Egyéb kategória bejegyzései

Kegyes, nagyvonalú, bölcs

Tudunk higgadt, türelemmel, megértően eltekinteni az emberi gyarlóságok felett? Tudjuk igenis gyarló az ember. Mindig is az volt. Mikor megtapasztaljuk az irigységet, a halmozást és egyebeket. Felül tudunk emelkedni. Képesek vagyunk mindezek dacára is szeretni. Elfogadni és keresni a szépet benne. Hiszen van mindenkiben. Rajtunk múlik meglátjuk e. Ahogyan a hibák közül is az tűnik fel, ami bennünk is meg van és dolgunk van még vele. Különösen ünnepek idején, ha találkoznak a rokonok, közelebb kerülnek összejövetelek alkalmával az emberek, együtt esznek, megtapasztalják egymás szokásait. Szembesülnek a másik gyengébb pontjaival. Ilyenkor jobban látható a másik mennyire bizonytalan, határozatlan, erőszakos, tolakodó, önző, egoista, kicsinyes, irigy, aggályoskodó, körülményes és egyebek. Legyen szemünk ilyenkor annak meglátására is, hogy miért is ilyen! Mitől lett ilyen? Bírunk rajta valamennyit mozdítani jó fele? Legalább némileg. Szembesülhet általunk mutatott példával is. Elgondolkodtatja és módosulhat a viselkedése. Hiszem, hogy az utolsó percekig képes fejlődni az ember. :) Kati

Szociális ügyetlenkedéseink

Minden vélemény számít!

Az ünnepek közeledtével, sokakban keletkezik stressz olyan helyzetek miatt, amiben úgy érzik nem elég ügyesek. Rokonok látogatják meg egymást. Különböző temperamentumú emberek, más más szokásokkal, sérelmekkel. Ne feledjük nem leszünk örökké itt. Próbáljunk összpontosítani a lényegre, mintegy felülről rálátni objektíven, ahogyan kívül állóknak sikerül, ha idegenek helyzetén szemlélődnek. Mindannyiunknak lehetnek hiányosságai a helyes viselkedésben. Már meg is van az alap a másik félnek a sértődésre. Gyakran nem is vagyunk tudatában, mit rontottunk el. Mindenkinek más az érzékenységi szintje. Van aki fel sem vesz dolgokat. Simán elsiklik felette. Megint más, pedig örlödik, töpreng, jól csinálta e. Nem mindig sikerül felül emelkedni. Gyakran apró dolgok alapján vonunk le konzekvenciát valakiről. Itélkezük. Beskatulyázzuk egy helyre. Onnantól kezdve úgy viselkedünk vele. Kevéssé rugalmas az emberek többsége olyan tekintetben, hogy ilyen beskatulyázásból a másikat kiemelje. Alig van, aki ad esélyt a másiknak, cáfolatra hogy nem annyira olyan, mint volt. Pedig, akár hibázhatunk is, hiszen emberből vagyunk. Lehetünk elfogadóbbak. Másokkal és önmagunkkal is.:) Kati

Megkövetni

Minden vélemény számít!

Bocsánatot kérni nem mindig egyszerű. Ahogyan megköszönni valamit sem az, sok esetben. Elismerni ha hibáztunk bármiben. Beismerni a tévedésünket. Esetleg úgy érezhetjük, ilyenkor kicsit lejjebb kell adjuk a büszkeségünket. Fejet hajtani. Mikor pedig munkánk van abban, hogy emeljük az önbecsülésünket. Bizony ehhez lelki erő kell. Erőt jelez, ha valaki képes erre. Különösen, ha fiatalabbal szemben ismerjük el a tévedést. Van akinek már megköszönni valamit is nehezen megy. Dicsérni, elismerni. Gondolkodjunk el ezen. Miért van ez? Ha vissza tekintünk pl 100 évvel korábbi időkre, az idősebbek más stílusban bántak a fiatalabbakkal. Feltétlen tiszteletet követeltek. Gondoljunk vissza a Pál utcai fiúk és a Légy jó mindhalálig regényekre. Milyen hangnemben is beszéltek ott a gyerekekkel? A mai közép korúak még nagy tisztelettel álltak az idősek felé. Manapság a kicsiket emelik jobban. Igen sokszor már túlzottan. Elgondolkodtam, hallottam e valamelyik nagyszülőmet elnézést kérni gyerekétől, unokától, bármilyen gyerektől. Rugalmasság is kell ahhoz, hogy ki tudjuk mondani: „Elnézést, tévedtem. Igazad volt.” Sokaknál már az is nagy lépés, ha kiböki: „Lehet, hogy igazad van!” :) Kata

Van akit nem könnyű szeretni

Minden vélemény számít!

