Címke: szeretet

Onnan áld meg az Isten, ahonnan a legkevésbé számítasz rá

csókKépzeld el: állsz egy probléma előtt, és ráncolt homlokkal agyalsz hogyan jöhetnél jól ki belőle. Aztán édes, ismerős illatot érzel, és máris átölel hátulról, ő, és édes csókot lehel a tarkódra. Hirtelen biztos leszel benne, hogy minden meg fog oldódni. Megfordulsz, és máris megajándékoz ajkai puha melegségével.

Nna, így éreztem magam lélekben, amikor az alanti két zeneszámmal találkoztam. Anno földig esett az állam, mikor megtudtam Béyonce-ról, hogy mélyen hívő keresztény testvérem (és a saját szájával mondta ki, őszinte örömmel) hát most is a cipőm orrán koppant, amikor végighallgattam Ákos dalát, az „Igazán” – t. Mert Jézus Krisztusról énekel. Ez a leírás senki másra nem illik rá. Ákos, Te hívő vagy? Követed a mi Urunkat? Tudtam, hogy jó fej vagy, meg Szombathelyen voltál katona, de ezt azért nem hittem volna. Azt nem tudom, vallásos vagy – e, de a nem vallásosok csak csipegetni szeretnek Belőle, Full HD-ban a vallásgyakorlók élvezik (és hordozzák) Őt.

A másik számot úgy ismertem meg (teljesen más stílus, a fenti kifinomult eleganciához semmi köze) hogy kisebbik fiam, Bálint hallgatta, és ez milyen jó. Az ja, mondtam, egy ronda rap szám. De ha már a gyerek szereti, csak végig hallgatom, tudjam már mit szeret. Nos, ha sok ilyen élményem lesz, tuti kilazul az állam. Igen, megint a földről szedtem fel.

Nagyon fiatalosak az előadók, és elképesztően bölcsek. Nem hiszem el, hogy nem a saját életükből merítik (egyébként Ákoshoz hasonlóan) az ének szövegét. Egyszerűen nem tudom jellemezni. Csúnya szavakkal meg nem szeretném jelezni a megrendültségem.

Fanka és Kowa: Ez a mi mesénk

(A legenda szerint a penicillint egy szicíliai nyomornegyed szemétdombján virító penészgombából nyerték ki. Aki felfedezte, nem értette, hogy képes ott életben maradni. Hát a penicillintől.)

Ott csókol meg az Isten, édes, áldó csókjával néha, ahonnan a legkevésbé várjuk. Van érzéke a romantikához? Úgy vélem, van.

;-)

Zoli

Kiállás Napja – A Párkapcsolatokért (az első)

Szenvedélyünk a nő, s szenvedélyük vagyunk mi: férfiak. S mégis sokszor hiába az epedő vágy, a megújuló kívánság: nem tudjuk összekötni tartósan az életünk. A statisztikák azt mutatják, hogy még a szentségi házasságban élők közt is elenyésző mértékben kisebb a kapcsolatok, sőt családok széthullásának mértéke, (minden második házasság) mint a vallásra, hitre közömbösen tekintő embertársaink közt.

Megérett az idő, hogy kiálljunk a párkapcsolatokért? Elvi szinten a homoszexuális, illetve leszbikus párokért is, bár konkrétan őket ezúttal még senki sem képviselte. Majd legközelebb – ha kívánják ezt, és tesznek is érte.

Kiállás Napja – A Párkapcsolatokért; 2014.08.23, Kőszeg

Az első időpont, és első helyszín. Egyelőre a következő szervezés alatt. Civil kezdeményezés, mely mögött a Férfiak Lapja internetes magazin, és a rendezvény napján még alakulóban lévő Férfihang Civil Szervezet áll. Kőszeg Fő terére Toplak Zoltán, a Férfiak Lapja főszerkesztője állt ki, hogy felhívja a figyelmet a problémára, és buzdítson a megoldásra.

molinóAz ötlet rendkívül egyszerű: végy egy lepedőt, írj rá három különböző színnel a nőknek, a férfiaknak, és mindkettejüknek egy – egy buzdítást, mely egyben kezdő irányt is mutat; tégy hozzá olyan zenét, mely eleve férfi és nő (vagy egymást szerető két férfi és egymást szerető két nő) örömteljes együttlétét hivatott szolgálni (tánczenét): és kész a program.

