanem a valóság. De ez sem tart örökké. Cél a túlélés.   Kati

Vesztes helyzetekből is kihozni a legtöbbet

tekintet-napsugarEzt a képességet kell fejlesztenünk. Például az egyik szemem nem tanult meg látni. Az orvosok szerint, ezt tudomásul kell venni. Nem egyszerű elfogadni, hogy ezen nem lehet változtatni. Próbálni kell ebből a vesztes pozícióból is a lehető legtöbbet kihozni. Például, aki szeretett volna a külső miatt vigasztalni, azt mondta: „Az asszimetria az arcot érdekessé teszi. Hiszen az erős napfénynél egy ilyen szem gyakran kacsintás szerű hunyorgással védekezik. A lelki oldalról tekintve az ilyen egyén, gyakran visszahúzódóbb, érzékenyebb, mint az átlag ember. A viselkedése pedig a tompán látóknak általában körültekintőbb, óvatosabb, ami sok helyzetben akár pozitív is lehet. Tehát ezeket a pozitívumokat kell méltányolni és ezekre már építkezni lehet. Többnyire olyan tevékenységet kell választani, amikhez ilyen jellemvonások szükségesek. Hallhattam sokaktól, akiket nagy trauma ért, hogy  visszatekintve, be kell lássák, a legjobb dolog, ami történt velük az életükben, mert olyan erőket mozgósított bennük és hozott a felszínre, amiktől hatalmasat változtak, fejlődtek. Még magam is csodálkoztam, amikor olyanok mondták mindezt, akik balesetek során sérültek. Éltem hosszú ideig szenvedélyfüggő közelében. Ez a helyzet nagy fokú alkalmazkodást, higgadtságot, megértő türelmet igényel. Ilyen téren megerősödve, később kamatoztatható ez az erősség más területeken. A szakmai végzettségemet tekintve 1 évig dolgoztam azon a területen, majd több mint 3 évtizedig a társammal egy vállalkozást vezettem. Gyakran panaszkodtam neki, hogy nekem nincs karrierem. Mire ő bölcsen vígasztalt: „Helytállni olyan helyen évtizedekig, ami nem is a végzettséged, az is egy karrier”. Amikor elveszítettem a hozzám legközelebb állókat, akkor azt hittem a vég jött el. Ám erők jöttek felszínre. Hallom ezt más hozzám hasonló helyzetbe kerülőtől is. Mindezek tudata jól oldhatja az aggódásokat, nehézségektől való félelmeket. Hiszen a nehéz helyzetek akár jól is alakulhatnak, mintegy provokálják erőinket.Kihívást jelentenek. :) Katikis-peterrel

Komfortzónán túli táncolás

sikerélményÖnmagunk legyőzése a legnagyobb kihívás. Az adrenalin függők ezt nagyon tudják. Találni olyan területet, amit meg szeretnénk oldani, de félünk tőle. Mégis megtesszük. Amikor sikerül az olyan szintű elégedettséget ad, amit könnyű feladatok teljesítése nem tud adni. Ha mindig a könnyebb megoldást keresi valaki, akkor ezt nem éli át. Érdemes meghaladni önmagunkat, hiszen egyrészt sikerélményt ad, másrészt fejlődünk, és tartásunk is lesz. Az önismeretünk javul. Be kell lássuk, hogy mi igenis bátrak, erősek vagyunk. Nem írhatjuk le önmagunkat, hiszen mennyire tartottunk az adott szint meglépésétől és mégis megtettük. Például igen sok nőnek nehézséget jelent egy kocsival a parkolás.Valamelyik családtag segítségére hagyatkoznak. Meghátrálnak, kerülik azokat a helyeket, ahol nem egyszerű megállniuk. Amikor mégis rászánják magukat és egyedül ilyen helyre is elmerészkednek, valamint ügyesen vezetnek, parkolnak, akkor utána kezd más véleményük lenni önmagukról. Férfiak esetében is létezik  erősebb megpróbáltatás, kihívás. Például sokaknak nehéz önmagukról beszélni. Merni megmutatni a sérülékeny pontjaikat. Amikor sikerül ezt megtenni, akkor ők is átélhetik, sikerült legyőzni a korlátaikat.  :)Kata

Bajtársak közt a helyünk

Férfiasan szembe kell néznünk az Élet kihívásaival. Ehhez nagy belső erő kell.

