Egyéb kategória bejegyzései

A váltás

metszésA mostani középkorúak az a generáció, akiknél váltás történt. Ők még nagy tisztelettel voltak az idősek felé. Az újabb generáció a gyerekeket emeli erőteljesebben.  Az idősek tisztelete jelentősen csökkent. Emlékszem láttam mennyire tartottak még 60 évesen is a szüleim a nagyszüleimtől,  akik akkor voltak 80 évesek. Ma ez nincs. Ma a gyerekekre figyelnek erősebben. Az idős mellékes teher lett. A napokban a szőlőt metszeni kezdtem. Apám ollóját a fiókban figyeltem. Bár tavaly elment a papa, mégis csak a saját ollóm használtam. Pedig már engem illetne meg. Még a tárgyai iránt is nagy bennem a tisztelet. Hogyan érték ezt el az elődeink. Szigorral? Fegyelemmel? Mit teszünk mi másképp a gyerekeinkkel? Tartottunk a szüleinktől, nagyszüleinktől. Mi viszont nem akartuk, hogy féljenek tőlünk a gyerekeink. Közvetlenebb lett a nexus. A másfajta viszony következménye, hogy nem tartanak a gyerekek a szüleiktől, nagyszüleiktől. Sok helyen szinte a kiskorúak irányítják a szüleiket. Természetesen nem jó ez. Módosítani kellene. A korosabbak, tapasztaltak felé járjon tisztelet. :) Kati

A túlkontrolláló

hibakeresésNemtől függetlenül ismerünk mindannyian olyan típust, aki a vele kontaktusba kerülőt amint lehet leellenőrzi alaposan. Szinte átvilágítja. Ha talál kivetni valót, akkor elutasítja. Ha nem talál, akkor számára  a másik azért unalmas. Vagy addig keres olyat, ami hibádzik, míg végre rábukkan valamire. Mintha csak ok kellene az elutasításra. Lehet, hogy önmagának sem meri bevallani, hogy egyedül jobb, mert  ő már egy magányos farkas. Még a kilencvenes évek elején említette a tv-ben egyik professzor az egyetemi előadásán, hogy az ezredforduló után egyre jobban az indivídum lesz a fontos. Nőni fog azok száma, akik egyedül élnek. A technikai eszközök tökéletesedésével, a társsal maradás egyre nehezebb. Az a véleményem, ne hagyjuk annyiban. Tekintsük ezt kihívásnak inkábbb. Bizonyítsuk be, hogy együtt akkor is jó lenni. Ha mégis találunk nem tetsző dolgot, konstatáljuk: Az ember gyarló. Mindig is az volt. Mi magunk sem vagyunk angyalok.  :) Kató

Kontaktusok

csufigaz.A tartós kapcsolat szimpátián alapul.  A partner nem baj, ha eleinte  csak baráti viszonyban van. Fokozatosan erősödik a kontaktus. Kibírja a nehezítéseket. Hiszen mindenki életében van olyan dolog, ami kevésbé kellemes. Ha ezek dacára is marad, annak a kitartásnak oka van.:)                                                                                                                                                                                                                                                                                             A mingli lét manapság a legelterjedtebb kapcsolattartási forma. Egyre több szingli él a világban. Ha van olyan akivel sokat együtt van, de mindkettejüknek megvan a saját otthona, akkor mingliként él. A férfiak gyakran tartanak attól, hogy a nő szeretne velük sokat együtt lenni. Szokták viccesen mondani: „Ha a nő tudatja a pasival, hogy nem akar vele összeköltözni, a férfi azonnal megkéri a nő kezét. :) Az ember már csak ilyen. Menekül, ha valami kötelező és akarja, ha kétséges vagy elveszthető. :) Kati

Fejlődés-kaland

bőség1Kihívást keresünk. A megszokottól eltérünk. Új dolog felé haladunk. A komfortzónánkból kilépünk. Vannak példaképeink, akik mutatnak utat és apránként lépegetünk, fejlődünk. Olyan teendőket tervezünk, melyek egy bizonyos cél felé visznek. Figyeljük az előttünk haladókat, akik már előrébb vannak ilyen téren. Fejlesztjük, jobbítjuk önmagunkat. A stagnálás fáraszt. Ismerjük az érzést, amikor valamit egyszerűen meg kell lépnünk, mert megérett rá a helyzet. Húz a változtatásra való késztetés, mint  egy mágnes. Mindannyian átéltük már. Megmagyarázhatatlan, de egyszerűen meg kell tegyük, mert ha nem, akkor rossz érzés töltene el. A lehetőséget nem szalaszthatjuk el. Van, hogy egyik reggel arra ébredünk, márpedig ezt meg kell tegyem. Aztán jólesően nyugtázzuk, ami tőlem telhető volt megtettem. Innentől kezdve legyen ahogyan lennie kell. :) Kati

