Címke: túlélni

Magány ellen – tangó

vitorlásokPéter lement a rakpartra. Bámulta a kint lévő vitorlásokat. Tudta, fel kéne állni, és elkezdeni a futást, de belül mardosta a hiány. Egy fiatal nő ment el előtte. Telefonon beszélt valakivel és közben elnevette magát. A férfi maga elé nézett. „Ez az, ami nincs. Egy vidám NŐ az életemben.”

Felállt, és elindult hazafelé. Ma se lesz a futásból semmi. Talán talál egy jó filmet a neten, talán maradt még abból a csokis kekszből, amit tegnap vett, és talán nem fog pornózni. Nem úgy, mint előző este.

Magány. Hála Istennek, ma már mi, férfiak is ugyanolyan bátran kimondhatjuk, mint ahogy a nők mindig is kimondhatták: éppannyira szenvedünk tőle, mint ők. Nem pont ugyanúgy, de ugyanannyira. Az az élmény, amikor éppen csak döcög a szekér, a kazánban pedig csak pislákol a tűz. Nincs kit megölelni, és nincs ki megöleljen – Olvasó, ne kelljen ezen átmenned! Ha mégis át kell… nos itt van néhány tipp, mit kezdhetsz életed ezen szakaszával!

Barátok, társaság – járj emberek közé! Akik figyelnek rád, akik megértenek, akiknek fontos vagy. És akik igénylik a te figyelmed és szereteted. Csináljatok közös dolgokat!

Szolgálat – nagyon, de nagyon sok lelki nyavalyára jó. Jó észrevenni, hogy másnak is vannak problémái, és bizony sokszor nagyobbak, mint nekünk. Megérteni, meghallgatni, jó szót szólni.  Átmenni Rózsi nénihez, vagy a pityókás Józsi bácsihoz; az öregek otthonába, a Karitászhoz, a hajléktalanszálóra, stb., stb., stb.

Tisztes örömök – egy jó vacsora (akár barátokkal), finom desszert (de mértékkel), jó film, zene (néha valami izgalmas és felkavaró, néha meg klasszikus – mert elcsitítja a vágtázó hormonokat) könyv, utazás (ha megteheted), séta, általában a mozgás, sport, tánc, (pl. tangó, jó tüzes tánc, és milyen jól meg lehet hívni a partnert vacsorázni)  új dolgokat tanulni (nyelv, kézművesség, szakma, színészet, stb.). Ismerkedni, akár a neten is. Bár ott az anonimitás miatt még gondok is lehetnek; a kedves húsz éves szösziről kiderülhet, hogy ötvenes, sörpocakos, unatkozó rocker, de ki tudja?

Keresd a párod! – ne nyugodj bele, hogy egyedül vagy! Ismerkedj, építs kapcsolatokat! Lehet flörtölni a boltban, a buszmegállóban, és már attól jobb kedved lesz, ha végigfuttatod a szembejövő kikapós negyvenesen a tekinteted, és ő olyan „megnézhetsz, ha akarsz” pillantással félrepillant. Társkeresők vannak a neten, és ott legalább olyanokkal találkozol, akik bevallottan társat keresnek, és általában hosszú távra. Viszont ne fuss egyik nőtől a másikig! Még ki se szellőzött a fejed és a szíved (és esetleg az ágyad) de máris kell az új? Először is: Férfi vagy, nem valami nőfüggő taknyos kölyök. Másodszor: gyászold meg, engedd el! Így leszel túl érzelmileg a kapcsolaton. Persze egy ponton túl elég a fájdalomból, tessék szépen szórakozni menni! Aztán: gondold végig – mi miatt nem működött? Így leszel legközelebb bölcsebb. Ezek után pedig: jöhet a következő! (De egyszerre csak egy. Te is ezzel jársz a legjobban. Így tartósan bízhat benned a társad, és mindenféle fölösleges érzelmi gubanc kilőve. ;-) )

Örülj az egyszerű dolgoknak – nagyon nagy erőforrás, ha a jót tudod meglátni az eseményekben, az emberekben és a körülményekben. Süt a Nap – de jó! Esik – lesz mit inni a növényeknek, ráléptek a lábadra – milyen jó, megbocsáthatsz, és átélheted a nagylelkűség erényét. Igazságtalanok veled – most bebizonyíthatod, hogy van gerinced, ergo nem hagyod! Illetve van szíved – nem döngölöd földbe az igazságtalankodót, csak mert neked van igazad. És közben megmutathatod milyen bölcs vagy –mert tudsz egyensúlyozni a szükséges keménység és az elvárható lágyság közt.