Férfiasan szembe kell néznünk az Élet kihívásaival. Ehhez nagy belső erő kell.

Kétségtelenül minden fiúban él a vágy, hogy Férfi és Férfias legyen, illetve azzá váljon. Gyermekkorunkban sokféle kimondott, vagy csak hallgatólagosan, gesztusokkal, utalásokkal közölt bölcsességet kapunk szüleinktől, a médiából, és barátainktól, vagy éppen ellenségeinktől. „Légy önálló!”, „Csak magadra számíts!”, „Segítséget csak a gyengék kérnek. S gyengének lenni – szégyen.”  Ma, amikor nagyon sok minden a feje tetejére látszik állni velünk kapcsolatban, ami évezredekig működött, célszerű megvizsgálni ezeket a szellemi kincseket is: melyik arany, s melyik csillogó kacat csupán?

Vonzó az önálló, saját erejéből létezni és feladatait megoldani képes férfi képe, akire másoknak van szüksége, de neki másokra nincs. Afféle félisten ő, aki mindig ad, (időt, képességet, szakértelmet), megold, elrendez és cserébe csodálatot és irányító szerepet kap a közösségtől.

A valóság azonban az, hogy az irányítóposztokért majd’ mindenki szívesen ringbe száll, egy idő után inkább kötelesség és teher, mint hódolat és rajongás kiváltója, és legbensőbb igényeink (tömören: szeretni és szeretve lenni) még a puszta csodálattól nem elégülnek ki.

Álljunk csak meg! Van olyan egy férfinak, hogy szíve? Igaz, hogy kapni is, és nem csak adni akarunk? Hogy vannak érzelmi szükségleteink, melyek kielégítéséért cserébe szívesen lemondunk függetlenségünkről, és kapcsoljuk magunkat máshoz/másokhoz? Vagy esetleg gáz arról beszélni, hogy egy férfinak van (speciálisan férfias, de): LELKE?

Nos, nem könnyű. Egyrészt senki sem érzi magát szívesen síró-rívó puncikának, akinek a gerince helyén zselé csordogál, és ezt mástól sem szívesen hallja vissza. Másrészt viszont igenis vannak érzéseink, és érzelmi szükségleteink, amelyek megkívánják a magukét. Előbb-utóbb ezeket valahogy ki kell fejezni, vagy jön: a kiégés, megkeseredés. Játszmák, pótszerek, addikció.

Sokakban kelt ez félelmet: ha bevallom, hogy szükségem van a másik figyelmére, elismerésére, szeretetére, azzal sebezhetővé, kiszolgáltatottá teszem magam. Ki szereti ezt bevállalni, és a visszautasítás és csalódás kockázatát? Van azonban erre gyógyszer! A „B” terv. Mit teszek akkor, ha kudarc ér, amikor őszinte vagyok? Kiüvöltöm a fájdalmam az erdőben, agyongyepálok egy párnát, levelet írok valakinek beleírva mindent, és eltépem, filmeket nézek, sportolok, régi baráthoz fordulok? Érdemes ezt belül végigjátszani, mert ha sikerül megkapni az őszinteségünkkel, amire szükségünk van, az eredménye: bensőségesebb kapcsolat magunkkal és másokkal, jobb önérvényesítés, érzelmileg kiegyensúlyozottabb és boldogabb Élet.

Védőpajzs egy jó férfiközösség

Védőpajzs egy jó férfiközösség

Érzelmi biztonság legkönnyebben és elsősorban hasonló gondolkodású férfiak közt alakítható ki. Másokkal is, nőkkel, családtagokkal, de legtöbbször férfi érti meg igazán a férfit. Ott, ahol le merjük és tudjuk venni maszkjainkat, ránk rögzült szerepeinket, be tudjuk vallani hiányosságainkat, fájdalmainkat, és meg tudjuk osztani örömeinket. Nagyon fontos tudnunk, hogy természetszerűen (vagy Istentől eredően) vagyunk tökéletlenek. Akár így, akár úgy, de valami vagy valaki nálunk nagyobb alakította úgy, hogy egyrészt lelket, másrészt akár fájó hiányokat is ad, férfias erőink és jól funkcionáló készségeink mellé. Magunknak teszünk szívességet, ha ezt szégyenkezés nélkül elfogadjuk.