Megjelenés, kiállás

Van olyan foglalkozás, ahová az kell, hogy pontosan precízen utána számoljanak mindennek többször is és ellenőrizzenek mindent a biztonságunk érdekében. Máshol pedig, például azoknál akik színpadra kiállnak kell, hogy legyen késztetésük önmaguk megmutatására, ahhoz,hogy hosszú időkig ezt akarják tenni. Így a közönség élményt kaphat. Felrótták a napokban valakiknek, azt,hogy túl sokat mutatott meg magából kihívó ruhában. Úgy gondolom lehessen mindenki abban amiben lenni akar. Ha nem tetszik nem kell néznünk. Jó is persze, ha vannak merészek, akik felrúgva a szabályokat kiállnak azért, hogy úgy mutatkozzanak meg olyan alakkal és ruhával, amiben akarnak. Polgárpukkasztásnak vélik a szolidabbak. Ön megjelenítés, kicsit önmegvalósítás. Kiáll a saját érzéséért, mert ezt így ilyen formában fel akarja venni. Egy kaland számára, amiért meg merte tenni. Kihívás a számára. Vannak akik sok munkát fektetnek abba, hogy jó alakjuk legyen. Meg is szeretnék az eredményt mutatni a többieknek. Nem korfüggő. Sőt minél korosabban sikerül normál egészséges alakot, fitt megjelenést elérni, annál értékelendőbb. :) KataMedvecky

Ki illik hozzám?

társKi inspirál, Lendíteni képes, ha húzna a mozdulatlanság. Ihletet ad, motivál. Mosolyog, ha meglát. Megért. Együtt érez. Mondják, ugyanaz a nő minden férfi mellett más. Ki az aki felerősít, mintegy interferál és ki az aki lehúz, elnyom, szinte degradál? Ki emel és ki nyom el? Kinek a segítségét fogadom el? Akar adni vagy mindig csak elvesz? Kell egyáltalán a segítsége? Mert esetleg egyedül is jobb, mint vele?  Minek nevez? Ad e nevet nekem. Becézget? Kinyílok vagy bezárulok mellette? Érzem a közelében, hogy élni érdemes? Vagy csak pótcselekvéseket teszek? Bőséget teremt körülöttem vagy szűkösködnöm kell? Van akinek a közelében a dolgok helyre kerülnek és egyszerűen mindennek értelme lesz. Újabban azt is olvastam, van aki pedig nem azért kell, mert annyira megfelel, hanem annak ellenére, hogy ilyen, mégsem bírjuk ki nélküle. Próbálkozhatunk megválaszolni a kérdéseket. Idővel kirajzolódik, hol van valójában az ember helye. :) Kati

Most jó?

kék kockás ingTudjuk mikor jó? Mindig van valami, ami miatt azt érezhetjük, hogy nem annyira jó. De lehet, hogy a későbbiekhez képest még most a legjobb. Pl. a kék kockás ing története gyakran jut az eszembe. Történt egyszer, hogy megtetszett egy kék kockás ing az üzletben. A méret választáson töprengtem. A legkisebb passzentosan az alakot kiemelte. A közepes pedig kényelmes volt és lezser. Elgondolkodtam, hogy mire lesz szükség a jövőben. Ha felszed az ember pár kilót, akkor a lezser kellene, ha pedig vékonyodás várható, akkor a legkisebb felelne meg. Mivel akkoriban két hozzám közel álló rokonom is ápolnom kellett, a túlzott együttérzés és igénybevétel miatt a kilók csúsztak  rólam lefele. Tartottam tőle, ha magam is gyorsan gyógyíthatatlan beteggé válok, akkor ki ápolja őket. Kérdéses volt a legkisebb vagy a közepes méretű inget vegyem. A nők nagy része szeretne vékony lenni és törékeny. Hát örül, ha a ruha mérete a legkisebb. Ám aggódni is kezd, ha esetleges betegség miatt kell már ilyen méret. Elgondolkodtatott: Létezik egyáltalán, amikor az ember igazán elégedett? A legkisebb méretet viselve gyötörhetnek kétségek, nem vagyok e menthetetlenül beteg? Testesedve pedig vágy van a könnnyed kecsességre. Hát mindkét méretű inget megvettem. Ne gondoljuk, hogy ez csak a nőket foglalkoztatja. A férfiakban is igen erősen él a vágy a fittségre. Sőt ők is igen sokat foglalkoznak a kérdéssel: Mikor lehetnek önmagukkal igazán elégedettek, a külsejükkel? Valamint természetesen a belő értékek szintje is mindenkit ugyannyire érdekel, vagy még erősebben:) Kati

