Honnan töltődhetünk? Célt hogyan állíthatunk? Segítséget honnan kaphatunk? Példaképeket hol találhatunk? Megannyi kérdés, amikor elbizonytalanodunk. Akik kimerülnek, ismerik ezeket a kérdéseket. Figyeljük csak meg, hogyan állnak újra talpra az erősek, akik már sokszor elestek. Mennyire megedződhet, aki nem adja fel, hanem minden elbotláskor tanul, és újra kezd. Adjon erőt az is, hogy vannak, akik minket kezdenek el tartani saját példaképüknek. :) Kati
Ezt szokták mondani, akkor, ha anyagiak vannak, de nincs jó közérzet. A mérések szerint a bangladesi sárban játszó gyerekek boldogabbak, elégedettebbek, mint a felső tízezer szupertelefonjaival játszói. A párkapcsolatokban is gyakran említik a fenti mondatot, akkor, amikor az anyagiak rendben vannak, de mégsem működik a kapcsolat. Valamint arra a helyzetre is érvényes a fenti állítás, amikor törekedett teremteni valaki javakat, mégsem lehet nyugta. Az ember gyarló. Minden területen van olyan, aki elvenni törekszik a másikét. Legyen az munkahelyi kedvezőbb helyzet, vagy privát téren jó partner, pénz, autó, ékszer. Irigy az ember. Energiaigényes vigyázni értékeinkre. Kontrolálni, meglétüket. Biztosítani valahogyan védelmet. Próbál meghódítani egy férfi egy nőt. Miután sikerült, ellenőrizgeti, nehogy elvegyék tőle. Próbál valaki magának anyagi hátteret teremteni. Ám ha lesz is némi értéke (pénze ékszere) nyugton nem lehet, mert biztonsági rendszert kell telepítsen a tolvajok ellen. Mamáink szavaival élve: „Ha nincs az a baj, ha van, akkor az.” :) Kata
…Ha a különbséget zongorázni lehetne! Amikor tudunk észre venni szépséget azokban, akiket vezetnünk kell, akkor egészen másképp foglalkozunk velük, mintha csak feladatnak éreznénk a teendőinket. Egy elvégzendő, mielőbb letudni való nyűgnek. A gyerekünket tanítgatjuk és gyönyörködünk a vonásaiban. Mindez feltölt erővel, hiszen terhes feladatnak is érezhetnénk a nehezen menő dolgok gyakorlását a kicsivel. Idősekkel foglalkozva is könnyebb az ápolás, ha a gondozottunkban tudunk meglátni szépséget. Szemünk legyen meglátni a szépet! Törekedjünk fókuszálni a jóra! Ne folyton a hibát emeljük ki korholva. :) Kata
A magyar panaszkodósabb a többi népnél. Terapeutának használja rokonait barátait ismerőseit. Ventillál. Összefoglalja az őt foglalkoztató dolgokat és remél tanácsokat. Fellazul ilyenkor a belső nyomás. Az új információt beépítve lép előbbre a megoldhatatlannak tűnő ügyeiben. Igen sokan egyedül élnek. Egyedül vállalva mindenért a felelősséget. Női férfi teendőket egyaránt el kell lássanak. Párkapcsolatban némileg a teendők és a felelősség is megosztódhat. Okosabb dolog beszélni a gondjainkról, mint megvárni, hogy addig sűrűsödjenek, míg már csak ül és néz a fejéből kifele az ember és már szavakba is alig bírja foglalni, hogy hol kellene a megoldásokat keresnie. :) Kati
Miért van, hogy az életet, az örömet mindig lányokkal, nőkkel fejezik ki a filmeken, reklámokon? Ha néha fiúkkal, akkor azok is idétlen kinézetűek, lányosak? Kicsit visszasírom a szocialista idők reklámjait, propaganda filmjeit, amelyek még értékelték a virtust, az erőt. Nem egy az egyben szeretném azt visszakapni, hanem újra felfedezni. Az erőn túl a bajtársiasságot, a lovagiasságot, az udvariasságot is. Nagyon gazdag a férfiak és fiúk világa, nem csak foci meg sör, pénz és hatalom meg politika. És persze szex, pornó és videójátékok.