Létezik, akit konkrétan kihívás megszelídíteni. Ismerünk mindannyian olyan típust, akinek valóságos kaland a közelében békében megmaradni. De nem adjuk fel. Nem szólunk be. Akkor sem, ha valósággal provokál. Keressük rendre azokat a lehetőségeket, amikor megláthatunk szépséget benne. Hiszen igenis van mindenkiben. Attól, hogy nem egyszerű, még nem lehetetlen együttműködni. Fel is adhatnánk, de hiszünk benne, hogy valamilyen szinten lehet.Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan értik, érzik, miről beszélek. Megannyi mufurc, maximalista, nehéz természetű rokon, kolléga él a világan. keserű bensővel. Nem hagyhatjuk annyiban! :) Kata

Felkarolni a bennem élő kisgyereket

Minden vélemény számít!

Ott van örökre. A kiskorunkban elszenvedett sérüléseket szépen sorban, türelmesen helyre igazgathatjuk. Megértően gondoljunk azokra akik nevelgettek. Feltehetőleg sokszor ügyetlenkedtek, ejtettek rajtunk sebeket. Amikor mi próbáljuk nevelgetni az utánunk következőket, mi is gyakran rontunk el helyzeteket. volt amikor olvastam, kész csoda, hogy normális felnőtté cseperedünk fel, annyit hibázik, aki minket nevel. Hiszen érthető, ő is csak ember. Rohannia kell. Meg kell feleljen sok helyen. Annyiszor láthatunk gyerekeknél megértő tekintetet, ha kellően figyelmesek vagyunk. Olyankor a kicsi is magában nyugtázza, van ennek a szerencsétlen felnőttnek is elege. Vissza térve a bennünk örökre megmaradó kicsi sebeit orvosolgatnunk sosem késő. Gondoljuk végig, mi bántott. A mostani eszünkkel értékeljük át úgy az akkori történést, mintha saját kicsi énünk szülője lennénk. A szakemberek javallják több helyütt, hogy képzeljük el, amint kézen fogjuk azt a kis ént és tovább megyünk vele. Ez a fajta feldolgozás igenis segít. Hiszen tudjuk, agyunk fele képekkel gondolkodik. :) Kati

..És akinek lelkében szép az ének, az hallja a mások énekét is szépnek…..

Minden vélemény számít!

” A saját hangod hallod minden dalban” Csodálatos idézet. Elgondolkodtató, mikor első gondolatunk például az, hogy meglopnak minket. Mikor feltételezünk naivan jót? Mikor reménykedünk rendületlenül a végsőkig? Bizony ott van bennünk amit kivetítünk. El kell ismerjük a gyarló késztetések bennünk is megvannak bizonyos szinten. Ha beismerjük, máris könnyebb lépegetnünk előre. Nagyon fontos az önismeret. Mire is van késztetésem? Milyen mértékben? Miért pont arra? Honnan ered? Hogyan terelgethetem jó fele? Mikor van az, hogy a kívül állók gyarlóbbnak feltételeznek, mint amilyen vagyok? Miért gondolnak ravasznak, mikor valójában csak botladozom? Izgalmas kérdések. Ha már néhányra sikerül választ bányásznunk a lelkünkben, megérte elgondolkodnunk. :) Kati

Miscsicska

Minden vélemény számít!

Sokszor írok a szingli létről. Igen sokan élnek egyedül. A fiatalabbak 35 éves koruk utánra tervezik többen is a család alapítást. Sok az elvált és az özvegy is. Amikor kiröppennek a gyerekek a fészekből, az úgymond „üres fészek szindróma” következtében gyakorta a házaspár is külön él tovább. Akár válás nélkül is. Gyerekként szinte mindenkinek van macija és kis tálkája, amiben a leveskét, főzeléket a szüleitől, a nagyitól kapja. Hazánk több részén beszélnek tótul. Ahol én nőttem fel ott is. Az ilyen kis tálkákat nevezik tótul miscsicskának. Nekem is volt kis tálkám, természetesen. Emlékszem ahogyan anyukám és a nagymamám abba adott nekem enni. Most a kutyusaim előtt is ilyen kis tálka van. Nézem és eszembe jut hányan esznek ilyen kis tálkából ma. Hány egyedül élő eszegeti az ennivalóját naponta magányosan. A kis adag ennivalóját kikanalazza, az edénykéjét elmossa. Mennyi korosodó eszeget magányosan. Az életünk kezdetén és a vége felé is a kis tálkával. Hiszen, szokták mondani: „öreg fát átültetni…” körülményes volna. :) Kata

