Címke: vágy

Kinyílni, bezárulni

Annyiszor előfordul, hogy az ember önfeledten, gyermekien, feldobódva olykor kicsit őrülten viselkedik. Ha nem vesz fel szemkontaktust, akkor ilyenkor levédi önmagát. Mintha azt mondaná: ” Nem érdekel senki véleménye, el vagyok magamban. Igaz nem adhattok hozzá a helyzethez, de a hibakeresős kritikának sem adok teret. ” Mert bizony, ha jól sikerül valami, a külsőnk vagy valamelyik belső értékünk produkálásakor, a kívülállók közt rögtön akad, aki nagyítóval elkezd hibát keresni. A kákán is csomót. Nehogy már annyira örülni tudjunk a sikerünknek! Mióta élek, tapasztalom. Bárhová vet az élet mindig itt találom magam. Aztán már inkább nem mutatom ki az érzéseimet örömömet, fájdalmamat.

Kikapcsolódáskor a fiatalokon tapasztalom, hogy az önfeledt lazulás csak hajnalban tapasztalható, mikor már elég fáradtak, és házibulisabb, meghittebb a hangulat. Addig monitorozva néznek körül kicsit feszülten, zavartan, még a bulikban is. Hát még hétköznap!

Érthető, ha bizonytalan időszakban az emberek visszahúzódnak. Védettebb közegbe: otthonukba, egojukba. A nyitottabbá váláshoz biztonságérzet kell. Nyugodt, stabil környezet. Családunk, otthonunk, hazánk ilyen ?

Kati

A Vágy lendítő ereje (szublimáció felső fokon)

Minden vélemény számít!

Odüsszeusz kikötteti magát a hajó árbochoz, hogy hallhassa a szirének énekét, de az evezősök fülét betömeti, hogy ők biztonságban legyenek. Ő rettenetesen szenved. Mint manapság is a hűség terhétől rengeteg házas ember.

Hallani akarjuk a szirének énekét és megnézni, de életünkön változtatni nem. „Még a leggazdagabbak sem válnak és házasodnak annyiszor, ahányszor szerelmesek lesznek.” Megtart a gyerek, a vagyon, a megszokás biztonsága – maradunk hát. A szerelem mindenesetre lelkesít, ambícionál, éltet. Még akkor is, ha egyoldalú esetleg. Inspirálni képes. Hogy magunkat a legjobb szintre emeljük külsőleg, belsőleg. Hiszen tetszeni szeretnénk. Erőfeszítéseket teszünk: szépítkezünk, edzünk, ruhát, cipőt, kellékeket veszünk. Amiket csak önmagunk miatt talán nem tennénk. Közben lehet, hogy kiismerjük az áhított személyt, de mégis van haszna a helyzetnek. Éltet. Túléltet. Talán magasabb szintre is emeltük közben magunkat külsőleg, belsőleg. Előfordulhat, hogy kölcsönössé válik a szerelem, (hát ez egy új történet, innentől a helyzet talán még keményebb) vagy új valaki felé fordul az érzelem.

De mindenképp színesítette az életet, ami gyakran küzdelmes.

Kati

Michelle

Minden vélemény számít!

Michelle gyors pillantást vetett rám. Én csak futólag fordítottam arra a fejem, aztán az ételeket kezdtem vizsgálni. Tudtam, már túljutott rajtam, de ezt nem fogom kimutatni. A harc megindult.

Michelle látszatra közömbösen szolgálta ki az előttem álló idős párt. Kinéztem az ablakon. Ráérősen megvakartam a tarkóm. A lányra néztem, ő tüntetőleg sürgött-forgott.

Vártam. Tudtam, előbb-utóbb én következem sorra, ki KELL szolgálnia. Ő közben kedves beszélgetésbe kezdett a párral, éppen az aznapi programjukról kérdezte őket. Közben megállt, csípőre tett kézzel figyelt. Bár én is szívesen csípőre tettem volna a kezem, a gondolatot kizártam a fejemből. Nem ÉN fogom ŐT követni. Inkább levettem a hátizsákot a vállamról, és kivettem belőle a jövő heti menütervet. Ráérősen visszazártam a cipzárt, és magam elé meredve vártam. Michelle végzett, ám nem hozzám jött, hanem elment a konyha felé. A pulton rendezgetett valamit, és hiába nem akartam, arcomra kiült a bosszúság. Ahogy felém pillantott, arcán futó mosoly jelent meg. „Szóval tetszik neked, ugye?” – kérdeztem gondolatban. – „Jól esik átélni, hogy még fontos vagy nekem, ha csak kicsit is?”

Az egyik idősebb kolléganője elégelte meg a játszadozást. Azt hiszem, még vagy fél percet vártam volna, aztán szépen odarendeltem volna magamhoz a lányt. Mi az, hogy NEM AKAR dolgozni? Elfi jött is szabadkozva, és kezdte kipakolni elém a megrendelt ebédet. Beszélgettünk, közben SEHOVA sem figyeltem másfelé, Michelle –t véletlenül sem méltattam figyelemre. Mikor végeztem, kifelé szokás szerint elköszöntem mindenkitől, egy „Danke, tschüß!” – el. Michelle felém pillantott, de szó nélkül mentem el előtte.

