Panaszkodott egy kislány, hogy elveszi tőle Julcsi a barátnőjét. Amiben csak lehet keresztbe tesz. Leültem és elmondtam neki, hogy valami módon ki kell egyeznie, ezzel az ördöginek érzett valakivel, mert bizony Julcsik mindenhol lesznek. Aki nekünk keresztbe tesz. Sajnos gyakran nincs rá mód, hogy elkerüljük. Némi távolságot ugyan tarthatunk, de tény, hogy mindenhol lesz olyan, akivel kijönni kevésbé bírunk. Másnap jött a kislány és azt mondta, hogy anyukája szerint van, ahol nincs „Julcsi”. Elgondolkodtam és nevettem magamban. (Lehet, hogy a kislány mamája az. ) Egy poén jutott eszembe amit a neten láttam.: „Ha körül nézel és nem látsz ördögöt, akkor lehet, hogy most éppen magad vagy az.” :) Kata
Mert megérdemli?
A korábbi generációk az újabbakat figyelve gyakorta érzik a büszke gőgöt. A fejlődés következtében újabb korszerűbb modernebb dolgok léteznek, mint régebben. A mai kor fiataljai nem akarnak bíbelődni elavult holmikkal. Nem javíttatnak. Kevesen újítanak fel dolgokat. Na persze, ha telik újra. Nincs szükség ilyen fajta megbecsülésre, alázatra. Egyszerűbb, szerényebb tárgyakat kevesen akarnak. Aki csak teheti nívósat használ. Mindenből a legjobb kell. Miért is adná alább. Ki akar megelégedni a gyengébb minőségűvel? Ha egyszer megteheti, hogy jobb holmija is lehessen A reklám is azt sulykolja: „…mert megérdemled.” Neked ez jár. Ha pedig mégsem jön össze, akkor csalódott lesz az ember. Valakit okol. Hiszen mi az, hogy nem kapok valamit meg, ami pedig állítólag alanyi jogon megilletné. Vagy mégsem jár? Meg kell dolgozni mindenért keményen? Hogy is van ez? :) Kati
Analizálás
Érdemes mindent analizálni? Kielemezni. Sok szemszögből megvizsgálni. Többnyire nőkre jellemző ez. Aztán még meg is vitatják az anyukájukkal, barátnőikkel. Lehet, hogy a túl sok analizálás helyett bölcsebb belevágni és lépni. Lesz ami lesz. A sokat agyaló, analizáló típus közelében, joggal érezhetjük azt, hogy mintha csak átvilágítana, a röntgen szemeivel a gondolatainkat, érzéseinket. Tartunk tőle. Mer ilyen mellett egy férfi bármit is tenni? Mint tudjuk a férfiak azért szeretik a nő mellett magukat erősebbnek érezni. Fizikailag és ha lehet szellemileg is. Némi naiv nézés a teremtés koronájára sokszor csodákat tehet. A kis feleségek a megmondhatói. Bizony működik ez:) Kati
Bárki mellé áll
Ér egy sérelem. Elmondjuk a hozzánk közel állónak. Ő pedig szinte minden esetben a velünk kontaktusban levő problémás mellett érvel. Ez fáj. „Miért teszi?”-kérdjük. Azért, hogy képes legyél objektívebben látni. Nem akarok objektív lenni. Támaszt igényelek. Olyat, aki szolidális velem. Érezzem, hogy nem vagyok egyedül. Valaki együtt érez velem. Egy hajóban evezünk. Ismerős helyzet, gondolom. Számtalanszor lejátszódott a szüleim között. A velem élővel is és a gyerekemmel is. Azért teszik, mert erősnek éreznek. Mi pedig önmagunkat nem? Elgondolkodtató. Sokat töprengtem ezen. Szeretnénk az illető támogatását, de valamiért nem adja meg. Kikövetelni, kikényszeríteni nem lehet. Ha nem pártol, nem pártol. Máshol kell keressünk lelki segítséget. A szimpátia vagy van vagy nincs. Eröltetni nem lehet. Aki benne van, nagyon tudja milyen ez a fajta helyzet. Mamám szavaival élve, amelyik kocsi nem vesz fel, az után szaladni felesleges. Lesz majd, amelyik igen. :) Kati
Merjünk megszólalni
Azon kívül, hogy látjuk, hogy a férfiak helyzetéről nem sok szó esik, nagyon sokszor érezhetjük úgy, hogy férfiellenes felhangja is van a nőpolitikának, vagy egyes nőjogi aktivisták tevékenységének. Fontos, hogy ezekről is beszéljünk.
