1-2 Mondat egy ismerőssel, kedélyes üdvözlés, mosoly és a hangulat felhangoltabb, mintha magunkban soroljuk a teendőinket gondolatban. Ismerjük az érzést, mikor a közelünkben levő gyerek csak azért szólongat, hogy az együvé tartozásunkat nyomatékosítsa. Ha gondterheltek vagyunk, akkor a hajunk égnek áll ilyenkor a csacsogásuktól, de jusson eszünkbe, hogy ilyenkor nem is a közlendőjük a lényeg, hanem azt szeretné átélni, neki és nekünk közös ügyünk van.Össze tartozunk. Szinte szavakkal simogat. Akinek van kutyája ismeri a lábatlankodást. Különösen a koros kutya láb alatt bóklászása idegesítő. Hát még ha többen is vannak. Kifejezetten fárasztó, amikor 3 idős kutyám poroszkál körülöttem. Ilyenkor amikor csak teheti a lábamhoz simul. Bizony már nem olyan sokáig tudja ezt tenni. Közeledik az idő, amikor csak az örök vadászmezőkről figyel majd. A mindennapokban persze jogosan lesz ilyenkor az ügyetlenkedő útban levőtől ingerült az ember. Pedig a felsorolt helyzet mind, mind megannyi szeretet üzenet. A másik jelzi, örül a létünknek. Törekszik rá, hogy velünk valamennyi kontaktusa legyen.A mórózus elutasító egyének felé alig van ilyen közeledés érthetően. Tehát a vonzás tőlünk indul ki. :) Kati
Címke: vonzás
Amikor nincs párja a gerle madárnak
Néztem a kertben hosszan, amint egyre csak a párját hívja. Úgy látom szegény még a lábát is fájlalja. Emlékszem egyke kicsi lányként egy sérült gerlét napokig ápoltam. A lábára gallyat kötöztem, mert eltört neki úgy láttam. Aztán amikor jobban lett egyszer csak huss elillant. Most erről a kis magányosról eszembe jut, mi minden történt velem azóta. Olyan megértően nézett, mintha csak értette volna a gondolataimat, érezte volna a hangulatomat.Ő pedig egyre csak a párját hívta. Hát felálltam, hogy a bokámra egy kis kötést hozzak. :) Katika
Miért bántja az ember önmagát?
Munkamániák depressziók, önostorozás.Lehetne akár boldog is mégis nehezíti a sorsát. Pedig így sem könnyű. Tesz róla gyakran a hatóság. Adók terhek, nehezítések. Megannyi kihívás. Jung írja egy helyütt: A depressziós van amikor tisztábban, lát, mint aki nem az. Hiszen nem áltatja magát feldobódott alaptalan optimizmussal. Azért jó, ha az ember pozitív képet vetít előre, még ha annak nincs is még meg a valós alapja, mert később oda vonz be történéseket és sorakoztat érveket teendőket. Nagyobb az esély a jó dolgok megvalósulására. Az is tény, hogy a ború látó felkészül az esetleges nehézségekre, támadásokra és óvatosabb.
Dekoltázs
Tudjuk, mi, nők mi mindenre vagyunk képesek, hogy a többi nőtől hallhassuk azt a mondatot: „Milyen sokat fogytál!” Törekszünk rá, hogy hallhassuk: „De jó az új holmid!” Persze a megjelenésünkkel nem csak a többi nőt szeretnénk lenyűgözni. Fontos az öltözködésünknél a praktikusság, a
kényelem, de szeretnénk tetszeni is. És a legfontosabb célpontunk – a FÉRFI.
Szeretnénk a figyelmét felkelteni, felhívni, fenntartani. Legtöbbször a
férfiakat az alakunkon a dekoltázs érdekli. Illetve a tartalma.
A deklotázs lehet komolyan zárt, finoman diszkrét, mértékletes, pikánsan kihívó, de közönséges is.
Sőt megmozgathatja a fantáziát egy csipke alól elővillanó bőrfelület, a mellbimbó pedig már szinte túlzás.
