Címke: lélek

„Megkötöm lovamat…

Huseg3..piros alma fához szívemet kötöttem gyönge violához. Lovamat eloldom amikor a hold kel, de tőled violám csak a halál old el… „Vagy az sem.  Amennyiben létezik a lélek. Vigaszt talál sok egyedül maradó ebben a hitben. Jöhet létre igazán erős kötődés többször is  életünkben. Először az anyánkhoz, apánkhoz, nagyszüleinkhez. Majd szerelmünkhöz. Szerelmeinkhez. Az igazi létezik-e? Ezen de sokszor is tűnődünk. Az egyik vonal, amiről ennek kapcsán elgondolkodtam, az a netes hír, ami úgy kommentálja a lélek útját a halál után, hogy nem semmisül meg, hanem az univerzumba épülve igenis van.  Ez némi vigaszt adhat például egy gyászolónak. A másik vonal az igazinak a létezése vagy nem létezése. Tudunk e még hinni abban, hogy valahol létezik egy igazi, aki nekünk teremtetett. Aki különösen jól tud illeni hozzánk sok tekintetben. Akihez érdemes magamat, a kószáló vágyakat megkössem. Aki közelében kódorgó vágyak nem is keletkeznek, csak mert egyszerűen jó a közelében. Mindenek előtt önmagamról kell elhiggyem, hogy jó lenni a közelemben. Van olyan aki akar lenni minél többet, hozzám minél közelebb. :) Kati

Odaát

ajto-a-vilagossagraVan-e vagy nincs, talány. Amikor apámmal gyászoltuk a mamám, apám még erős volt és állította semmi sincs.Én viszont. kifejezetten kértem, ha van és bírnak, akkor segítsenek a közeliek, mert biztosan szükségem lesz rá. Idén sajnos már ő is odaát van. A hideg ősz beköszöntekor a kert is mutatja az elmúlást. Ma a szőlőlugasok alatt a reggelimet ismét néhány mézédes fürt adta. Most is felidéztem őt és kértem, segítsen. A szél a kabátom sapkájába kapott és úgy megrángatta, hogy még hátra is fordultam. Apám telepítette a szőlőket és tanította, hogyan gondozzam. Az elmémbe épült a tudása. Részemmé vált ő is. Hányszor láttam őt ugyanígy örülni az édes szőlőszemeknek. Elégedetten ízlelgette. Jó termés volt idén. Sokaknak adhattam belőle. Most én is elégedettséget érzek. Felidézem az emberek mosolyát, amikor rám néztek. Melegséges pillanatok. Szedem a sárguló levelek közül az almákat felfele. Szinte hallom a papát, hogyan mondta tótul: „Szeptember, október, november, domó ber” Vinni kell a terméseket a házba befele. Ugyanolyanok a mozdulataim, a mosolyom, a nézésem. A gesztusaira is ráismerek, amikor önkénytelenül teszem. A problémákhoz hasonló higgadtsággal közelítek. Gyakran felidézem. Igenis érzem a segítséget. Akár csak azzal, hogy részemmé lett. Követhető mintát adott az éléshez. Mégha magam is értelmezem odaátról jeleknek az apró sejtéseket, történéseket, szelet, virágokat, leveleket. :) Kati

Ariadné fonalán 14. rész (Némi muníció. Olyan küzdelmekhez, melyekről sokszor nem is tudunk.)

Hevesi Krisztina: Szex a psziché labirintusában XIV. 

hevesi31

Hevesi Krisztina

„Modern kultúránk előbb lerombolja nemi életünket, majd kínál rá „megoldást”.” Így foglalja össze Kriszta a médiából ránk zúduló hatásdömpinget. Olyan szereplőket látunk, akik sugallják, hogy a szexuális életük pazar, velük minden rendben, és mi önkéntelenül hasonlítjuk magunk. Elhisszük, hogy gondunk van, csak mert nem mindig szuperál vágyálmainknak megfelelő tökéllyel a szexuális életünk, nem kapunk annyi érdeklődő figyelmet, mint szeretnénk – és máris készséges vásárlói vagyunk a legkülönbözőbb termékeknek, amelyek mindezen mesterségesen támasztott igényünket hívatottak beteljesíteni.