Adj egy esélyt Istennek! – sokba kerül ennyit mondani, mondjuk háromszor egy nap: „Állítólag szeretsz Istenem! Mutasd meg rajtam!”? Máris adtál neki egy esélyt, hogy megvigasztaljon! Hogy legyen is belőle valami, utána adj magadnak is egy esélyt! Szeress, szolgálj, de magadat se hagyd ki a jóból! És tudd: Isten ritkán jön szélviharként, inkább, mint a suttogó szellő, olyan. Egyszerre csak oszlik a rosszkedv, múlik a bánat, és megváltoznak a körülmények, csodás dolgok történnek. Mégis mindez természetesnek hat, mert ha Isten működik, ritka a csinnadratta. Szerény és tapintatos, mire észreveszed, már meg is oldotta a problémát. Mint a jó mozdonyvezető: mire feltűnik, hogy zakatol a vonat, már a váltókon túl jártok, mert olyan csendesen és döccenésmentesen indít. Olvasd a zsoltárokat! Azt sokszor mélygödörben lévő emberek írták, akiket nem egyszer társaik megvetése, vagy éppen az ellenség kardja fenyegetett. És tudtak erőt meríteni, aztán leírták ezt a tapasztalatot, hogy mi, itt és most, ugyanezt megtehessük. Mert már akkor szeretettel gondoltak ránk.

Dióhéjban ennyi.

 

;-)

Zoli

Szeretni a nőt

Lassan negyven vagyok. Múltkor az egyik fényképen megláttam a mélyülő ráncokat a szemem sarkában, és pocakom is van. Nem nagy (szerintem), de azért ott domborodik. Szóval öregszem. Találkoztam már néhány nővel: ilyennel is, olyannal is. És örülök, hogy köztük élhetek, jó velük találkozni nap, mint nap – mert, mind sok férfitársam, bizony kicsit szerelmes vagyok az összesbe. (Oké, oké, csak kicsit!) Igen, elfogult vagyok, és egy romantikus ökör. De azért teljesen nem dobom félre a józan eszemet.

angyal nőElőször is ott van Erzsi. Vonzó, ötvenes, konzervatív nő. Egyszer pironkodva mesélte, hogy rajtakapta az egyik fiát, hogy női fehérneműreklámokat nézett az interneten. „Az a sok csinibaba, a magát kellető pózokban! Tudod, Zoli!” Erzsi a családjáért él, szereti és nagyon jó barátja gyermekeinek. Felnőtt fiai még mindig szívesen beszélgetnek el vele – és szerintem leváltak már róla lelkileg. A férje pszichiátriai eset, és gyógyíthatatlan, mert ezt be se látja. Egyszer meggyanúsította Erzsit, hogy szexuálisan játszadozik a saját fiával, mert úgy néztek tévét, hogy a lábuk egy takaróval volt betakarva. Máskor úgy megrázta őt, hogy Erzsinek át kellett menekülnie a másik szobába, hogy nyugodtan tudjon aludni. Tudom, van rosszabb is, de hát Erzsi igazán széplélek, ő úgy nőtt fel, hogy a szülei kölcsönös szeretetben, és minden nézeteltérésüket egy hangos szó nélkül el tudták rendezni. A férje jó ideje külföldön dolgozik. „Így ki lehet bírni. Megy a szekér”, mondja, és simán elhiszem róla, hogy nincs senkije. „Tudod, Zoli, a férjem adja haza a több pénzt, de munka terén sokkal többet teszek le én az asztalra. És szívesen tennék le még többet, sőt kedvességet, gyengédséget és megértést is – de hiányzik a „kérem szépen”, a „köszönöm szépen”, a „de örülök neked”, meg a váratlan puszi az arcomon, a számon, a nyakamon – és ezeknek a gesztusoknak a társai.”  Ő az angyal típus. Na, őt aztán nem nehéz szeretni.

