Az agyunk bizonyos pontja felelős ezért az érzetért. Jelezze. A mértékletesség nagy kincs. Ebben egészségesen működni. Bármely dolgokban. Nézhetjük az evés területét. Nemcsak a súlyproblémák témakörét. Ha falánk az egyén. Tudja önmagáról. Érdeke biztosítani az ehhez szükséges kellékeket. Apparátust. Kiszolgáló embereket. Akik egész életében biztosítják számára a bőséges ellátmányt. Például egy férfi, ha folyton enne és anyja után is kell, aki számára előállítja beszerzi, tárolja elkészíti, szervírozza számára az elfogyaszthatókat. A háttérben az ő ilyen irányú érdekei dominálnak. Amelyik férfi fejében pedig a pénz mértéktelen gyűjtése áll az ilyen érdekének megfelelően épít ki maga köré szervez mindent. Ő elsősorban a pénzbe szerelmes. Akinek az ital van első helyen a fejében az pedig e köré szervez. Volt mindhárom fajtából a közelemben rokon. Alaposan megfigyelhettem a működésüket. A nők sem büntetlenek például a ruha halmozásaikkal. Természetesen a halmozásnak oka van. Ez egy másik fejtegetés témája. :) Kata

Az informátor, besúgó, régi nevén a spicli, aki a vezetők helyett mást ellenőriz. Beszámol. Ő rá is ráállítanak valakit, aki őt ellenőrzi és róla beszámol. Díjazás járhat ezért Gyakoribb béremelés Elnézőbbek vele, ha hibázik. Tudjuk mindenki hibázik. Neki nem emlegetik fel annyit. Eltusolják. Vele kedélyesebb a hangnem. A bekamerázott, agyonra megfigyelt ellenőrzött munkahely paranoiássá teszi az embert. El megy az élettől is a kedve. Semmi szabadság. Hibakereső üzemmód. Ellenséges hozzáállás. Oda a lendület, az életkedv. Hiszen életellenes. Indokolni persze mindent meglehet. Lehet sorakoztatni érveket. Globalizációt emlegetnek. Hallhatunk a kontrollról kínai, német szokásokat. Arról, hogy sokan kifejezetten akarják az agyon kontrollálást. Vagy már nem is mernek ellene érvelni. A szomszédot feljelentgetik, ha vét a szabályok ellen. Ennek a németeknél nagy divatja van. Visszatérve a munkahelyi megfélemlítésre. Van amelyik vezető kiabál, van amelyik más módon tartja a beosztottjait megfélemlítve. Bűntudatot kelt. Ehhez a kontrollálásban szerzett információkat használja fel. A templomok nagy belmagasságával éreztették, hogy kicsik vagyunk. A vezetők a munkahelyen gyakran pszichésen törekednek éreztetni, kevés vagy. Ne legyél elégedett önmagaddal. Félj! Szorongj! Sosem vagy elég jó. A dicséret elmarad. A korholás sosem. Illetve, csak a „csókosokat ” illeti meg. Pedig csak akarni kell és lehet megdicsérhetőt találni mindenkiben. :) Kati

Törekszem megóvni, amit az elődeim rám hagytak. Gondozom. Méltányolom. Az ő érdemük volt a megszerzése. Az enyém a fenntartása. Szememre hányják az irigyeim. Ne panaszkodjak, ha elfáradok a gondozásban. Minden esetre hálát érzek. Feltölt. Sokan nem képesek a hála érzésre. Gőggel, büszkeséggel konstatálják.: ” Mert megérdemlem.” Ám az a bizonyos sült galamb a szájába keveseknek röppen. Amikor megtapasztaltuk, hogy mindenért erőfeszítés kell, akkor jobban meg is becsüljük. Csak úgy nem jön semmi sem. Legalábbis az én generációmnak nem. Olyan szinten élcesít, a megkűzdés, hogy lesz általa erőnk. Próbálkoznak is innen onnan elvenni ezt. Hiszen érezhető. Kisugárzik. :) Kati

Fej fej mellett halad a fejlődésben kettő. Naponta látom. Az irigység érzékeny témaköre elgondolkodtat. Mi alakul ki? 2 hasonló erejű, képességű versenyez. Ahogyan annyiszor a növényények jutnak naponta az eszembe. A szőlőre futó komló rátekeredik a szőlőre és a gyökérnél is próbálja elszívni amit csak lehet. Fenn is a szárakon rámegy erősen. Az embereknél is sokféle módon galádul törekszik az irigy keresztbe tenni. Fölébe kerekedni. Elnyomni. ellehetetleníteni. Megsemmisíteni. Nevetségessé tenni. Hatalmi harcok. Párkapcsolatokban, munkahelyen, kollegákkal, főnökökkel, gyerekek közt. Újra és újra észre veszem. Ki a támadó és ki van védekező helyzetben rendszeresen? Segítő akad e? Vagy egyedül halad rendületlen a küldetésével az irigyelt. A támadók meddig mennek el? Mikor állnak le végre? A munkahelyeken az anyagiak vezérelnek. A gyerekeknél az érdemjegyek. A növényeknél a termés felnevelése. Az életben maradás. :) Kati