Férfiaknál elég a külső nemi jelleg hangsúlyozása, nőknél: romantika, hűség, család, és kutya. Így működik ez. Sokan mondják, s itt Kriszta is, hogy a médiából és a reklámiparból érő vizuális ingerek rontják a nők önbizalmát. Az ideális fogalmát nagyon leszűkítik, s a férfivágyakat is abba az irányba vonzzák. Ezáltal csökken az átlag nők felé irányuló figyelem és elismerés, s a nők sokasága érzi értéktelenebbnek magát. S az ipar reagál erre: ontja a megoldásokat a felnagyított bajainkra. Tipikus ilyen „probléma” a narancsbőr. Egyidős az emberiséggel, ám korunkban vált óriási gonddá. Részemről: az exemnek is volt, mégsem zavart különösebben. Másért váltunk el.

Nagyon tetszik a kép, jót mosolyogtam rajta, amikor Kriszta leírja, hogy a strandon mit néz a férfi? A nő alakját, mozgását, kisugárzását. És a nő? A másik nő cellulitiszét! És ez sokszor tényleg így van. Tapasztaltam. :-)

Nagyon elterjedt kultúránkban a folytonos testkarbantartás, a vonzó külsőn való szüntelen ügyködés. (Bár szerintem sokan nem teszik, vagy  nem csinálnak igazán nagy ügyet belőle.) Ugyanakkor kultúránk (melynek meghatározó része a reklám, hiszen szüntelen elénk furakszik: otthon, az utcán, és a boltokban is) ellentétes üzenetekkel bombáz: élj a mának, fogyassz! Olyat, ami kielégít és hízlal. Másrészt a fogyasztó termékekből, melyek kompenzálnak. Vagyis éljünk mégis tudatosan, egészségesen.

Érdekes fogalmat vezet be Kriszta a belső test és külső test révén. Előbbi a valódi egészségi állapot jelzője, pl. a rejtett vashiányé, vitaminhiányé is; utóbbi – amilyennek látom és láttatom magam – karcsú, izmos, fitt.

És: félünk az öregedéstől! Fiatalság imádatban élünk, mintha a korosodás nem a kiérlelt bölcsesség és béke állapota lehetne. Vagyis egy kívánatos állapot. Már ha arra fordítottuk az életünket, amire kellett. Így alakul aztán ki az agism (ejtve kábé: édzsizm(us)) a bakfis kor sovinizmusa, mivel az ideált (szép, fiatal és egészséges) ők testesítik meg, és aztán minden más kort viszolyogva kezelnek.

Elképesztő. A kis zöldfülűek.

Egyébként ez az édzsizmus a fiatalokkal sem bánik jóságosan, ha eltérnek az ideáltól. Itthon végzett felmérés szerint a megkérdezettek 76%-a változtatna a külsején, ha tehetné. Egyre inkább mások véleményeiben élünk, „azok vagyunk, amit másokban el tudunk hitetni”.  Micsoda belső rabszolgaság ez!

Érdekes jelenség a sexercise – é. A szexet is építsük be a mindennapi edzésprogramunkba, így kalóriaemésztő hatására is számíthatunk, ha a mozdulatokat helyesen végezzük. „Ennyit a buja erotikáról” – Kriszta szerint. És szerintem is. KO, ez padló nekem.

hevesi32Nem állom meg, ide kell írjam, hogy milyen érdekes amiről Kriszta ír: filmeken középkorúak szeretkezéseit sose látjuk. És tényleg! Fiatalok együttlétei, tilosban járó szeretőké is – ez rendben van. Menő. S mit sugall? Hogy jó szex kirárólag házasságon kívül lehetséges – és a fiatalok priviléguma. De most nem ezt sugallja?

És rosszabb, hogy ez sokszor hat ránk, valóságosan. Vagy testi tökéletlenségeink miatt aggódunk (főleg a nők), holott azok a partnert legtöbbször nem is igazán érdeklik, vagy lemondunk életünk egy fontos szeletéről. Pedig a cölibátus a felszentelteknek kötelező. Átlagembernek nem, sőt javalt az ellenkezője. (Igaz, házasságon belül.)