Közös munka, játék, humor, kihívások, tanulás, feladatok, készségfejlesztés, ez mind belefér. Ebből mind van mit megmutatni. Persze, ehhez az kell, hogy híre menjen, amikor férfiak és fiúk közösen tesznek valamit.
Ki is vállal ilyen zarándok utat? Mivel ennek manapság nagy divatja van, hát utána olvastam. Aki keresi önmagát. Valamint aki megfáradt. Az út során állítólag az ember önmagában gondolkodik és meditál. Monoton tevékenységek közben kerül az ember módosult tudatállapotba. Tehát felteszi önmagának a kérdéseket és válaszokat szül rá. MIT IS SZERETNE LEGINKÁBB? Mi az amivel legszívesebben foglalkozna? Hogyan tud erre teremteni körülményeket? A megfáradt emberek is a kiégés ellen a menetelés közben más állapotba kerülhetnek. A valós életünkben az elvárások miatt jutunk olyan helyzetekbe, amikor eltávolodunk saját igényeinktől. Nem tehetjük azt és akkor, amikor a szervezetünknek szüksége lenne valamire. A zarándok utakon egyszerű módon kell ennie, aludnia. Nincs módja lustálkodni, nassolni, kényelmeskedni. A szervezetét megfigyelheti. Megtapasztalja önmagát. Erejét. Mennyire bír tűrni? :) Kati
Az emberi szükségletek piramisán alapvető helyen áll a biztonság. Miért is nem érzi biztonságban magát annyi ember? Az otthonában és az utcán tart attól, hogy meglopják. A munkahelyén tart attól, hogy elvesztheti a munkáját. Szorong. Alvása romlik, gyomra fáj. Nem részletezem a testi tünetek hosszú sorát, amit a stressz produkál. Hogyan javítható a helyzete, a biztonság érzete? Honnan remélhet védelmet? Önmagát hogyan erősítheti meg? Félelmeit, szorongásait hogyan oldhatja? Mindenekelőtt a lehető legjobb fizikai, szellemi kondicióra tanácsos törekednie, természetesen. Hiszen önmagából indul ki a hozzáállása mindenhez. Vagyis testi, lelki edzettség szükséges. Amennyire csak lehet kiegyensúlyozott lehessen. Kapcsolatai legyenek. Akiktől megerősítést remélhet. Tudjon adni figyelmet. Ami alkalom adtán kölcsönös is lehet. Gondoskodást, szeretetet. Önmaga és környezete fejlesztését se adja fel! Vagyis mozgásban legyen, éljen! Ne dermessze le félelem. Mindezeket figyelembe véve és persze a technikai eszközöket is segítségül véve javulhat a biztonságérzet. :) Kati
Testileg, lelkileg, szellemileg, hogyan védhetjük önmagunkat meg? Egészséges asszertivitásra szert hogyan tehet ma az ember? Az auráját hogyan védje? Testileg sok tippet kaphatunk az immunrendszerünk védelmére. A közbiztonság gyengülésével indokolt önvédelmi képzést is szereznünk. Az eneriavámpirok ellen is kapahatunk tippeket. A kiélő, lehúzó, élősködő, parazita egyének akik szellemi erőinket csapolják meg, bizony közelítenek. Képzeljük el, ha javainkat, munkáink gyűmölcsét akarja elvenni tőlünk más. Természetesen törekszünk védelemre. Akik a nem könnyen összeszedett önbecsülésünket veszik el, azok iránt hogyan érzünk? Ha szorongást keltenek bennünk és bűntudatot, akkor a közérzetünk romlik. Tartanunk kell attól, hogy bennünk hibát keresnek. Tény, hogy megedződik így az ember. Erőit mozgosítania kell. Ki kell állnia önmagáért ilyen küzdelemben. Bizonyítania kell, hogy márpedig életképes. Helyet követel. :) Kati
