Aki lamentál, alkot gondolat tirádákat, szóáradatot, terjengős beszédet, hosszú monológot, ömlengést. Bizony a magánynak fokozatai vannak. Például, ismerjük azt a típust, akinek még sok a mondanivalója, de sokat van egyedül és ha végre megértő hallgatóságra bukkan, szinte lecsap rá. Szeretne gyorsan, sokat elmondani. Másik fajta a magányos farkas, aki ezt sem teszi, hanem hallgat nagyokat. Párkapcsolatban élő is érezheti magát magányosnak, ha nagyon magára marad a saját gondolataival. A sokat beszélő leginkább nő szokott lenni. De előfordul férfiak közt is ilyen. A hallgató típusú magányos pedig többnyire férfi, aki valamilyen monitor fele fordulva töpreng. Visszatérve a fecsegőre, logorrhea a szaknyelvben a neve annak, aki kórósan bőbeszédű. Dialógust folytat, szinte meg sem hallgatja a másikat. Vagyis ő mintha csak előadna. A fürdőben láthattam ilyen nénit. Mindig lecsap egy gyanútlan hallgatóra. Valamennyi rámenősség is van a stílusában. A még magányosabb, beszélgető partner híján magában beszélget, hangosan. A napokban egy ilyen korosodó férfit is láthattam. Az ember mégiscsak közösségi lény. Még ha a szingli lét szabadsága, önállósága olyan csábító is sokunk számára. A háttérben akkor is ott az egyedüllét magánya. :) Kata
Egyéb kategória bejegyzései
Érik a szőlő…
Fűnyírás vége felé kimerülten a forróságban. Pillantok a vezetékbe gabalyodva felfele, hát egy gyönyörű szép nagyszemű szölőfürt mosolyog rám. Ilyen látványt nem hagyok annyiban, megálltam és elgondolkodtam. A másikat is megláttam. Az egyik lesz az ebédem. A másikat szerencsére van kinek adjam. Emlékszem apám mindig nekem tartogatta. Tudta, hogy imádom ezt a fajtát. Szeretnék én is ilyen szép képeket hagyni az utánam következőknek a világban. Bár pár perccel ezelőtt még csípte a bőröm a szúrós komló amit irtottam és a forróság miatt is bosszús voltam. Most a szőlőnek megörültem és annak, hogy a papa mutatja az utat, mit csináljak. :) Kata
A tojás
Tartom a kezemben. A két jérce tojni kezdett. Apám jut naponta róluk az eszembe. Apám sima meleg ujjai és tenyere. Persze csak korosan volt ilyen. Amikor még aktív volt a kertben és a munkahelyen, akkor be voltak az ujjai repedezve. A tyúkok tartását tőle tanultam el. Adnak naponta bio tojást. Különösen, ha szedek nekik egy vödör füvet. Vagyis szinte kikísérnek a kertbe. Közel a földhöz kicsit módosul az ember szemlélete. A világ dolgai elsimulnak. Kevésbé van a rohanásnak értelme, jelentősége. Minek is? Kérdem. Mi végre? Jobb lesz e bármi is, ha hajszolt az ember? Tehát tanít a természet. Valamint még a síron túlról is az ember. :) Kati
Az udvarban a kerítés mellett beszélget Maja
A kerítés túlfelén Balázs játékra invitálja. Nézem őket hosszan és eszembe jut amikor kicsi voltam és ugyanígy beszélgettem a szomszéd fiúkkal. Ültünk a lábunkat lóbálva, órákig diskuráltunk. Mennyi mondanivalónk akadt! A mama nem nézte jó szemmel, hogy hol vagyok olyan sokáig. „Inkább segíthetnék neki.”- mondta. A fiúk megnősültek, mára nagy lányaik vannak. De sok idő telt el! Pedig mintha csak tegnap lett volna. Lám itt vannak az újak! Míg nézem, őket, szinte látom magam előtt, ahogyan kamaszodni fognak és eltöprengek azon is, hogy megélem-e, ha majd házasodnak? Egy szép látvány megindított egy időutazást bennem a jövőbe és a múltba. Az összekötő láncszemet én alkottam. Ennyi a dolgom a világban. :) Kata
A gally