Álítólag akár félórányi tévézés is rombolhatja az önértékelésünket. Évtizedekig tart, míg belül felépül bennünk, hogy a filmesek a hatás kedvéért szinte mindig túloznak. Nem a hétköznapit láttatják, azért, hogy ámuljunk. Én meg is értem, hisz pont azért nézünk filmeket, de ezt jó meg is fogalmazni. Pl. tiszta zsenik lennének a film főhősnői, ha tényleg makulátlan frizurával és karcolás nélküli körömlakkal kerülnének ki egy több hetes sivatagi üldözésből, vagy le a kalappal az előtt a férfi főhős előtt, aki tényleg olyan könnyen dobja oda az életét a nőért, mint ahogy kimondjuk: bikkmakk. Szerintem az ilyen ember valójában pszichiátriai eset. Mer: mér’ nem akar élni? Rendesen ezek K kemény döntések. Nem úgy hozzuk meg őket, mint ahogy tüsszentünk. Bár az őszinte és szükséges önfeláldozás engem is lenyűgöz, mint minden egészséges mentalitású embert.

Röviden: a nők mindig tökéletes külsejűek a filmeken, a férfiak pedig lehengerlő teljesítményűek. Fizikai és erkölcsi értelemben is. Egyébként én miattam legyenek, csak jó tudnunk, hogy az életre alkalmazva célszerű a láttottakat legalább hárommal elosztani. És ez így is tökre működik és jó és megfelelő.

Általában azonban nem ezt tesszük. Fel akarunk nőni ahhoz, amit láttunk, megfeledkezve, hogy a színésznőkön akár órákat dolgoznak a sminkesek forgatási naponként, és a férfi lenyűgöző attrakciói mögött akár száz felvétel is lehet, míg azt olyanra hozzák össze, amilyent a rendező megálmodott. Vagyis hogy a mese – tényleg mese. De mi felnőni akarunk, és ezért vásárlunk. Szépségipari és teljesítményfokozó szereket.

Kimutatták, hogy a férfiak (igen, én is, nem vagyok rá büszke, de ez ösztönösen működik – ezért kell tudatosnak lenni) az átlagnál csinosabb nők képeit nézve a saját partnerüket jóval kevésbbé értékesnek, magukat pedig pechesebbnek tartják. Így jár, aki csak reagál és nem gondolkozik. Ez a cikk is ezt segíteni íródott.

A férfiak szexuális vágyát elsősorban a látvány indítja be, míg a nőkét a hangok és érintések. (Avagy kik sikoltoznak rockkoncerten teljes extázisban? Talált, süllyedt – a csajok. ;-) ) Ha viszont irreális képekkel „vesszük körbe” a férfiakat, akkor ezzel közvetve a párkapcsolatokba avatkozunk bele. És nem igaz, hogy a nők isszák meg a levét ennek. Az elején, meglehet, jobban. Idővel azonban mindenki issza.

Persze mindenre van kultúránkban „megoldás”. Az átállított férfipotenciálra mi? Pornó! Elképesztő bevételt hoz, az USA lakói évi 10-14 milliárd dollárt költenek szexipari termékekre. Élcelődjünk kicsit: van a filmek mellett műszűzhártya, lökésszámláló péniszgyűrű, és Örömódát játszó vibrátor. Népművelő hatása vitathatatlan. (Kriszta poénja. Köszi művésznő, ott volt! Ha ilyen előadó is vagy, akkor igen jól csinálod.) 

És akármilyen lusta is vagyok, ennek a fejezetnek az utolsó bekezdését szóról szóra idemásolom, mert kár lenne tömöríteni:

hevesi 33

Gyerekes  technikájú és  nagyon kifejező kép

„E „megoldások” megítélése változó, azonban napjaink abszolút listavezetőit, a szexfilmeket tekintve folyamatosan újabb és újabb kérdések merülnek fel. Most e helyütt csupán a párkapcsolati hatásokra utalva: egy átlagos pornófilm megtekintése után közvetlenül a férfiak inkább gondolják azt, hogy a nők is élvezik a szexuális erőszakot (hiszen hogy visonganak közben örömükben…), jobban egyetértenek a szexista, a nőket leértékelő, alacsonyabb rendűnek tekintő nézetekkel (lásd férfidominanciát sugalló szexuális helyzetkialakítások és jellemzően alárendelt vagy szolgáltatói női szerepek: titkárnő, pincérnő, ápolónő, diák) kevésbé érzik magukat szerelmesnek a párjukba (egoista, vad és izgalmas szex kontra szerelem), és kevésbé látják szexuálisan attraktívnak, vonzónak saját partnerüket (így persze nehezebb is megkívánni) (Bob Gass, protestáns igehirdető dettó ugyanezt állítja). Kultúránk fiktív képei, jelenetei tehát elveszik tőlünk természetes működésmódunkat – majd az általuk kínált orvosság nemritkán „gyógyszerfüggőséget” okoz, internetes szexaddikció kialakulásához vezet. Túladagolás esetén feltétlenül…”

És ott a pont. Folyt köv.