A hajtás letördelésekor a filizófikus elme párhuzamot von a növény és az emberi természet viselkedésével. A növény hajtását ha letörjük, nem hajt össze-vissza. Az erő a termés erősödése fele megy. A z emberi közösségben, amikor semmibe vesszük valaki megnyilvánulását, csak mert nem a cég érdekét erősíti éppen, akkor elvárjuk, hogy az erő máshol bontakozzék ki. Virágoztassa feljebb a köz érdekét. Ne az egyén díszelegjen. Nem cél az egyén menegelése. Sőt. Inkább a letörése. A sorba illesztése. Ne ríjjon ki a sorból. A köz érdekét szolgálja. Ahogyan említette a díva: Azt mondták neki: „Neked nem a karban van a helyed. Kitűnsz onnan.” Kiragyog. Az értő szem meglátja. Ha jóérzésű, akkor nem letöri, hanem segíti és mutat neki utat. Ahol kinyílhat. Kiteljesedhet. Ha nem megfelelő vezetés alatt mutatkozik meg, akkor elnyomják különböző módon manipulálva, tranzakciókkal, kifogásokkal. Pedig a sugárzó adni bírna magából. Amolyan küldetése van. Helyet, megfelelő teret kell kapnia. :) Kata

Van egy régi bevásárlókocsi az udvaron. Benne a kis labda. Figyelem a kicsi hogy jut hozzá. Számára magas. A karja nem ér bele. Nem ugrok. Figyelem. Körbe járja a problémát. Körbe tapogat. Kísérletezik. Nézi mire állhatna. Nem oldok meg mindent helyette. Nem kínálok fel mindent tálcán, mint sajnos teszik sokan a kicsikkel. Hagyom. Imádom a Bagdi Emőke mondását.: „Ne siettessük a megoldást, kicsit élvezzük a problémát, magát!” Főnökök, igazgatók munkáját figyelem. Egy valami biztos. Konfliktusok mindig teremtődnek, lesznek. Ez az élet. A megoldásukban segíthetnek. A kicsi a kocsit körbetapogatva, billenthető elemet talált és ott hozzájutott a labdájához. Sikerélménye van. Emelkedett az önbizalma. Dicsérem is. Elismerést is kap. Büszke vagyok rá. Örülök is, hogy mindezt láthattam. Eszes kis utódom van. Örökölt is. Okítottam is. Neki is, anyukájának is jókat adtam. Mindez megnyugtat. Annyi az életben a probléma. Ám ezeket megtapasztalva, azért a világ rendben van. :) Kata

Kell ettől nagyobb bók egy négyévestől? Apám jut eszembe aki a hordón ülve fáradtan hajtotta az ugrókötelet, hogy erősödjek. Ülök a hokedlin és most én vagyok a fáradt a fűnyírás után, ütögetem vissza a tollast. A hatalmas cserépbe dobáljuk célba a kis labdákat. Újjong a kicsi, mert sikerélménye van. A csákót, repülőt hajtogattuk, a kishajót úsztattuk. Tényleg szuper játékaim vannak. Azt hiszem még az idő és az odafigyelés a kincs amit érez. Remélem, majd annak idején lemásolja a tőlem látottakat és tovább adja. Ez volt az életem célja, hogy méltó láncszemet alkossak. Egy tőlem nagyobb folyamatban. Igyekeztem, törekedtem. Tudom ejtettem hibákat. Ám tőlem telhetően magam oda raktam. Amit bírtam megcsináltam. Hálás vagyok mindazért amit az elődeimtől, utódaimtól láthattam, tanulhattam. Jó átélni, amikor van akinek magam mutathatom a tapasztalataimat. Annak idején a szakdolgozatom a játék témaköréből írtam. Vannak akik az életet is egy izgalmas játékként értelmezik. Van igazság a hozzáállásukban. :) Kata