A gallyat ami lehajlott, még a viharos szél törte le hegyesre. Anyám kirohant, hogy még jobban letörje, mert szemmagasságban úgy érezte ez a papáéknál veszélyes. Ám a papa olyan indulatos állapotban volt, hogy anyámat helyre tette. Mondván itt ő már ne rendezkedjen. Ebből azért lett baj, mert lendült a karja és anyám helyett a közéjük álló mamát találta el. Mindezt láttam és a mélységesen elkeseredő mamával a mentőbe végül én mentem kísérőként a kórházba. Minden családban előfordulhat vita. Vérmérséklettől, szenvedélyességtől függően alakulhat a kimenetele, a megoldása. Ugyanilyen szenvedéllyel alkotott komoly gépeket is a papa, amennyire a neki nem tetsző dolgokat megoldani próbálta. Zseni volt az én szememben, ám sokszor meggondolatlanul, túlzottan heves. Tartósan ilyen ember mellette lenni nem egyszerű, természetesen. Valahányszor ha gallyat török le, eszembe jut ez az emlékem. Újra és újra átélem, értelmezem. Feldolgozom, helyre teszem. Rólunk az utódaink, milyen történeteket jegyeznek majd meg? :) Kati
A bőséget tudatosítani kell
Amikor valójában nem kell félni annyira valamitől, mégis jelen van túlságosan a félelem, aggodalom, akkor pánikol az ember. Panaszkodott a napokban nekem olyan, akit 4 évtizede ismerek, hogy a párja folyton azon tépelődik, az életszínvonala nehogy visszább essen. Valójában nem indokolt a félelme, hiszen van tartaléka bőven. Túlbiztosít ilyenkor az ember. Ez igen tipikus állapot. Nem is igazán képes a meglevő javainak örülni önfeledten. Görcsöl szinte. Megoldás lenne rendszeresen tudatosítania, hogy bőségben van. Csak nem látja reálisan a helyzetet. Még étkezésmódnál is a hozzáállás szokott lenni ilyen. Ezt itt és most bekebelezem, mert később nem lesz. Ilyenkor is tudatosítandó. Nem kell tartalékolni, előre enni, mert bőség van. Később is lesz. Bármikor lesz. Vidéken szoktak lenni a hét bizonyos napjain piacok, amikor az árusok olcsóbb árukkal jönnek. Figyeljük csak meg hányan lecsapnak, megkaparintanak olyan portékát is megvesznek, amire nem is igazán van szükségük, csak mert itt és most megszerezhető. Legközelebb nehogy bánja, amiért most elszalasztotta. Az akciók ilyen hozzáállásra épülnek. Az ember mint egy gyűjtögető hörcsög, felhalmozni, tartalékolni, harácsolni szeret. Attól tart, hogy később nem lesz. Próbáljunk meg bizakodni abban, hogy igenis lesz. Ahogyan eddig is még mindig lett. :) Kati
Valami beakad
Egy minket nagyon foglalkoztató dolog, ami probléma. Akadályoztatva a megoldása. Frusztrált helyzet. Manapság ezt jelenti ez a kifejezés. Ha valami ennyire beakad. Sokszor az illető már ki sem lát szinte. Egy kívül álló, friss szemmel, ha segítőkész és a távolsága, miatt van rálátása a problémára, sokat segíthet, lendíthet, kikecmeregni a beszorult helyzetből. Átlendülni segíthet, aki már volt hasonló szituációban. Időnként egy jól elhelyezett félmondat nagyon betalálhat. Feloldani képes akár évtizedes blokkokat. Például nem vezettem sokáig, noha volt jogsim. Azt mondta egy nőismerősöm : „Csak szépen nyugodtan mész a többiek után.” Azóta pedig vezetek. Olykor a megoldás egyszerűbb. Túl reagálva, magunkban bonyolítunk sok mindent. Segíthet persze szakember is. Hiszen ők tipikus eseteket hallhatnak, valamint a mögöttes elméleti részről hosszú évekig tanultak. Önmagunkat is segíthetjük például úgy, hogy lefekvés előtt a problémánkat megfogalmazzuk és konkrétan kérjük az elménket, hogy reggelre megoldást sugalljon. Tekintsünk akár úgy az agyunkra, mint egy számítógépre, aminek még sok kihasználatlan képessége van. Ha pihenünk is, képes a számunkra legoptimálisabb megoldás feldolgozására. :) Kata
Ki kell, aki rajong vagy aki flegma?
