Önbántás

Minden vélemény számít!

Töprengünk saját terveinken. Egyszer csak bevillan, mi lenne ha bizonyos dolog történne. Megérzünk olykor a jövőben várható negatív eseményeket. A bekövetkezésük bizonyos százalékban esélyes. Elhessegetjük normál esetben. Próbálunk vizualizálni pozitív végkifejletet. Ha mégis a negatív jön be, akkor okoljuk önmagunkat némileg. Mintha csak bevonzottuk volna. Ez lelki önbántás, önostorozás. Más: Szervezünk önmagunkra nehezítéseket. Kitesszük önmagunkat megpróbáltatásoknak. Mintha csak treníroznák önmagunkat. Feltérképezzük ilyenkor saját határainkat, korlátainkat. Olyan mint egy kaland. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy már a kívül állók is lazább sorsot szánnak nekünk. Annyira megszoktuk, hogy edzzük önmagunkat. „Én csak nehezíteni tudom az életem.” Hallom gyakran. „Kívül álló kell ahhoz, hogy lazítsak, oldódjak.Hajtok folyton.” Mindez mazochizmus nélkül jellemez sokakat. Egyszerűen annyira ellenszenves a tespedős létforma, hogy az élet dolgaival mintegy túl edzik, túlterheljük önmagukat.

Kiégés ellen

Minden vélemény számít!

Amikor már régóta ugyanaz az inger éri az embert az otthonában, a munkahelyen, akkor nagyon megszokja. Kényelmes ugyan, akár csukott szemmel is végig csinálná szinte. Szokták mondani: „Félünk az újtól, de a megszokás maga a halál”. A gépek világában is amikor lelassul a rendszer, egy újra indítással a felesleges dolgok törlődhetneknek. Kitisztul szinte. Érthetően ódzkodik mindenki váltani munkahelyet. Kaland valósággal önmagunkat kitenni új helyzeteknek. A komfortzónánkon kívül lenni. Emlékszem amikor tartottam attól, hogy az uszodába járást elkezdjem. Aztán önmagam meghaladása egyrészt büszkévé tett. Másrészt pezsdítően hatott rám az új inger. Legyőzni a félelmünket az egyik legjobb érzés. Sokszor az idő az ami az új bekövetkezésig eltelik megterhelőbb, mint az új helyzet valójában. Addig a saját szorongató mondatainkkal riogatjuk önmagunkat. A valós állapot kevésbé rémisztő. Korosodva félősebbé válunk. A rugalmasságunk is csökken. Gyerekeknek, időseknek, szorongóbb felnőtteknek megnyugtató tud lenni az ismétlődő helyzet, a megszokott rend. A túl monoton viszont fárasztó lehet. Törekedjünk a helyes arány megteremtésére amennyire csak lehet. :)Kati

Önbizalom

Minden vélemény számít!

Verőfényes szombat tavaszi délelőtt, amikor azért az embernek már tud nagyon melege lenni. Letekert ablakkal, ragyogó sárga váll nélküli topban, 2, igen jó küllemű huszonéves lány mellett kanyarodtam, lassan. A felsőm színe a friss tavaszi hajtásokat idézte. A sárgából a zöldbe való átmenetet. Egy elismerő mondatot hallottam. Ők mondták rólam egymásnak.: „Igen jó a madam.” Ezen persze mosolyogtam. A jelző tartalma ez volt. Szlenget használtak. Délután próbáltam felidézni a kifejezést, mert az elismerésük felvidította a napomat. Az egész a temető bejáratánál történt, amikor is a párom és a szüleim sírja felé haladtam. Épp azt fontolgattam, hogy már gyógyulhatnék a gyászból gyorsabban és ritkábban kellene kijárjak. A kontraszt nagy volt az elmúlás és a majd harmad annyi idős lányok elismerő szavai között. Természetesen jól esett. Semmi gúny nem volt benne. Sőt dicséret. Mintha csak példává válnék az utánam következőknek. Az önbizalomra gondoltam. El tudom e hinni az elismerő szavakat? A mondatokat felfogom természetesen. Mennyi kifejezésünk van a jóra! A nagggyon jóra. :) Korrekt, konkrét, kul, penge, szuper, brutál, kemény, hasít, nem gyenge, gyönyörű, pazar, király, sirály, erős, nagyon odatesz, rajta van a szeren, raj ….Hányszor halljuk. Konstatáljuk. Nyugtázzuk.: „Á biztos csak túlzásokba estek” -és hajtunk tovább. Néha álljunk meg! Próbáljuk meg elhinni!: ” Lehet, hogy valami tényleg igen jó is van bennem”. Ettől még nem lesz elbizakodott az ember. Csak legfeljebb a belső, önmagunkkal szembeni kemény szigor oldódik némiképpen. Amit a minket felnevelők következetesen kiépítettek. :) Kati

Üdvözlégy tavasz!

