Címke: hiány

Kiegészítjük egymást, mint két puzzle figura

puzzle A Helló Dolly c. filmben azt mondja Dolly: ” Az én Walterommal…” Hányan tapasztaljuk, hogy a másik  mintha az énünk másik része volna? A mi dolgainkat kiegészíti, és utána azok egy teljes egészt alkotnak. Erre szoktam én mondani, hogy úgy, mint két puzzle figura. Visszatérve a filmre, ahol is csodálatos a két híres színész játéka, és a történet maga a korosodó hölgy és a hozzá nagyon is illő férfi ismerkedése, évődése. Még egy felejthetetlen mondatuk: „Maga csak menjen a maga útján, és én is megyek a magáén!”

Igen, a bűbájos, szeretetre méltó és csupa szív hölgy, aki egyedül maradt és segít pároknak egymásra találni, egyszer csak rábukkan egy kedves, morgolódós emberre, akivel érzi, hogy együtt tudna működni vele. A saját életünkben is tapasztalhatjuk, hogy még sok súrlódás után is a dolgaink a másik hozzáállásával valahogy egyszer csak kiegészülnek és egy egészet alkotnak. Noha olyan időszakok is vannak, amikor átéljük, képtelenség együttműködni a másikkal. Mégis valahogy a dolgok egyszer csak sínre kerülnek, kialakulnak, eggyé „gyúródnak”. Újra értelmet nyer a sok küzdelem, harc, vívódás és szócsata. Akik átélték, tudják, milyen ez. Hányszor emlegetett félmondat a „se vele, se nélküle”. Ami mögött bizony az van, hogy fontolgatjuk, a másik nélkül jobb volna. Ám amikor a helyzet ott van és a másik sehol, akkor szinte fáj a hiánya.

 

 

 

 

Hello_Dolly!

 

:-)Kati

Asta, avagy a keleti nők még tudnak valamit

oroszAsta litván nő, és éppen hazautazott a nővérétől. Csinos alakja, vonzó melle, kedves arca van. Elvált, a kisfia volt vele.

Másfél órát beszélgettünk, s meglepett, milyen mélységig enged bepillantani az életébe. A válásáról esett szó, (egy másik nőért hagyta ott a férje), a hitéről (katolikus), a munkájáról (tanárnő). Lubickoltam a lelkében, nem volt előttem zárt kapu. Készséges volt, alárendelődő és érdeklődő. Elrohant az a másfél óra. Semmire sem mondta, hogy nem, kicsit meg is ijesztett, vajon nincs valami pszichés defektusa, hogy ilyen engedékeny?

A házasságom sokkal nagyobb veszélyben forgott ezalatt a másfél óra alatt, mint korábban bármilyen bombázó mellett a Balatonon.

Mert ez a nő elsősorban a LELKÉVEL fogott meg. Az őszinte odaadásával. A NŐ – iességével. Meg van az email címe, de nem tudom, írok-e neki. Ez nem szimpla mellészexelés lenne (ami szintén gáz), hanem szerelem.

Jobb lesz lapítani, és eléggé felejteni.

 

férfi

 

Fáj

 

"Megértesz?"

„Megértesz?”

 

Fáj

Nem tudok mást tenni

Csak nézem kezem

Nyitott ujjain lassan csepegő

Énvérem

Jó ez? Nem!

De hol van férfiúi méltóságom?

S erőm, mely méltóságomból fakadt?

„Nem vagy családfő, és nem is lehetsz

Hiszen csak elnyomsz, nem vezetsz.

Munkád lecserélhető,

Bármikor beáll a helyedre akárhány

Nő.

Nem vagy fontos, sem egyetlen, sem kizárólagos

Csak pótolható darab, kire rájár a rúd amúgy is.”

Mert férfinak születtem,

S sejtjeimben az xy azt jelenti, nem egész, csak töredék,

Hogy dúvadat rejt a békés felszín

S jövőm: lehetséges börtöntöltelék.

„Vitatják minden jogod,

S régen volt, mikor születésed áldást hozott.”

Jó ez így? Nem.

Nézem a vörös tócsát,

A cseppet, az ujjat, és a gyenge kézfejet.

Tenni kéne ellene, de nincs gyógyszerem

Felkelek holnap, indulok tovább

Az élet megy, menni kell nekem is.

S belül a Remény nem hal meg.

férfi