;-)

Zoli és Kriszta

Halhatatlan

MamaMikor a legbetegebb lett a mama, elrendezett mindent gondosan, mintha egy nagy utazás előtt állna, noha nem járt nyaralni soha. Felkészített mindannyiunkat, milyen teendőink lesznek. Hiszen az élet halad tovább. Azóta is emlékképek villannak fel bennem: mit hogyan csinált, hogyan oldott meg. Még mindig ad az Életével.   Örülök, hogy láthattam, hogyan készítette a túrós batyukat, hogyan gondozta apámat, a házat, az udvart, a kertet, az állatokat. Hogyan vette tudomásul a megváltoztathatatlan tényeket. Mintát adott és erőt. Még most is ad. A példa erősíti az itt maradókat, az utódokat. Gondoljunk erre: ahogyan élünk, azzal adunk az utánunk következőknek! Segíthetjük a fejlődésüket és támaszuk lehetünk amikor elbátortalanodnak. Amikor kamaszként egy hónapig külföldön tanulmányúton voltam, honvágy tört rám és minden este őt láttam belül: ülök a konyhában, míg ő rendezgeti a dolgokat. Segített a kép elviselni a távolságot, az egyedüllétet. Alig vártam, hogy újra ott lehessek, és átéljem a  belső képet a valóságban.

Elmondom még egyszer, nem lehet elégszer hangsúlyozzam: ( :-) ): Ne feledjük: aki figyel minket, fogékony arra, amit mutatunk, és tovább viszi a tőlünk látottakat! Benne tovább élhetünk. Már nem éltünk hiába, hiszen adtunk a világnak.

És így lehet a kis ember is halhatatlan.

:-)  Kati

Tiszta lelkiismeret

„Tiszta lelkiismeret

„Tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet…” (1Timóteus 1:19)

tiszta-lelkiismeretA lelkiismeretről szólva Pál ezt mondja: „…magam is arra törekszem, hogy lelkiismeretem mindenkor tiszta legyen Isten és emberek előtt” (ApCsel 24:16). Timóteusnak is megírja: „Tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet, amelyet egyesek elvetettek, és ezért a hit dolgában hajótörést szenvedtek” (1Timóteus 1:19). Egyetlen kapitány sem azért indul el, hogy hajóját hajótörésbe vezesse. Ha azonban elalszik a kormánynál vagy leveszi tekintetét az iránytűről, végül mégis zátonyok között fogja végezni. A kérdés nem az: „Megúszhatom-e?” Nem, a kérdés az: „Hogy tudok ezzel együtt élni ezután? Nem fogom-e miatta elveszíteni biztonságérzetemet Isten előtt? Mit fog erről gondolni Isten? Ez a dolog akadályozni vagy előmozdítani fogja Isten áldásait az életemben?” Valaki azt írta: „Együtt kell élnem önmagammal, ezért olyan akarok lenni, akit szívesen ismerek; azt akarom, hogy minden nap képes legyek szembenézni önmagammal. Nem akarok úgy megállni a lenyugvó napban, hogy gyűlölöm magam azokért a dolgokért, amiket tettem. Emelt fővel akarok járni, azt akarom, hogy megérdemeljem az emberek tiszteletét. Itt, ahol minden a hírnévért és a gazdagságért való küzdelemről szól, szeretném, ha képes lennék szeretni magamat. Nem akarom, hogy ha magamra nézek, tudjam, hogy csupán hencegés, blöff és üres ámítás vagyok. Önmagam elől sohasem tudom elrejteni magam, látom, amit mások talán sohasem fognak látni; tudom, amit mások talán sohasem fognak tudni; magamat nem tudom átejteni, ezért, bármi is történjék, szeretném megőrizni önbecsülésemet és tiszta lelkiismeretemet.”