Minden vélemény számít!

Fontolgattam, hogy megtördelem a fák lehajló ágait, mert fűnyíráskor könnyebb lenne. A szüleim gyümölcsfái rügyeznek. A gallyak a fejem, vállam érintik. Mintha csak biztatnának. Adni fognak gyümölcsöket. A barackfa kivirágozva mámorító illatával a tavaszi fáradtságot elsodorja. Majd csak lesz valahogyan. Fel a fejjel! Másként nem is lehet gyönyörködni a virágzó gyümölcsfákban. Káprázatos látványt adnak. Benne minden. Túléltük valahogy az emberpróbáló hidegeket. Csúszást, esést, erőltetéseket, sérüléseket. A friss levegő hatására az ember terveket szövöget. Tenni vágyik. A meleg napsütés szinte késztet. Lendíti az embert. Még a korosodók is jobban erőre kapnak. :) Kata

Nem hagyja enni a másikat.

Minden vélemény számít!

„Irigy kutya” – hangzott el kiskorunkban gyakran, akkor, ha a másik nem akart adni a holmijából. Konkrétan a koros kutyáimat figyeltem, amikor eszembe jutott. Noha bőven kap a fiatalabb is, mégis próbálja a korosodótól elvenni. A falka törvénye szerint, az öregedő lassítja a csorda haladását. Vesznie kell. Szinte terrorizálja a fiatalabb kutya az idősebbet. Amit természetesen nem engedek. Igen érdekes így az etetés, mert olykor óriás terpeszben torlaszt képezek az idős védelmére. Teszik ezt már a társadalmunkban is, amikor rendelettel próbálják elérni, hogy ha igényel az idős segítséget, akkor a következő generáció ezt megtegye. Azon is elgondolkodtam, ha már van bőven az életerősnek, miért nem ad a másiknak. Legyen az állat vagy ember. Magyarázatok vannak persze. Az állatoknál az ősi ösztönök. Az ember is tud mentségeket. A kicsinyeinek tartania kell a nívót, mert a közösség peremére kerülne. Az idős pedig képes kijönni szerényebben, csökken az igénye. Ezek igazak lehetnek. Akkor is elgondolkodva szemlélem. :) Kati

Mint egy lelki dessant

Minden vélemény számít!

Gyakorta villan az elmémbe egy kép, ahogyan a málháikkal megpakolva a katonák gyakorlatoznak. Korunk embere is hasonlóan viszi a lelki terheit magával. Vállal 2-3 állást, hogy önmagát sokszor egyedül is, egy elfogadható szinten eltartsa. Próbál sportolni, hogy a külsejét is számára elfogadható szintre hozza. Amennyire lehet az egészségére is igyekszik ügyelni. Az otthonát is törekszik neki tetsző emberi formára kialakítani, fenntartani. Közben autót vezet, illetve bármi módon közlekedik. A kikapcsolódást is megpróbálja az életébe illeszteni. Mindezek közben érzékeny, sőt egyre inkább azzá válik. Hiszen ez sok behatás. Emberből vagyunk. Bár felgyorsult a világ. Egyre körülményesebb a techikával lépést tartanunk. A lelkünk nem olyan, hogy rákattintunk egy gombbal és változik. Időt igényel, amíg megnyugszik. Mely pontokon tudunk könnyíteni, lejjebb adni?Az emberibb- ritmushoz, léptékhez kicsit jobban közelíteni? :) Kati

A nemek alakulása

Minden vélemény számít!