Láthattam műsort nemrégiben arról, hogy önként és dalolva oszt meg az ember önmagárol információkat. Filmekben hallhatjuk, a bűnözői szleng szerint: „Énekel a madár.” A műsor a netről, a közösségi oldalakról szólt. Sok az egyedül élő, szingli, magányos, aminek a következménye a vágy a kommmunikációra. Beszélni. A leg alapvetőbb téma önmagáról beszélni. Ahogyan hallhattam a legutóbbi pszichológiai konferencián Tari Annamária előadásán, megtartani információt, az egy fajta erő. Ez az erő ami gyengülni látszik, úgy látom. A magánnyal büntetni lehet. Magán zárkába kerülve megtörik az ember. Árad az információ. Sajnos szélhámosok, rosszindulatú egyének pedig ezt kihasználják, felhasználják. Élnek a lehetőséggel, hogy támadjanak, meglopjanak. Visszaélnek a bizalommal. Bizalmatlanná, gyanakvóvá válik így az ember érthetően. Az egyensúlyt megtalálni kell törekedjünk. Okosan kontrolálni. Kiegyensúlyozottnak maradni. Erősítgetnünk kell lelkileg önmagunkat. A testünk edzzük mindenképpen! Hiszen ez az agyat jó anyagokkal látja el. Mint tudjuk fejben dől el minden. :) Kati
Mély vágy a férfiakban és a nőkben az egység, a közös jövő iránt. Párkapcsolatban is, de a társadalomban is. Ez természetes, ez Istentől való. Persze nem olyan egyszerű ez. Vannak férfiak, akik régi előjogaik megnyirbálását, hogy akár egy nővel vagy nőkkel szemben is kell alázatosnak, szolgálónak, háttérbe vonulónak lenni, fájdalommal és/vagy haraggal veszik tudomásul. Vagy nem veszik tudomásul, makacsul hiszik, hogy ez egy igazi férfi számára, akinek vasból van a gerince, nem járható út. Bár ez szerintem másképp van, én nem akarok az ilyen férfiakat minősítőkhöz csatlakozni. Én is átmentem ilyen személyiségfejlődési szakaszon, nekem is fájt, amikor túlzott büszkeségem fokozatosan megtört, és képes lettem az alázatra a nők felé. Szerintem akkor a legnagyobb egy férfi ha máshoz lehajol és a legerősebb, ha mást a tenyerén hordoz. Akár más férfiakat, gyerekeket vagy pedig igen: nőket.
Viszont az alázatot lehetővé tevő belső erő nincsen ingyen. Azért tenni kell. Csak azé lehet valóban és hosszú távon, aki nemet is tud mondani, aki képes önállónak és önérzetesnek is lenni. Akinek van gerince. Nem merev vasból, hanem erős csontból és rugalmas porcokból. Az asszertív viselkedésé a jövő. A valódi egyenlőségé.
Szívesen együttműködöm a nőkkel, hogy anyagilag önállóak legyenek, terhet vegyenek le a férfiakról, a családfenntartás kizárólagos terhét. Hogy segítsenek nekünk apáknak és férjeknek lenni pénzkeresőgép és pénzautomata helyett. Hogy az állam is tisztelje az apaságot jobban. Közben a nők is sok munka alól kicsit felszabaduljanak, szabadabbak és örömtelibbek legyenek.
De szeretnék együttműködni a férfiakkal is, hogy méltánylást, megbecsültséget és toleranciát kapjanak a nőktől és a társadalomtól. Hogy segítsek eligazodni nekik az új világban, akár régivágású macsóként is, vállalva ennek a ma nem népszerű állapotnak minden következményét. Szabadság, de gyakran párkapcsolati magány. A társadalom meg nem értése, elutasítása. És ennek ellenére alkotó, pozitív életet tudjon élni az ilyen férfi, képes legyen megbocsátani, akár kilépni a mai, emancipáltabb feltételek felé – ha akar.
Kívánom, hogy gyermekeink már jobban értsék magukat és egymást, és olyan társadalmat hozzanak létre, amelyben szívesen élnek!