Kell, hogy részei legyünk olyan közösségnek, közösségeknek, ahol ránk is szükség van, számítunk, és számítanak ránk. Ezért is tartom olyan fontosnak, hogy férfiak időről időre összejöjjenek, és őszintén megbeszéljék az életük dolgait egymással, arra a kérdésre is fókuszálva, hogy milyen is, és hogyan kell ma Férfiként élni? Gyereket nevelve, nővel közösen, dolgozva és feltöltődve pl. hobbik által.

Kell egy hely, ahol a férfias attitűdök megélése (barkácsolás, erőpróbák, fair play versengés, apaszerep – közös, családi programok által) fejlesztése is megtörténhet. Ahol feltárulhatnak, megfogalmazódhatnak  olyan élmények, melyekre amúgy nincs, vagy alig van idő.

Például annak az apának a története, aki a II. Világháború idején hazajöhetett szabadságra, de úgy, hogy szavát adta a hadnagyának: két hét múlva visszamegy. A családja, de a falu is marasztalta, mondván, nincs nyoma az eltávjának, bolond lenne visszamenni a pokolba. De az apa kötötte az ebet a karóhoz; a szavát adta, a hadnagya és a társai bíznak benne. Élve nem tért többé haza. (Kiemelendő az anya szerepe, aki táplálta a tisztelet érzését a gyerekekben, a már idős korú férfi ezért tudta ezt meghatottan elmesélni az édesapjáról. Hihetetlen, hogy az idősek mennyi tenniakarással tudnak bekapcsolódni egy körbe, és mennyi életszagú történetük van!)

Vagy a másik apa, aki kitartott szülőhelye mellett, pedig foszforral is bombázták őket (a foszfor még a téglát is átégeti, olyan magas hőfokon ég).

Kell a hely, ahol az is elhangozhat, ha a férj, mert veszekedtek, felesége bosszúja miatt az üvegházban töltötte az éjszakát, mert az asszonya fortélyosan kizárta őt a házból. És nincs megbélyegzés, gúny, háta mögött kitárgyalás.

Ahol meg lehet beszélni azt is, hogy mit kezdjen az ember azzal a ténnyel, hogy pl. a birtokszomszéd egy téglafalat húzott fel a kertjében, és nem hajlandó szóba állni erről. A példákat végtelenül lehet sorolni.

Ilyen közösségháló: a Férfiak Klubja, a Mentorformen és a Férfisátor, melyek oldalai megtalálhatók a Facebook-on. Alakulás alatt van a Férfihang Civiltársaság, mely többek közt mentálhigiénés munkát is végezni fog, s lehetőség szerint közösség, illetve közösséghálózat szervezést is.

Kit véd az én pajzsom? Kinek a pajzsa véd engem?

Kit véd az én pajzsom? Kinek a pajzsa véd engem?

Kétségtelenül a férfinak a családban van egy támasz, tartóoszlop szerepe. Erejéhez és lehetőségeihez képest anyagilag hozzá kell, járuljon a családi kasszához, és ha abban fogy a garas, leginkább az ő dolga új bevételt felhajtani. Viszont hazánkban is egyre inkább meghonosodik, hogy ez a megtartó szerep lelkileg is érvényesüljön. Legyen jelen a férfi a családja életében: a szülőszobában, a kisgyermek körül, a gyereknevelésben, játékban, tanulásban, és a nők is igényelnek maguknak időt és figyelmet. Egyre több oldalról tartanak ránk igényt a körülöttünk élők, ami nagyszerű, de ehhez idő és energia is szükségeltetik.

Remek feltöltődés és egyúttal személyiségfejlesztő hatású, tehát mindebben segítségünkre van, ha időnként elvonulunk a barátainkkal: pecázni, virtuskodni (pl. focizni, vagy kenutúrára) és BESZÉLGETNI.

Őszintén, megértőn: Férfiasan.

Kell a férfinak a megmérettetés, vagy kell a férfinak a megmérettetés?