A férfiak számára nem annyira az a fontos, hogy vékony legyen a megnézett nő teste. Az egészségesen kicsattanó inkább lenyűgözi őket. Akár kis, hastáncosokra jellemző pocakkal is. Manapság sok nő célja minél izmosabb, kisportolt testet formálni, amitől a dekoltázs laposabb lesz; a lágy, kerekded, vonzó női test pedig izmos, maszkulin.
(Szivacsos, szilikonos melltartók, implantátumok segítenek szebb alakot formálni ilyen esetben.
Elvégre szeretnénk ha szépnek találnának minket, és kissé magunkba bolondítani a férfinépet!
Kati
Álom, vágy, láthatatlan vonzerő – olvasói levél
Volt egy álmom. Igaznak tűnt, kellemes érzésekkel feltöltődve ébredtem.
Nem tudom mi alapján áll össze a kép az éjszaka folyamán. Mi készteti arra az éjszaka világát, hogy ilyen álomképek kialakuljanak? Szerepelnek benne sok-sok évvel ezelőtti élmények, emberek. Viszont egy a közelmúltban megismert, többször látott ember is. Itt kezdődik a vágy, láthatatlan vonzerő felbukkanása. A miértekre nem találom a választ. Ahogy telnek az órák, úgy halványodik az álom. Sajnos… Próbálom felidézni. Lehet összevisszaság lesz.
Természetesen egy férfi utáni vágy a főszereplő. Ügyfélszolgálatos munkaköröm miatt többször találkoztam vele. Hol sűrűbben, hol ritkábban. Szóval, megint felbukkant az álmaim világában. Egy filmforgatás körülményeire emlékszem, hogy szerepeltünk mint statiszta talán :) Mimás :) Sok ember vett minket körül. Emlékszem egy szép házra, amiben kellemes hangulatú fény volt, fából faragott padok, cserépedények, színes virágok az ablakokban, tágas udvar. Úgy rémlik, pár napot a forgatás helyszínén töltöttünk, aztán utazni kellett mindenkinek hazafelé.) Itt az az út állt előttem, mint amikor kollégista voltam és hazafelé utaztam. Tudtuk, hogy el kell válnunk attól, akivel kellemesen éreztük magunkat. És itt volt egy csavar a történetben. Tudatában voltam annak a valóságban, hogy felesége van az illetőnek. Álmomban viszont nem tudtam :) Velem kedvesen viselkedett, aztán elvezetett hozzá. Bemutatta. Na bumm. Emlékszem szomorkodtam, hogy miért történik ez velem, mikor kellemese volt az a pár nap. Hm. Aztán mint ahogy a filmekben szokott úgy történt a dolog, hogy messziről láttam őket veszekedni talán. A fiú megkeresett engem, és velem maradt. Sajnos nem utaztunk együtt haza, de örültem. Elvonultak előttünk a stáb tagjai, a szereplők, a statiszták. Mi csendben ültünk egymás mellett, várva a vonatunk tán.
Valóság: Pár szót váltottunk csevegő program segítségével. Az éjszaka élménye, érzése még hatott. Megírta, hogy megszületett pár napja a kislánya. Na bumm! Eloszlott minden foszlánya az álmomnak és visszatértem a teljes valóságba. Minden a helyére került. A feleségével rendben vannak, senki nem utazik sehová. :) Szintén örültem. Remélem lesz alkalmam élőben is gratulálni a boldogságához. :)
A legnagyobb kérdése a dolognak, hogy miért bujkál bennünk a más iránti vágy, akár a valóságban, akár az álomban? Amikor minden harmonikus a valóságban!
Természetesen költői kérdések ezek.
UI.: Egy nagy barna medve is volt a megálmodott házban. Senki nem félt tőle, barátságos volt, fotózkodott :D Nah, erre varrjál gombot! Ő honnan jött a fejembe? Még a nyáron láttam egy nyugodt medvét egy állatkertben. Lehet megszökött??? :D
Csupán az élménymegosztás igényével:
Anonim Nő