Négy órán keresztül olvashatták a zene mellett az arra járók a nekik szóló mondatokat, hallgathatták Lovas Róbert szerzeményeit, vagy éppen a Bergendy zenekar játékát, és mondhatták el a főszerkesztőnek mindazt, amit a nekik szánt üzenet előhozott belőlük.

Különösen emlékezetes volt egy bíborvörösre festett hajú energikus hölgy, aki őszintén (mint mindenki) mondta, hogy a szeretet és kötődés mellett kell nyelni is, és kifejleszteni azokat az egyéni mentális technikákat (megbízható barátnővel megbeszélni, nagyot sírni, egyéni hobbit találni – lehetne sorolni) melyek időnként még az amúgy jól működő kapcsolatot is segít elviselhetővé tenni. A beszélgetés vége felé többször elcsukló hangja jelezte, hogy van neki is, ami fáj, amit hiába vár a párjától, az még nem hajlandó megenyhíteni. Nem ő volt az egyetlen, aki sírással küzdött, egy másik asszonyból a gyász még fel nem dolgozott fájdalma jött elő: ő gyorsan el is búcsúzott.

Egy mélyen őszinte férfi arról beszélt (igaz, kb. tíz centis távolságból) hogy az első hét év boldog. Aztán egyre kevesebb a szex. Elég egy összezörrenés, és éhezhet a férfinép. Onnantól güri a család, alkalmi örömökkel.

Volt, aki a szabadságának örült. Egy kissé férfias küllemű hölgy, aki viszont pont a férfias védelmező erőt hiányolta a férfiakból, közölte: ő huszonkilenc év után vált el. Neveli fogyatékos fiát, és örül a délelőttöknek, melyek a fiú elfoglaltsága miatt csak az övéi.

Nem az a hölgy. A képeket ad hoc, az arra járók készítették, s így bizony szűkös a választék. Viszont a motoros nőnek, szép sminkje és csinos frizurája volt, melyek egy szabályos arcot díszítettek. Jó volt beszélgetni vele. ;-)

A képeket ad hoc, az arra járók készítették, s így bizony szűkös a választék. Viszont ennek a motoros nőnek szép sminkje és csinos frizurája volt, melyek egy szabályos arcot díszítettek. Jó volt beszélgetni vele. ;-)

Egy csinos asszony arról kérdezte a főszerkesztőt, hogy mit lehetne tenni, hogy a férfiak megint férfiak legyenek, mert ő nagyon hiányolja az erősebb nem igazi kiállású tagjait a környezetéből. Azt a választ kapta, (mint lehetséges megoldást) hogy a férfias feladatok átvállalása helyett egy, a másik helyzetét megérteni igyekvő, de őt az eredeti férfias szerepeibe visszaterelni próbáló magatartás segíthet. Pl. sokszor a nők kénytelenek konfrontálódni kellemetlen helyzetekkel, emberekkel. Célszerű lehet megmondani a társuknak: „Megértem, hogy nem szívesen vállalod fel azt a helyzetet, ami érzelmileg fáj, vagy kényelmetlen. De ettől is vagy Férfi a szememben, hogy ilyenkor számíthatok rád. Helyettem, vagy mellettem nézel szembe velük. Mert nekem sem kevésbé könnyű, mint neked. Sőt.”

Az egyik legtanulságosabb mondandója talán annak az édesapának volt, aki elmesélte, hogy ő harminckilenc évesen házasodott, és a felesége is harminckettő volt akkor. Kivárták az idejüket, így kiforrhatott mindkettejük személyisége. Eleget éltek előtte – a szó teljes értelmében, nem csak a szórakozást értve alatta. Ma három nagy fiúk van, s bár rendszeresen a nagypapájuknak nézik őt, de akkor is megérte várni.

A rendezvény csúcspontja volt, amikor félig leszervezett módon „spontán táncolt” a főszerkesztő, egyik jóbarátja élettársával. A barát tudott a táncról, de az élettárs nem.

Bátor volt a hölgy? Vagy „csak” bízó szívű? Mindenesetre jól táncolt Kőszeg közepén.