Net-élet

netes képÉvekig elleneztem a túlzott netezést. Ám amikor minden családtagomnak csak a hátát láttam, mert egy monitor  felé fordultak, akkor feljöttem a netre én is. Vesztemre, hiszen elragadott. Tulajdonképpen lehet az okos barátom, hiszen általa sok mindent megtalálok. A tv-t úgyis egyre kevesebb időre kapcsoltam be, mert nem tudtam végignézni egy filmet sem. A reklámokat nem volt türelmem kivárni,   közben mindig elaludtam.

Itt viszont új ismerősökre leltem, olyanokra, akiket hasonló dolog érdekel. Már csak az időtartammal volt a gond, mert könnyen itt ragad az ember. Valamint egészségügyileg sem mindegy, hiszen sok időt ülve fáj az ember nyaka, válla, háta, dereka, terhelődik a gerince. A gerincgyengeség pedig bizony népbetegség. Sokan tudjuk mindezt, mégis a monitor előtt töltjük a szabadidőnk nagy részét.

Mindent összevetve, egyre többen gondolják azt, hogy nagyobb kárt okoz a net, mint amennyi hasznot hoz. Viszont közben hasznos és szükséges társsá lett, része az életünknek. Csak úgy hirtelen redukálni, vagy törölni a programunkból nem lehet.Tudunk módosítani azon, hogy milyen módon épüljön be az életünkbe, mennyi teret engedjünk ennek.  Ismerjük az új szólást: „Ha össze akarja valaki hívni a családi kupaktanácsot, akkor kapcsolja ki a wifi routert, és várjon türelmesen.” Sajnos köldökzsinórként rá van csatlakozva a világhálóra esténként az emberiség nagy része. Talán, ha egy még érdekesebb, örömtelibb dolgot tudunk magunknak keresni, akkor behelyettesíthetjük. Töltsünk minél több időt mozgással, a hozzátartozóinkkal, a háziállatainkkal. Egy hobbival (tánc, szerelés, sport, olvasás). Legyünk, amennyit csak lehet, friss levegőn.

Ehhez kívánok mindenkinek kellő lelkierőt!

:-)  Kati

A hit ereje a gyógyulásban

napfelkelteSajnos volt rá alkalmam mostanság, hogy megtapasztaljam, az egyik hozzátartozóm betegségével kapcsolatban, mélyen, közelről átélni, hogy mennyire számít a hit a gyógyulásban. Akinek a létezését akarják a körülötte élők, azt mintha húznák vissza az életbe, az élők közé, még akkor is, ha nagy betegség érte. Elvárják szinte, hogy javuljon. /Ismerjük talán azt a példát, amikor azt hazudták a szülőknek, hogy a gyerekük zseni és a kicsihez ennek megfelelően viszonyult mindenki. Ettől a hozzáállástól a gyerek jóval átlag felettibbé vált./ Valahogy így van ez más téren is. Vagyis lehet még pozitív is egy hazugság. Hihetünk a placebók erejében és gyógyulni fogunk. Lényeg a javulás. Hihetünk a sportban, a vitaminokban, a jó szexben, a pszichoterápiában, a gyógynövényekben, a masszázsban, az egészséges táplálkozásban, a vallásunkban, a gyógyulásban, abban, hogy képesek vagyunk erőt segítséget adni a másiknak. Kívánom,hogy ez segítsen mindannyiunknak! :-) Kati

A netes guminő

netes guminőA netes guminő jellemzői: Hosszú szőke haj. Dús száj. Hatalmas mell. Karcsú derék. Kerek fenék. Tanga. Jó combok. Formás lábak, magassarkúban. Felfelé néző szemek- melyek a pozícióra utalnak. Viselkedését tekintve, bármikor van kedve online erotikus kommunikációra. Sok XXI. századi férfi igénye ilyen nagy vonalakban.A nők érzik az igényt és törekednek önmagukat úgy formálni, hogy közelítsen a külső megjelenésük az elvárthoz. Fogyókúra, implantátumok, hajfestések, gyúrótermek, vásárlások. Ami tőlük telik, mindent bevetnek. Szeretnék, hogy a férfiak dicsérjék őket. Hajszolt nap után néhány gombnyomással igény lenne oldódásra. Emlékszem Woody Allen egyik filmjében az emberek olyan gyors tempóban éltek, hogy nem volt idő kényelmes szexuális együttlétre. Gombnyomásra orgazmus élményt élhettek át és gyorsan tovább mentek. Lassan közelítünk ehhez. Gondoljunk bele! Nem kétségbeejtő? Hová vezet ez?