Itt egy videó egy német fiatalemberről, Cristoph Rehage- ról. 2007 és 2008 novembere közt elment Beijingtől, Ürümquig. Ez több, mint 4000 km-es táv. Érdemes megnézni a kezdő és zárófotó közti különbséget az arcon. A tekintete a kezdőfotón inkább egy kakaskodó hajlamú kamaszra emlékeztet, aki talán keménykedésből nyiratta le a haját kopaszra, s saját bevallása szerint egy fighting maschine. A végére egy sokkal komolyabb (bár szerintem ő alapvetően az lehet a szinte végig zárkózott arc, és mély tekintet miatt), és bölcsebb szempár néz ránk. Az arc is karakteresebb, szikárabb a megtett út után: férfiasabb. És hál’ Istennek hagyott némi hajat és bajuszt magának, ugyanis kifejezetten jól áll mindkettő Cristophnak.

Megemlíteném, hogy a film végén feltűnik egy mentor arca is – mint minden nagyot alkotó férfinak, Cristophnak is van példaképe.

 

Ui: Kedves Andrea, illetve Szilvia! Kati! Lehetne cikket írni az anyák és feleségek számára, hogy biztassák férjeiket az Élet kihívásainak kockázatvállalására és az apák tanítsák meg erre fiaikat is. Járjanak össze megbeszélni az élményeiket, tapasztalataikat. Remek férfiközösség hálózatok vannak ma idehaza, Férfiak Klubja, MentorforMen, Férfisátor és már alakul a Férfihang Civil Szervezet is. De simán barátilag is össze lehet jönni, természetes önszerveződéssel.

Itt egy rövid cikkecske a Kihívás egyik itthoni megvalósulásáról. Meg lehet csinálni idehaza is.

Eat, sleep, karate, repeat!

Fénykép0438

Balról Pál Tibor Instruktor, 5 dan, jobbról Samu István sensei, 2 dan

Tibi sensei idén nyáron megint nagyot gondolt. Nem csak úgy edzőtábort rendez! Á, mi az? Olyat mindenki tud. Dójók dójóját hozza létre (szabadon: közösségek közösségét). Samu sensei Fertődről pedig partner volt ebben.

Tibi megnyugtatott mindannyiunkat, mivel az évközi edzéseknél keményebbekkel számolhatunk, ezért csak egy és egynegyed óráig fognak azok tartani. Ezt az ígéretét maradéktalanul be is tartotta, mivel csak az utolsó alkalom sikerült két és fél órásra (szolidan a duplája), egyébként a két óra hosszával végül is kényszeredetten bár, de kiegyezett.  Lehet ezt folyamatos megmérettetésnek hívni? (Csernus után szabadon.)

AKARAT. (Dójó kun) Vajon akarja az eredményt az a karatéka, aki a kemény edzés alatt erőnléti gyakorlat után önként vállalja a gyakorlatnál kétszer nagyobb mennyiség elvégzését? (És nem csak vállalja, de meg is csinálja.) A csapat kétharmada megtette. Ezt lehetetlen volt akkor taps nélkül hagyni.

Én személy szerint felnevettem, amikor Tibi sensei feje megjelent a szobánk lépcsőjénél utolsó este. Előtte megnyugtatott minket, hogy másnap a reggeli edzés elmarad. Egy szóval nem mondta, de adódott a következtetés, hogy akkor már a sokat emlegetett éjszakai edzés is elmarad. De egy ilyen rafkós senseinél, aki szüntelen kihívás elé állítja a tanítványait, ilyen nem fordulhat elő. Teljesítettük ezt is.

LÉLEK. Némi mentálhigiénét is vittünk a tábor menetébe, így csapaterősítő élménymegosztást tartottunk. Őszintén elmondtuk az odakívánkozó élményeinket a karatéval és annak szellemiségével kapcsolatban. Számomra kiderült: megszoktuk már, hogy megoldjuk a kirótt feladatokat, nem könnyelműsködünk el egyetlen helyzetet sem, és így elképesztően motiváljuk szavak nélkül is egymást.

A VIZSGA, a Tábor Koronája. Meglepően rövidre sikerült, csak két órát késtünk az ebédről miatta. De akkor már hatodik órája tartott. Viszont alaposan kiderült, ki mennyit ér. Ugrásszerű fejlődés, kiemelkedő teljesítmény, lenyűgöző hozzáállás, és fejcsóválásra késztető „produkció” egyaránt volt. Zárásként az utolsó előtti karatékát körpusztán szeretetből megrugdosták, majd megölelték a vizsgáztatók, aztán mehetett izgulni az eredménye miatt.