Adél fiatal, ambiciózus, vonzó. Férjének második felesége, és bizony ő hajtotta ki a házasságot. Kemény nő. Amikor kinevezték a munkahelyén osztályvezetőnek, két héten belül sarokba állította az egész csapatot (férfiakat is, akik minden híresztelés ellenére ilyenkor valójában kiszolgáltatottabbak, hiszen köti a kezüket a híres lojalitás a feljebbvaló iránt, és hát a lovagiasság. Hogy egymás közt mit morognak, arra rajtuk kívül úgyse figyel senki.) Adélnak van egy cseppet sem titkos udvarlója, immár évek óta. Órákat volt képes várni a nőre, míg az dolgozott, csakhogy a munka végeztével láthassa pár percig, és engedélyét kérje, hogy hazakísérhesse. Adél azóta lakóhelyet váltott (nem a lovag miatt) és most csomagokat kap. Rózsával, illatos parfümmel befújt játékmacival, (ami a doboz levegőtlenségében kissé, khm, büdivé válik), minőségi könyvekkel. Adélt eléggé idegesíti. A kolléganői viszont irigylik. Na ja, ők nyugiban vannak, nem nekik kell ezt a kéretlen, és intenzív figyelmet elviselniük. Bírom Adélt, de örülök, hogy már nem kell a keze alatt dolgoznom – beza, főnököm volt. Ő a modern, emanci típus. Akiből hétköznapokon napi nyolc óra nekem bőven elég. Pedig amúgy tényleg jó fej. És még csinos is.

Gerti, aki bizonyos dolgokra vak. Ő az, aki otthon mindent megszab. Gyula, a férje, előfordult, hogy tíz percen belül tíz különböző kérésnek tett eleget, ami között szerepelt a „csukd be a hűtőajtót” és a „tedd helyére a széket” is – mindkettőhöz állítólag Gerti volt közelebb, csak hát az éppen menő tévéműsor jobban érdekelte. Gerti házassága tökéletesen működik, amíg az van, amit ő mond. Ellenkező esetben – nos, Gyula már aludt nálam. Na, Gerti az a nő, akit okosan kell szeretni. Először is Gyula, maga ezt mondja róla: „Zoli, a gyerekeimet nézem. Igaz, Gerti már rég nem nyújtja azt, amire nekem, mint férfinak szükségem lenne, de legfeljebb többet vagyok a barátaimmal. Pecázni szoktunk, és akkor sok mindent megbeszélünk. Messze nem az, mintha az asszonyom ölelő karjaiban mesélhetném el az életem apró-cseprő eseményeit – de mégis érzelmi támasz. Meg, tudod – teszi hozzá szemlesütve – ott a pornó. Sokszor dögunalom, mindig ugyanaz, meg kétdimenziós világ, és sokszor úgy érzem, kiéget, kivesz belőlem valami fontosat (és igazán beteg dolgokat még csak nem is néz állítólag) – de konkrétan a semminél mégis több. Hogy együtt öregszünk-e meg Gertivel, kérdés. Szerintem sokat elárul a terveimről, hogy elkezdtem letisztázni a tulajdonviszonyokat, és ügyvéddel, papíron. Azért az előtt szeretnék elválni, mielőtt másik nőt keresnék magamnak, meg a gyerekek nagykorúságát jó lenne megvárni. De nem tudom, sikerül-e ezt megtartanom.”

Magánvéleményem, hogy Gerti is itt él a Földön, köztünk van, ki kell valahogy jönni vele is. De ő tényleg vak a mellette élő ember szükségleteire. Komoly hiba elfelejteni, ha kapcsolatba kerülünk vele.

 

Zoli