Kint megbántam. Azért valami bók, vagy gesztus kijárt volna neki. Függetlenül attól, megérdemli-e, vagy hogyan reagál.

Ha csak rövid ideig is, de mégiscsak az enyém volt a vonzalma.

;-)

férfi

Álom, vágy, láthatatlan vonzerő – olvasói levél

Minden vélemény számít!

Volt egy álmom. Igaznak tűnt, kellemes érzésekkel feltöltődve ébredtem.
Nem tudom mi alapján áll össze a kép az éjszaka folyamán. Mi készteti arra az éjszaka világát, hogy ilyen álomképek kialakuljanak? Szerepelnek benne sok-sok évvel ezelőtti élmények, emberek. Viszont egy a közelmúltban megismert, többször látott ember is. Itt kezdődik a vágy, láthatatlan vonzerő felbukkanása. A miértekre nem találom a választ. Ahogy telnek az órák, úgy halványodik az álom. Sajnos… Próbálom felidézni. Lehet összevisszaság lesz.
Természetesen egy férfi utáni vágy a főszereplő. Ügyfélszolgálatos munkaköröm miatt többször találkoztam vele. Hol sűrűbben, hol ritkábban. Szóval, megint felbukkant az álmaim világában. Egy filmforgatás körülményeire emlékszem, hogy szerepeltünk mint statiszta talán :) Mimás :) Sok ember vett minket körül. Emlékszem egy szép házra, amiben kellemes hangulatú fény volt, fából faragott padok, cserépedények, színes virágok az ablakokban, tágas udvar. Úgy rémlik, pár napot a forgatás helyszínén töltöttünk, aztán utazni kellett mindenkinek hazafelé.) Itt az az út állt előttem, mint amikor kollégista voltam és hazafelé utaztam. Tudtuk, hogy el kell válnunk attól, akivel kellemesen éreztük magunkat. És itt volt egy csavar a történetben. Tudatában voltam annak a valóságban, hogy felesége van az illetőnek. Álmomban viszont nem tudtam :) Velem kedvesen viselkedett, aztán elvezetett hozzá. Bemutatta. Na bumm. Emlékszem szomorkodtam, hogy miért történik ez velem, mikor kellemese volt az a pár nap. Hm. Aztán mint ahogy a filmekben szokott úgy történt a dolog, hogy messziről láttam őket veszekedni talán. A fiú megkeresett engem, és velem maradt. Sajnos nem utaztunk együtt haza, de örültem. Elvonultak előttünk a stáb tagjai, a szereplők, a statiszták. Mi csendben ültünk egymás mellett, várva a vonatunk tán.

Valóság: Pár szót váltottunk csevegő program segítségével. Az éjszaka élménye, érzése még hatott. Megírta, hogy megszületett pár napja a kislánya. Na bumm! Eloszlott minden foszlánya az álmomnak és visszatértem a teljes valóságba. Minden a helyére került. A feleségével rendben vannak, senki nem utazik sehová. :) Szintén örültem. Remélem lesz alkalmam élőben is gratulálni a boldogságához. :)

A legnagyobb kérdése a dolognak, hogy miért bujkál bennünk a más iránti vágy, akár a valóságban, akár az álomban? Amikor minden harmonikus a valóságban!
Természetesen költői kérdések ezek.

UI.: Egy nagy barna medve is volt a megálmodott házban. Senki nem félt tőle, barátságos volt, fotózkodott :D Nah, erre varrjál gombot! Ő honnan jött a fejembe? Még a nyáron láttam egy nyugodt medvét egy állatkertben. Lehet megszökött??? :D

Csupán az élménymegosztás igényével:

Anonim Nő

Fáj

Minden vélemény számít!

„Megértesz?”

Fáj

Nem tudok mást tenni

Csak nézem kezem

Nyitott ujjain lassan csepegő

Énvérem

Jó ez? Nem!

De hol van férfiúi méltóságom?

S erőm, mely méltóságomból fakadt?

„Nem vagy családfő, és nem is lehetsz

Hiszen csak elnyomsz, nem vezetsz.

Munkád lecserélhető,

Bármikor beáll a helyedre akárhány

Nő.

Nem vagy fontos, sem egyetlen, sem kizárólagos

Csak pótolható darab, kire rájár a rúd amúgy is.”

Mert férfinak születtem,

S sejtjeimben az xy azt jelenti, nem egész, csak töredék,

Hogy dúvadat rejt a békés felszín

S jövőm: lehetséges börtöntöltelék.

„Vitatják minden jogod,

S régen volt, mikor születésed áldást hozott.”

Jó ez így? Nem.

Nézem a vörös tócsát,

A cseppet, az ujjat, és a gyenge kézfejet.

Tenni kéne ellene, de nincs gyógyszerem

Felkelek holnap, indulok tovább

Az élet megy, menni kell nekem is.

S belül a Remény nem hal meg.

férfi

Mindent a szemnek ;-)

Minden vélemény számít!

Ime, néhány kép, mely szerintem szép és izgalmas:

Sajnos ezekről a lányokról semmit sem tudok. A képekhez tartozó cikkben több név is szerepel, de nem derül ki, ki kicsoda. :-( (http://neszeszer.blog.hu/tags/feh%C3%A9rnem%C5%B1))