A fölényes aki lelkileg annyira erős, az amolyan helyzeti előnyben van. Mint tudjuk minden párkapcsolatban az egyik egy kicsit jobban szeret. A másik ilyenkor némi előnyben van. Aki jobban szeret, pőrébb, sérülékenyebb, kiszolgáltatottabb. Neki több a veszteni valója a kapcsolat megszűnésével. Nem egyforma mértékben hűvösek illetve forrongóak az emberek. Van aki mélyebb érzésű, van aki felszínesebb. A kifejezésmód is változó. Sokan inkább rejtik az érzéseiket, nem adják ki annyira magukat. Esetleg attól tartanak, hogy a másik akkor nyeregben érzi magát. Különösen férfiakra jellemző a rejtőzködés. Hát még ha volt olyan tapasztalatuk, hogy visszaélt valaki annak tudatával, hogy milyen erős a vonzalom. Kiadja magát, aki az érzéseit felvállalja. Van aki óvatosabb, inkább titkolja. A tapasztaltabbak állítják a flegma vonzóbb, mint aki rajong értünk. Érzésekkel nem szép játszani. De tény, hogy aki rajong, az olyan, mintha már meg lenne hódítva. A flegma pedig kihívást jelent. Nem szép bizonytalanságban tartani a másikat. Kifejezetten csúnya, ha valaki játszmázik. Viszont sürgetni sem lehet senkit, ha úgy érzi, még valamiért nem az igazi számára valamiért a másik. Eröltetni nem lehet semmit. :) Kati
Miért szeretik a lányok a rossz fiúkat?
„Ha megversz is imádlak én, te drága rossz apacs legény” Énekelték az egyik darabban. A rosszfiúk főlényes macsósága valahogyan gerjesztően hat. A szavakkal ütlegelés is lehet olyan fájó, mint a testi sebek. Tudnának mesélni sokan olyanokról, akik az önbizalmat törik össze. Felállni nem egyszerű. Maradni nem kötelező. Mégis valamilyen vonzás van, ami miatt nem egyszerű a továbblépés ilyen esetekben. Mazoista hagyja, hogy bántsák, tűri sőt élvezi. A többség nem mazoista, mégis marad. Van aki azért marad, mert kapcsolatfüggő. Elhiszi, hogy neki nem fog jobb akadni. A váltás erőt igényel. Kockázatos. A fölényeskedő csak úgy tűnik, hogy erős. Olyan képet mutat. Valójában a gyengeségeit leplezi. Valóságos előadás. A szerepek le vannak osztva. A fölényes aláz, a szolgalelkű tűr. Ha kívülállóként látunk ilyet, felháborodunk. Saját ilyen helyzeteinkben nem akarjuk beismerni, melyik szerepben vagyunk. Mert akkor lépnünk kellene. Valamiért nem akarunk lépni. Akár párkapcsolatban, akár munkahelyen. Széthullás. Felállás. Enyhülés. Utána gyakran újra indul az ördögi kör egy újabb bókot követően. Azt a bizonyos vonzás okot kell megvizsgálni. Valamint a szolgalelkűnek meg kell erősödnie. Egyszerűnek látszik. Valójában váltani, lépni mindig kockázatos. Érthető, hogy megfontolandó. :) Kató
Mama nevelni próbált
Mondásai: „Megállj megállj! Sok van a rovásodon. már megint mit csináltál! Az anyád hétszentségit! Mindent elhagysz. Mindent elrontasz. Minden hazugság a napvilágra kerül. Megállj megmondalak apádnak!. Tiszta apád vagy. A mamának ne mondj semmit! Ha kérdezi, mond, hogy nem tudom! Ne mondjam még egyszer! (aztán még elmondta vagy tízszer) Szíjat hasítok a hátadból. Mindent csinálsz, csak nem eszel. Egggyéé már! Kriminális vagy. Nem alhat itt az a fiú. Mit szólnak a szomszédok. Na jó itt alhat, de nem a te szobádban. Mit szólnak a szomszédok. „( Az a fiú 4 évig udvarolt és 36 évre a férjem lett.) Egy kis ízelítő, ahogyan próbál nevelni egy mama. Mindannyiunknak van ilyen anyukájától a tarsolyában. Ha nem is mindig a legjobb módszerekkel nevelgetnek a szüleink, de azért jót akarnak és a többségünk elég jó emberré válik lassan. :) Kata