Az is lehet, hogy senki sem ír róla. Akkor pedig kiváltképp segítség sokaknak. Tiszteletben tartottam a szüleim kérését, hogy hagyományos módon szeretnének térni a végső útjukra. Évek után, bármilyen nívós koporsója volt valakinek, a föld alatt beszakad. Akkor a sír megroppan. A sírkő megdöl. Csak álltam ott tanácstalanul, hogy most mi van. Nemcsak a vízszintes fedlap állt eldölve, hanem a függőleges igen nehéz síremlék is. Az éppen ott levőket kérdeztem ilyenkor mit tegyek. A sírköves noha igérte, hogy alapot is rak. Nem tette. Tipikus. A helyreállítási költség kb. százezer. A temetőben bolyongó ajánlkozó „szakemberek” még rá is állnak a fedlapokra,, hogy ráterheljenek és a kár még nagyobb legyen. / Csakúgy, mint a banki alkalmazott, amikor ajánlgatta, hogy minuszban is költekezzek, a benn tartott pénzem felett. Adósodjak el. / Vagy, amikor a szintén özvegy barátném már fél mestert hívni bármihez, mert azok generálnak szándékos rongálással még nagyobb kárt, a meglevőtől, a nagyobb javítási díj reményében. Tehát a fosztogatók taktikáira rálátásunk kell legyen. Saját kárunkon tapasztaljuk meg. Sorra vettem, kire számíthatok, kire nem. Ki lesz aki a bajomból kisegít. Leginkább önmagam. A kutyák erős tápos zsákjaiba a kertbeli vakondtúrás fölkupacait felszedtem és a lapátokkal kapákkal, 2 segítő emberrel a kimentem. Oldalra óvatosan a köveket eltoltuk, eldöntöttük. Az üreget feltöltöttük, a köveket visszatettük. Sokakat érint. De kevesen beszélnek ezekről a teendőkről. A temetőben bolyongó, zaklató ajnlkozókkal pedig udvariasan kell beszélni és őket hárítani, mert bosszúálló hajlamukkal kárt tehetnek. Uralják a terepet. Ilyen irányú tapasztalatszerzéseimmel is még bölcsebbé lettem. Kati

Ha kételyeink, bizonytalanságaink vannak, igényelnénk hiteles megerősítést. Lehet, hogy már szinte minden ismerősünk felől az szól, hogy igen ez így helyes, mégis van ami belül kifogásokat keres. A kertem állapota, működése, ahogyan figyelem most jobb, mint a korábbi években, amikor hagytam, hogy hasson rám olyannak a tanácsa, megjegyzése, véleménye, akit eszesnek véltem. A földem viszont jelez. Naponta figyelem. Akivel most naponta használom és mozgok ezen a területen, fogyasztjuk innen, amit lehet, szintén megerősít naponta, hogy így jobb, mint a korábbi időkben. Még ha csak 4 éves is, akkor is közvetít, hiteles, szeretetteli üzeneteket. Kellően érzékenyen kell figyelnünk. Meglátni, meghallani a jelzéseket. Jöjjön az kicsiktől, állatoktó, növényektől, a földtől. A felnőttek az érdekeik szerint törekednek befolyásolni, mozgatni. Különösen a kampánymunkások profik ebben. Zokszó nélkül tolnak félre, söpörnek el. Majd teszik velük is később ugyanezt idővel. :) Kati

Átélhettem anyum és apám számára a legfontosabb lehettem. A nagymamánál, ha a kisebb unokatestvérrel foglalkozott, érezhettem, milyen, ha a kicsi után következek. A szomszédban egy kislányt annyira ajnároztak, mikor ott voltam, megtapasztalhattam, milyen, amikor semmibe vesznek. Lehettem társa négy évtizedig, olyannak, akinek mindenkitől a legfontosabb lettem. Amikor szüléskor nem volt biztos, hogy túlélem, a folyosón átélte, hogy gyereke még lehet, de a világban olyat, mint én nem talál még egyet. Hiába keres. Azt mondta utolsó napjaiban, hogy egyedül ne legyek. Mégis így lett. Hogyan is alakul ki, hogy valaki a számunkra a legfontosabb lesz? Sorozatosan megtapasztaljuk az elfogadását. Viszonozni nem teher. Kölcsönös lesz. Egyértelmű. Evidens. Más nem kell. Az érzékeny pillanatainkban sem távolodik el. Ott áll. Akarja a létezésem. A mosolyom, a nevetésem. Manapság, ha érzem, hogy valaki a sor végére tesz, elmegyek. Nincs dolgom vele. Volt aki akarta legyek a neje, ám nála az eper és a paradicsom palánták után következtem fontossági sorrendben. Teremt az élet érdekes helyzeteket. Állítólag kincsnek kell önmagad érezd. Ergó az erősségeiddel tisztában kell lenned. Aki ezt bagatelizálja olyan közelében nincs helyed. :) Kati