Az egyenlőséget képviseljük, de ez nem jelenti azt, hogy a női egyenlőség nevében mindent lehet, akár a férfiakat szidalmazni, egyoldalúan rossznak beállítani, vagy esetleg a diszkriminációjukra biztatni. Fontos, hogy kritikusan is beszéljünk arról, ami a nőpolitika /gender policy/egyenlőséggel kapcsolatos diskurzust illetően történik, mert van mi miatt kritikusnak lenni.
Hogy mindenki hangja hallatsszon, az az egyenlőség egyik alapvető szempontja véleményem szerint. Ami például a #metoo kampányt illeti, nagyon fontos, hogy hozzájárul ahhoz, hogy megismerjük nők tapasztalatait arról, hogy élik meg a szexuális zaklatás helyzeteit. Támogatni kell a nőket abban, hogy beszélhessenek erről, de épp olyan fontos az is, hogy megismerjük a férfiak nézőpontját is, hogy ők hogy élik meg azokat a zaklatásokat, aminek elszenvedői, hogy a #metoo kampány milyen érzelmeket vált ki belőlük, hogy mennyire tartják igazságosnak, valósnak azt a férfiképet, amit ez közvetít. Ha meghallgatjuk egymást és ezeket mind figyelembe vesszük, akkor tudunk egy olyan kiegyensúlyozott álláspontra jutni, ami végül figyelembe veszi a nők és a férfiak szempontjait is.

Úgy érzem, itt arról is szólni kell, hogy mit értek a férfiak tapasztalatai alatt. Részben azért, mert gyakran megkapjuk azt, hogy „A férfiak vezetik a társadalmat, eddig ők beszéltek, itt az idő, hogy befogják”, részben azért, mert a mainstreamben megjelenő úgynevezett „férfivélemény” egészen más, mint amire én gondolok. Semmiképp nem kizárólag azoknak a férfiaknak a tapasztalataira gondolok, akik ma uralják a közéletet, hiszen különösen fontos, hogy azok a férfiak is hallassák a hangjukat, akik nem a társadalom vezető pozícióit birtokolják, hanem átlagos, vagy az átlagosnál rosszabb helyzetű férfiak. A társadalom csúcsán helyet foglaló férfiak, amikor a saját nemük nevében beszélnek, szerintem sokkal inkább közvetítik az elit nézőpontját, (akár politikusok, színház igazgatók, filmsztárok, vagy más elitcsoportok tagjai) mint a tipikus, az átlag férfiakét.
Végül egy elgondolkodtató rövidfilmet ajánlok megtekintésre, melynek neve Drenge, Mænd & Lejrtur (Fiúk, Férfiak és a Tábor). A film négy tizenéves fiúról szól, a téma az, hogy „Ki a férfi?”. Albert, Pede, Sigurd és Niels a négy főszereplő, akik különböző személyiséggel rendelkeznek. Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon a társadalom kit tart férfinak és mi kit tartunk annak.
https://www.youtube.com/watch?v=l0T02MJTGsw
Legyen ez feminista, aki magát tartja „az egyenlőség” kizárólagos képviselőjének vagy magasabb társadalmi pozíciót birtokló férfi, aki magát tartja kizárólag „a férfinak” nem szabad hagyni, hogy a vitában alárendeltté váljunk ennek hatására és ne szólaljunk meg! Csak így lehet számunkra is pozitív változás. Szóval merjünk megszólalni, véleményt mondani és soha ne hagyjuk azt, hogy erővel vagy manipulációval elhallgattassanak minket!
Trendi?
Olyan holmikat kell birtokolni ami az, mert különben gáz vagy? Trendi kell legyen a holmid, mert másként hanyagolnak . Ruhád, telefonod, házad, ha gyengébb színvonalon van, akkor nem fogadnak el. Bringázni, futni, edzeni menő. Éreztetni próbálta velem tegnap egy beszélgetésünkben a nővérem, hogy a fiatalabb korosztály különösen nagy hangsúlyt fektet erre. Egyszerűen meg kell ütni egy bizonyos színvonalat a külsőben a ruházatban, a telefonoddal, a házaddal, mert másként nem fogadnak el. A szolid, szerény, régimódi felvállalásához erő kell. Menő kell legyél. Másként kiközösítenek. Kuka. Ettől irtózik mindenki. Hogyan tudnánk ezen változtatni? A nem szupert hogyan lehet felvállalni? Tessék kérem ezen elgondolkodni! Egy szakmájához igazán értőnek kifejezetten kihívást jelent menővé átalakítani egy elrontott vagy elavult hajat, ruhát, házat, stílusossá, fullossá, menővé alakítani, átformálni, feljavítani, felhozni.:) Kati
Bevezető ár
Amikor új terméket dobnak piacra és akciós áron kínálják a vevőknek, olyan, mint amikor az ember orra előtt egy mézes madzagot elhúznak. Majd drágábban kapható lesz később. Sőt bizonyos idő elteltével lehet a minőség is rosszabb. Udvarlás idején azért, hogy eljuthasson egy szintre egy illető, képes másként viselkedni, mint amilyen ő valójában. Amikor megkapta, megtudta, amit szeretett volna vált. Ezt fájdalmas átélni a másik félnek, ha még nincs abban az állapotban. Keserű tudomásul venni. Egyfajta kegyetlen lecke. Érthetően elszomorodhat az ilyen élménytől a szívünk. Hinni már ilyen átélése után hogyan lehet? Bizalmatlanabbá leszünk, érthetően. Felkelni, felállni ilyen élményből nem egyszerű, De nem is lehetetlen. Egyre óvatosabbá leszünk. Érthetően. Óvnunk kell a lelki békénket. :) Kati
Mi a fontosabb?