És végül: JÁTÉK. Vízi edzés. Miután a beígért húsz percet befejeztük háromnegyed óra múlva, már tudtuk, hogy kifogtuk a tavalyi nád tarlóját. Azért vidáman (de prüszkölve a víztől és nem vígan dalolva) nyomtuk a fekvőtámaszt a térdig érő vízben, fektettük el egymást a Balatonban és futottunk versenyt a partról a derékig érő mélységig.

Mit lehet még írni ennyi őszinte hencegés után? Ne legyen büszke rá az ember gyereke, ha teljesíti?

A tábor helyszíne Ábrahámhegy volt, a Balaton partján, és 2015 nyarán történt mindez.

 

;-)

Zoli

Amikor a kövek dalolnak

Hé, a jövő nem a beszariaké! Kösd fel a gatyád és fogj össze másokkal! Ha lehet másokért, és ne mások ellen! Apró, de fontos különbség.

Hé, a jövő nem a beszariaké! Kösd fel a gatyád, és fogj össze másokkal! Ha lehet másokért, és ne mások ellen! Apró, de fontos különbség.

Ez a cikk személyes véleményemet tükrözi. A Föld globális átalakuláson megy át. Hatalmas természeti katasztrófák közelegnek, és az emberek java aligha fog tudni mit kezdeni vele. Háborúk és éhínség várható. De ez csak a dolog kihívás része. Mert „ahol nagy a szükség, közel a segítség”, és ahol „túláradt a bűn, ott kiáradt a kegyelem”.

Vedd fel a zászlót Olvasó! Válj éneklő, prófétáló kővé! Fektesd le a biztos alapokat (Szentírás, Hogyan vezet minket a Szentlélek? illetve az ebből készült Keresztény metódus cikksorozat itt a lapon.) Kérd Isten Szentlelkét! Imádkozz erőiért, sugallataiért, a megkülönböztetés adományáért, bátorságért, és megfelelő társakért! Bánd meg időnként bűneidet, mert anélkül nem megy! De minderről a fenti anyagok eligazítanak. Aztán szolgálj mások felé! Erőket és hozzá bölcsességet fogsz kapni. Ne várj a többiekre, a papokra se, mert akkor halálod napjáig fogsz otthon rostokolni! Légy bátor, indulj el, merj hibázni, és rábízni magad Istenre! Amit tudok, segítek. Ha tudok segíteni. Imádkozni mindenképp.

Reményünk van attól, aki mindig megtartja Ígéreteit. Nem elfelejteni!

Reményünk van attól, aki mindig megtartja Ígéreteit. Nem elfelejteni!

Közeledik Isten Országa, Krisztus Királysága. Emberileg valószínű még messze van, a tudósok szerint még évtizedek vannak hátra a katasztrófák tetőzéséig, de akkor is fel kell készülnünk rá, és segíteni másoknak is felkészülni.

Ezért e két film itt. A fantázia terméke, és a dokumentumfilm. Mindkettő arról szól, hogy adományink vannak, melyek használatába bele kell növekedni, és aztán be kell vetnünk az Úr érdekében.

 

Az Isten áldjon, testvérem!

 

 

 

 

 

 

 

;-)

Zoli

A női világ csábító hírnöke

A sugárzóan szép hírnök

A sugárzóan szép hírnök

Ne a betűket nézd! A címlap csak keret.

Sajnos fogalmam sincsen, hogyan hívják. Felteszem, osztrák lehet. Mindent sejtet, semmit sem mutat. Hív, hogy fedezd fel a titkait. Maga a vidám, örömteli NŐISÉG: meglehet, egy új világ kapuja. Más törvények, új szabályok. És rengeteg meglepetés.

Uraim, 13 –tól felfelé a halálig! Kinek lenne kedve anyává tenni a hölgyet? Úgy vélem, a közülünk valók úgy 95 %-nak. A maradék pedig az eltérő szexuális irányultságúak csoportjába tartozik, feltehetően.

Szép, ugye?

Csodaszép!

;-)

férfi