Kósza gondolatok szexről, külső és belső impulzusokról. Szabadságról és Törvényről.

kariIfi klub, karácsonyi műsor, katolikus egyház. Bemondó elmondja, hogy a klub közösülése következik. Minden fiatal, gondosan elrendezve, egy fiú, egy lány leül egymás mellé, egy – egy székre. Csend. Felállnak és elmennek. A kívánt katarzis elmúlik, mindenki fél, hogy izgalomba jön, hogy kísértést él át, nem néz szembe saját szexualitásával. Pláne ha nem várt eredményt hoz, pl. férfira irányul egy férfié. Mégis jobb kicsit szenvedni ettől, és a tudat fényében tartani, tenni a dolgunk, és várni, mi is történik majd. Merre vezet az Élet. Közben hibázunk is, de amíg hittel tudjuk működtetni az életünket, addig oké.  Később tisztul, javul a dolog. (Környezet jelzései is fontosak, de nem egyedül mértékadók.)

A szeretet sokarcú. Isten, az Élet ajándékai sokfélék.

A napokban beszélgettem két képzett Jehova Tanújával. Ők úgy fordítják Isten nevét, a JHVH –t, hogy Jehova (Katolikus Biblia is egy zsoltárban megtűri ezt a kiejtést.) A lényeg a jelentés: a katolikus értelmezés – „Vagyok, aki vagyok”, Én vagyok a Létezés, Én vagyok a Lét, az Élet.

jehovaA Jehova Tanúi értelmezés kicsit más. „Én vagyok, aki bármivé válhatok.” „Vagyok, aki azzá válok, amivé akarok.” Értelmezésemben: bármivé válhatok, amire szükséged van, hogy boldog légy. Ezen cikk keretein belül a Boldogság = lelki növekedés. Bölcsebbé, szeretettelibbé válni. Akár szenvedés és fájdalmak által is. Hasonlóvá válni Istenhez, a Létezéshez. Kikutatni titkait, megtanulni teremtő, életadó, élet fenntartó technikáit, és alkalmazni azokat. Szolgálni: felé (fenntartani a kapcsolatot vele), egymás felé (családként élni), az egyéb létezők felé (segíteni és nemesíteni önfenntartó folyamataikat, együttműködni velük), és saját alkotásainkat belevinni a Teremtésbe, illeszkedni, növekedni, és növekedni segíteni.

Kis ugrás: tudatunk kifelé, és befelé egyaránt figyel. Növekedést segítő inger jöhet kívülről, eredhet belülről.

Mi van, amikor belülről indul meg valami figyelő tudatunk irányába? Mikor motoszkál bennünk valami, meg akar nyilvánulni, kósza vágy kél bennünk, vagy amikor kívül találkozunk valamivel, valakivel, aki/ami intenzíven hat ránk, és magához vonz, meglódít maga felé? Mi van, ha ez nem olyan egyértelműen elfogadható impulzus? A tipikus magatartás a jóra törekvő embereknél valahogy így néz ki: „nagy baj lesz ha engedek, biztos iszonyúan bűnös leszek, és Isten haragja súlyt majd.”

De hát miért nem hívja meg bele Istent? Csak segít! Ő aki „szíveket és vesét vizsgál”. Vagyis átlát minket a legmélyebb pontunktól a legmagasabbig. A szív mélyén őrzött benne való bizalom elég lehet, hogy kiemeljen a sárból, ha jóságnak álcázott, akár mélyen érzéki természetünk előtör. De az alázatot nem ússzuk meg – mert a sárból kiemelve meg akar majd tisztítani és felemelni maga mellé. De ezt csak az bírja, aki készen áll rá, és csak az áll rá készen, aki bűnbánatot tart. Türelem és Megértés. Milliószor. Isten nem fárad bele, és ha mi igen, ő új erőt ad hinni. A tapasztalat beszél belőlem.

Él a Törvény és él a Kegyelem. S emberi létünk e kettő közt ingázik.