Az ezredforduló óta egyre inkább tapasztalható, hogy a nők férfiasodnak a férfiak nőiesednek. Sok ember él tartósan egyedül. Kénytelen a tipikusan másik nemre jellemző teendőket is elvégezni. A férfiak mosnak főznek. A nők füvet nyírnak, kocsit vezetnek. A metroszexuális férfi, a némileg piperkőc, aki az átlagtól többet foglalkozik a küllemével. A férfiak egyre többet foglalkoznak a lelki életükkel is. Régebben kevésbé volt jellemző a lelkizés a férfiakra. Nem rossz ez. Jobb foglalkozni a problémákkal, mint hagyni, hogy testi tünetekké váljanak. Hiszen, ha valami nem felel meg számunkra és nem módosítunk, akkor bizony idővel áttevődik testi síkra. A kor előrehaladtával, a hormonok miatt is tapasztalható a nők férfiasabbá válása (a mélyülő hang, a szőrzet módosulása). A férfiak hangja magasabb lesz, lelkileg érzékenyebbé alakulnak, könnyebben elérzékenyülnek, meghatódnak, sírnak, szentimentálisabbá, félénkebbé válnak. A középkorú 40 felettieknél fokozatosan tapasztalható. 40 éves kortól, hála az orvostudomány fejlődésének, azért még sokan élnek tovább, 70 esetleg 80 feletti életkorukig. Tehát jelentős az az időtartam, amikor egyre inkább ilyen állapotban élnek. Sok segítséget igényel a lelkileg érzékeny ember. A megértő, emberi hozzáállást javasló cikkeimmel is ezt szeretném segíteni, amennyire csak lehet. :) Kati

Nekem a 9 is páros

Minden vélemény számít!

Hiszen négy és fél meg négy és fél az már egy pár. :) Olyan mondja többnyire, hogy neki a 9 is páros, akinek mindegy mi lesz. Nem visz erőt a döntésbe. Egykedvűség olykor elragadja az embert. Semmi probléma, ha elmúlik rövidebb idő alatt. Ha tartósabban érezzük, akkor ezzel teendőnk van. Hallottam, van amikor nem is tudjuk megfogalmazni, mi a gondunk valójában. Csak azt érezzük, nem jó. Akkor csak el kell kezdeni beszélnünk, vagy leírnunk ami eszünkbe jut. Lassan kirajzolódik. Ha egyedül nem tudjuk orvosolni és még a rokonaink, esetleg barátaink segítsége is kevés, akkor egy lelki szakember is segíthet kibogózni a helyzetet. Nem csak nyugaton szokás rendszeresen élni a támasztékot adó segítségükkel. Ismertetve a problámáinkat, ott megoldásokat szülhetünk. Egyre részletesebben kifejtve a minket igenis foglalkoztató dolgaink megoldódnak lassan. Nem lesz minden mindegy. mint ahogy állítja az akinek már a világból nagyon elege van. :) Kata

Párban vagy magányban?

Minden vélemény számít!

A szabadság nagy dolog. Egyedül élve, hallom, a párban élők irigyen ejtik ki: „Te szabad vagy!” Izlelgetem a mondatot. Érdekes az ő szemszögükből szemlélni ilyen módon magam. Mindennek az ára az, hogy amikor bármi gond van, akkor náluk a teher a felelősség kettejükön van. A téli borsos fűtés számla. Az elromlott dolgok miatti kálvária. Amikor az ember évtizedekig párban van, nagyon tudja, milyen nehézségei vannak annak az állapotnak. A megszokás, a hűség, a kitartás. Két média nagyságunk többször is házasodott és váltakozva voltak párban illetve egyedül állóan. Irigyelték a másik állapotát. Mindkét helyzetnek van jó oldala. (Egyszerre az a macska hogy is foghatna künn is benn is egeret? ) Próbálkoznak az emberek nyitott kapcsolatokkal. Némileg működő képes. Hiszen az egyik mindig egy kicsit jobban szeret. A nyitott házasság, a mingli párkapcsolat(ahol is a partnerek megtartják saját otthonaikat, de gyakran közös programuk van.) :) Kata

Önhipnózis

Minden vélemény számít!

Létező önfejlesztési módszerről olvastam. Használják a hipnózist a pszichológiában makacs problémák megoldására. Ott a szakember először segít relaxált állapotba jutni az embernek aztán az ilyenkor esetleg jelentkező képi látomásokat később megbeszélik, értelmezik. Az önhipnózis során célszerű önmagunknak megfogalmazni, milyen téren szeretnénk fejlődni. Relaxált állapotba juttatjuk önmagunkat és olyankor is nyomatékosítjuk az elménknek a célunkat. Például ha valaki nagyon szeretne a falánkságától szabadulni és normál alakot elérni. Akkor ezt ilyen alfa állapotban is önmagának mint egy mantrát mondja. A lényeg, hogy az alfa állapotban közölt dolgok az elménkben nagyobb hangsúlyt kapnak. Természetesen többször is foglalkozzunk ezzel, az eredményesség érdekében. Adjunk időt magunknak a fejlődésre. Konstatáljuk az apró eredményeinket. A fejlődésünket pedig a kiinduló helyzettel hasonlítsuk össze. :) Kati