A népszerűség csillogtathat és lealázhat

ismertségSokan elképzeljük kisgyerekként kamaszként, hogy nagyok leszünk, híresek. Megváltjuk a világot. Valamilyen téren nagyot alkotunk, kitűnünk a tömegből. A szüleink elmondhatják majd, hogy az ő gyekekük nem akárki.  „Túzoltó leszel vagy katona, vadakat terelő juhász… ” Aztán lassan korosodva tudomásul vesszük, beletörődünk abba is, ha nem alkottunk nagy dolgokat. Azért figyeljük mi történik azokkal, akik híressé váltak.  Ugyanolyan erővel, mint amekkorával ragyogtatni bír, le is rombolhat, az, ha valaki  kitűnik valahonnan. Hiszen, amikor felfigyelnek rá, akkor kritikusabban kezdik szemlélni. Valamint nem lehet megfelelni mindenkinek.  Így aztán nehéz dolga lesz annak aki ismertebbé válik. Bizonyos szinten oda a szabadsága. Már nem lehet annyira spontán és saját maga. Korlátai kezdenek lenni. Akit nem ismernek szabadabb, többet is hibázhat. Sőt tehet olyasmit, amit nem szokott. Aki már ismert, némileg bekerül egy skatulyába, amitől híressé vált, azt elvárják tőle. Ha kicsit más, azt felróják neki. Mindennek ára van. Sokan inkább nem kérik a híressé válással járó emelkedést, csillogást, hanem szeretnének megmaradni ismeretlenül, szabadabban. :) Kata

A levegőnek tavasz íze van

mamaAmikor már jó kijönni a teraszra, kívánjuk, hogy az ajtó maradhasson nyitva, simogathasson a nap.  A jéggel való kűzdések után meghatódunk valósággal, mennyire lágy is tud lenni, amikor enged kicsit melegedni. Mennyire várták sokan a hófehér gyönyörű hótakarót. Aztán szinte háborús kűzdelemmé keményedett az élet a jég fogságában. Elesve, jégpáncélt csákányozva szakadó esőben még a napokban. Most pedig enyhül, oldódik ölel szinte a melegedés. Ahogyan az évszakok, a természet, az emberek természete is ilyen változásokat mutat. Hányszor láttam a mamát keményen kűzdeni, dolgozni szorgalmasan, kitartóan. A párom gyakran korholóan mondta, amikor már a női erő megmutatkozását sokallotta: „Mint az anyád olyan vagy” .Megkapja ezt sok nő egy egy vita alkalmával. A napokban a mama képét olyannak mutattam, akinek az arca emlékeztetett anyáméra. Nézte és úgy vélte én hasonlítok erősen a mamámra. Melegséggel töltött el, mert szépnek és nagyra is tartottam. Sokszor láthattam keménynek, erősnek. Ahogyan az ember a téli keménységeket is megtapasztalja. Máskor gyönyörű szépnek, melegen táplálónak, mint ahogyan közelít a napfény sugaraival a tavasz. :) Kata

Konkurenciaharc

kötélhúzásKevés a fiú verseny táncos, hát állítólag a lányok szinte ölre mennek, hogy megkaparintsanak egyet. Anyukám drága barátnéja mesélte a napokban nekem, hogy már nem vágyik a nyugdíjas klubba menni, mert ha egy férfi érkezik, azonnal szinte ráugranak a hölgyek. Küzdeni kell a partnerért.  Természetesen létezik konkurenciaharc nők kegyeiért is. Milyen értékeket tudunk mutatni, amivel előnyre tehetünk szert? Mi az ami értéknek számít, amikor ilyen küzdelem van? Banális rávágni, hogy az anyagiak. Igen azt is figyelembe veszik az emberek. De számít az is, hogy milyen az illetővel együtt lenni. Itt is lehet profán a válasz, hogy szexuálisan. Ne legyünk prűdek, valóban sokat nyom a latba. De az együtt töltött időknél számít az illető emberi mivoltja. A tudása, a humora. Akarunk a közelében lenni, mert szinte sugárzik. Azt éljük át, hogy érdemes élni. Kihoz belőlünk erőket. Tud motiválni. Ihletet ad szinte a tovább lépésekre. Élni akarunk. A gondozói hajlam is fontos. Akinek a közelében átélhetjük, hogy mint anyukánk figyel ránk. Nem mindegy neki, hogy vagyunk. Ez utúbbi tulajdonságok, nem csak a partner választásnál, hanem bármely együttmüködésnél fontosak. Mert akkor gyümölcsözőbb, hosszabb távú az együttműködés. Mindezt figyelembe véve ilyen dolgokat kell kiművelni önmagunkban, hogy akarjanak lenni a közelünkben. Partnerként, barátként, hobbi társként, kollégaként. Természetesen a barát, és kolléga esetében a szexualitás nem kritérium. De az egyén létezésekor azért érezhető, hogy nyugodt, ha rendben van ilyen téren is. :) Kati