A már említett vírusról gondolkodom. Ma amikor űrkutatásra az emberiség hatalmas összegeket invesztál, a XXI.században nincs gyógyszer egy vírusra? Például csak immunerősítőt írnak fel az orvosok a HPV vírusra. (Noha ez a vírus az egyik rák okozója) Pedig kellenek a nők. Kellenek például a nagymamák is a családokba. Igenis szükségük van a férfiaknak a gondoskodó nőkre, az ápolásra. Olyanra, aki a gyerekeikkel foglalkozik. A betegedőket is legjobban a női kéz ápolja a legodaadóbban a családokban. Tehát uraim, gondolkodjunk csak el egy kicsit, hogy mi a fontos. Mennyire az. Mi legyen a fontossági sorrend? : ) Kati
Csömör a szingliséggel
Bizony a szabadsággal is megcsömörlik az ember. Az tényleg jó, hogy nem beszélhet bele senki az egyedül élő életébe. Sok felelősség is terheli. Ez az ára. Noha a szabadságérzetet meg lehet szokni, mégis van olyan pont, amikor mintha megcsömörlene ezzel is az ember. Kicsit nyitna. A sok egyedül lét után, menne a többiek fele. Bár magához közel nem könnyen enged másokat állandó együttlétre. Mivel az az állapot alkalmazkodást igényel. Feladni, az „az van amit én akarok” féle állapotot. A függetlenséget. Amikor már kialakította a saját szokásait, akkor nem egyszerű összehangolni a korábbi életet az újjal. Helyet adni egy másiknak. Beengedni az auránkba. A saját szájízünk szerint kialakított miliő sokaknak szentély. Megvan, hogy minek hol a helye, mi fontos, mi nem az. Mennyire tiszta. A rendnek is fokozatai vannak. Az alvás időknek. A sportnak. A kertészkedésnek. Színháznak. Kikapcsolódásoknak, táncnak. Ital fogyasztásnak. Fontosak az anyagiak. A társasági élet. Kapcsolattartások a rokonokkal. A régi élet az újjal összeggyeztethető? Vagy az új kontaktus vendég szinten marad. Amolyan mingli stádiumban. Mindkét félnek megmarad a saját korábbi élete, területe. Idönként találkozás van. A legtöbb szinglinek ez a formátum válik be újabban. Vagyis nem adják fel az önállóságukat. :) Kata
Tiszteletre méltó nagyapám
Mondja a kínai. A mai fiatal nagyon nem így fogalmaz. A koros többnyire lassabb. A mondandóját ritkán fejti ki tömören, tempósan. Pedig úgy tudunk haladni manapság, ha tömören lényegre tömören hangzik el, ami az adott helyzetben szükséges. Épp csak annyi utalás legyen a régi dolgokra, amennyi az optimális működéshez nélkülözhetetlen. Az idősek nem így működnek. Nem lehet rákattintani egy egérrel és tovább lépni, ha anekdótázni kezd. Így nehézkes. Hátráltat. Az értékek tekintetében is más a véleménye. Nem herdál el javakat. A föld, a ház, a vagyon egy élet munkája. Nem tapsolható csak úgy el. Ma idegeneket haverságát többre tartják sokan. Fontosabbnak vélik, mint a szülőket, nagyszülőket. Felhajtások, fesztiválok, partik, zsúrok kerülnek előtérbe, válnak fontosabbá. Haverokkal, kollégákkal, szomszédokkal nyitottabb közlékenyebb lesz a korunk embere, mint a rokonaival. Talán azért, mert ha nem úgy alakul a viszony, akkor abból a kontaktusból ki lehet lépni, de a rokon, az rokon marad. Vagyis a szociális működésünk sajátosan alkul. Ami bizony időnként fájdalmas. Minden esetre edződünk általa. :) Kata