Mint egy lábon kihordott infarktus…

Minden vélemény számít!

Az ünnepek lebonyolításáról írta valaki. Lehetne akár melegséges is. Ám annyi dolgot kapcsolunk hozzá, hogy végül legtöbbünknek kimerítő lesz. Egyszerűsítendő tehát. Ahol lehet csökkentsük az ünnepek körüli teendőket, terheket. Mindig tegyük fel magunkban a kérdést! Fontos ez? Tényleg kell? Jobb lesz tőle? Összpontosítsunk a lényegre. Akkor talán sikerül megóvni önmagunkat attól, hogy a felhajtás mintegy bedaráljon minket. Azt is olvastam, próbára teszi a kapcsolatokat az ünnep. Csak úgy, mint a nyaralás. Érthető, hiszen a cél az együttlét kellemesebbé tétele lenne. Viszont a lebonyolítás során gyakran úgymond a gyereket is kiöntik a fürdő vízzel. Maradjon meg tehát a lényeg! A meleg, meghitt, nyugalom. Erre van a legnagyobb szüksége manapság mindenkinek. :) Kati

Megfelelni törekszünk

Minden vélemény számít!

Itt is, ott is. Szeretnénk belül átélni elégedettséget. Igyekszünk a betervezett teendőinket elvégezni tőlünk telhetően. Tudjuk hol, mi az elvárás. Amennyire csak képesek vagyunk legjobb tudásunk szerint ellátjuk amit kell. Szeretnénk, hogy ne legyen senki elégedetlen. Vagy legalábbis minél kevesebben. Természetesen lelki erő kell a frusztrált helyzet elviseléséhez, hiszen minden téren nem lesznek velünk elégedettek. Amikor már annyi az elvárás, hogy az teljesíthetetlen, akkor emlegetik a túlterheltek azt a bizonyos „teszek rá” kapszulát. Érthető. Emberből vagyunk. Pihennünk, feltöltődnünk is kell. Adni csak úgy bírunk, ha magunk is felerősödhetünk. :) Kati

Az odaátiak és mi

Minden vélemény számít!

Igen változatos módon viszonyulunk a meghaltakhoz. Van aki beszél velük. Van aki, naponta gyakran gondol rájuk és üzenő jeleknek véli a történéseket. Van aki pedig úgy gondolja, hogy meghalás után semmi sincsen. Gyakran hallani el kell engedni a meghaltat. Szokták mondani: ” Élők az élőkkel, holtak a holtakkal.” Idővel belenyugszik az itt maradó. Fokozatosan megszokja azt a helyzetet, hogy a hozzá tartozója odaát van. Igen változó a gyászmunka időtartama. Egyik ismerősöm azt mondta: „Ahány együtt töltött év volt a közeli hozzátartozóval, annyi hónap a fájdalom gyógyulása.” Lényeg, hogy lelki egyensúlyba kerüljön a gyászoló, amennyire csak lehet. Segítsünk ebben tőlünk telhetően önmagunknak is és a többieknek is. Bármikor kerülhetünk ilyen helyzetbe. Nagy megértő türelmet igényel. Siettetni nem lehet. Igen változó időtartamú a gyászmunka. Lehet hónapok, vagy akár 5 év is, míg gyógyul a seb. Egyéni érzékenységtől függ. Az érzékenység pedig szintén értékelhető pozitívumként és teherként is. Észre venni az apróbb rezdüléseket is, ez bizony kifinomult lélekre vall. Akár egy érzékeny műszer. Mint egy óra. Fájdalom esetén pedig a hiperszenzibilis egyén mélyen érez, sír, gyötrődik. Természetesen jó, hogy a szép pillanatokra is érzékeny a reakciója. :) Kata