Hol a katarzis, a szabad megélés, amit hiányoltam a hívő csoportból? De legalább próbálkoztak! Nem kis dolog ám az! Itt: bemutatja két amerikai színész, az egyikük nagyon ismert. A részlet előtt két gondolat.

Ide el kell jutni. Ide fel kell fejleszteni, formába kell önteni, és végül szárnyakat adni neki. És akkor teljesen kibontakozva, szabadon szárnyal, miközben pontosan a kijelölt helyén van.

És: itt a nő kezd udvarolni, vagyis csábít. Ha a férfi tenné, ő hódítana. És megindul a harc férfi s nő között egymással, egymásért. S végül a férfi tartja vissza a nőt: „Leszek hű lovagod! De nem engedelmes szolgád.”

S a nő válasza: „Leszek hű szolgálód, és életed ihletője.”

Kész a család alapja.

 

 

 

 

 

 

 

 

;-)

 

 

Zoli

Álom, vágy, láthatatlan vonzerő – olvasói levél

álomVolt egy álmom. Igaznak tűnt, kellemes érzésekkel feltöltődve ébredtem.
Nem tudom mi alapján áll össze a kép az éjszaka folyamán. Mi készteti arra az éjszaka világát, hogy ilyen álomképek kialakuljanak? Szerepelnek benne sok-sok évvel ezelőtti élmények, emberek. Viszont egy a közelmúltban megismert, többször látott ember is. Itt kezdődik a vágy, láthatatlan vonzerő felbukkanása. A miértekre nem találom a választ. Ahogy telnek az órák, úgy halványodik az álom. Sajnos… Próbálom felidézni. Lehet összevisszaság lesz.
Természetesen egy férfi utáni vágy a főszereplő. Ügyfélszolgálatos munkaköröm miatt többször találkoztam vele. Hol sűrűbben, hol ritkábban. Szóval, megint felbukkant az álmaim világában. Egy filmforgatás körülményeire emlékszem, hogy szerepeltünk mint statiszta talán :) Mimás :) Sok ember vett minket körül. Emlékszem egy szép házra, amiben kellemes hangulatú fény volt, fából faragott padok, cserépedények, színes virágok az ablakokban, tágas udvar. Úgy rémlik, pár napot a forgatás helyszínén töltöttünk, aztán utazni kellett mindenkinek hazafelé.) Itt az az út állt előttem, mint amikor kollégista voltam és hazafelé utaztam. Tudtuk, hogy el kell válnunk attól, akivel kellemesen éreztük magunkat. És itt volt egy csavar a történetben. Tudatában voltam annak a valóságban, hogy felesége van az illetőnek. Álmomban viszont nem tudtam :) Velem kedvesen viselkedett, aztán elvezetett hozzá. Bemutatta. Na bumm. Emlékszem szomorkodtam, hogy miért történik ez velem, mikor kellemese volt az a pár nap. Hm. Aztán mint ahogy a filmekben szokott úgy történt a dolog, hogy messziről láttam őket veszekedni talán. A fiú megkeresett engem, és velem maradt. Sajnos nem utaztunk együtt haza, de örültem. Elvonultak előttünk a stáb tagjai, a szereplők, a statiszták. Mi csendben ültünk egymás mellett, várva a vonatunk tán.

Valóság: Pár szót váltottunk csevegő program segítségével. Az éjszaka élménye, érzése még hatott. Megírta, hogy megszületett pár napja a kislánya. Na bumm! Eloszlott minden foszlánya az álmomnak és visszatértem a teljes valóságba. Minden a helyére került. A feleségével rendben vannak, senki nem utazik sehová. :) Szintén örültem. Remélem lesz alkalmam élőben is gratulálni a boldogságához. :)

A legnagyobb kérdése a dolognak, hogy miért bujkál bennünk a más iránti vágy, akár a valóságban, akár az álomban? Amikor minden harmonikus a valóságban!
Természetesen költői kérdések ezek.

UI.: Egy nagy barna medve is volt a megálmodott házban. Senki nem félt tőle, barátságos volt, fotózkodott :D Nah, erre varrjál gombot! Ő honnan jött a fejembe? Még a nyáron láttam egy nyugodt medvét egy állatkertben. Lehet megszökött??? :D

 

Csupán az élménymegosztás igényével:

Anonim Nő