;-)

Zoli

Az emberi élet mélységéről és magasságáről, gyönyörűségéről és felelősségéről.

Kálvária - a film

Kálvária – a film

Isten egyetlen pillanatra nem látszódik, mindvégig a háttérben marad. Nem történnek látványos csodák, mégis csodálatos és fájdalmas történésekkel van tele a film. Egy tisztes, segítőkész és értelmes pap, akit halálosan megfenyegetnek. Beszél híveivel, akik valójában mindennek nevezhetők, csak hívőnek nem. Értelmez, megért, elvisel. És az emberek bíznak benne, őszintén elmondják, mi áll köztük és Isten között, az érthetetlen igazságtalanságk, az embertelen mértékű fájdalom és kín a világban, amivel nem tudnak nem együttérezni, de ami porrá is zúzza gyenge bizalmukat, és a kín a saját lelkükben. Látszólag nincs eredménye, de a pap küzd, beszélget, látogat, megért. Gyóntat, kiszolgáltatja az Úr testét. S közben mindenki megy a saját feje után, kikérik, hogy inti őket, kinevetik, mert modern és szabados örömeik kábulatában élnek.
De történnek jó dolgok is, kétségbeesett lánya megbékél nála, és megerősödve megy el tőle, miközben mindketten megbocsátják a múlt sebeit egymásnak. A halála napját közeledni érző pap majdnem elmenekül, de a repülőtéren találkozik egy mélyen hívő asszonnyal, aki szeretett férjét veszítette el, balesetben. Senki le nem veheti Isten válláról a felelősséget. De a lelki összeroskadással küzdő asszony hisz, és minden percben tesz egy lépést előre. Ezek után az atya is vissza kell térjen, beteljesíteni a sorsát.
És meghal, mert egy beteg rendtársa sok évvel ezelőtt éveken át bántalmazott egy kisfiút szexuálisan. Őt szegezik keresztre más bűnéért. A tengerparton, pontosan egy héttel azután, hogy bejelentette Jack, a mélyen sebzett lelkű férfi, agyonlövi őt a tengerparton.
Hogy aztán a megölt plébános lánya (rendbe lépése előtt házas volt) látogassa meg őt a börtönben szemében a fájdalom és szeretet könnyeivel. Elvíve Jézus üzenetét egyetlen szó nélkül: „Kellesz, fiam! A fájdalommal együtt, amit okoztál. Magamba fogadtam sötétséged, most kérlek, fogadd magadba az én megbocsátó világosságom! És kezdd el tanulni az embert szeretés törvényeit. Akik közé téged is sorollak.”
Végig embereket használ Isten. Csupa-csupa embert. Az erejükön kívül semmi különös nem történik. CSAK kitartanak, CSAK megújulnak, CSAK szeretnek, CSAK szeretnek, CSAK HORDOZZÁK BETONSÚLYÚ LELKI KERESZTJEIKET. Tele van csodálatos dolgokkal a film, bár csoda, tényleg nem történik benne, egyetlen egy sem.

http://played.to/gfv0mr17kf8c

Brendan Gleeson, akit karakán, egyenes, férfias, mégis igazságszerető és sokszor mélyen érző karaktereiért már régen megszerettem.

Brendan Gleeson, akit karakán, egyenes, férfias, mégis igazságszerető és sokszor mélyen érző karaktereiért már régen megszerettem.

;-)

 

Zoli

Kun Magdolna: Fáj itt benn nagyon

Fáj itt benn nagyon

Fáj itt benn, nagyon,
de nincs mit tenni, hagyom.
Hagyom, hogy fájjon,
mert biztonsággal tudom,
mindaddig, míg odabenn
fel-fel sír a szív,
csendes dobogásán is
érzelem hasít.

Ha majd a szív felszárítja
minden egyes könnyét,
s nem marad helyébe
csak üres közömbösség,
akkor én is hinni fogom azt,
ez a kínzó, átkos érzés
többé nem fájhat.

Fotó-vers:Kun Magdolna

szép, szomorú nő

Megbocsátani Istennek

harag tüze1A harag tüze – most néztem meg a filmet, és mélyen, nagyon mélyen megindított. Mivel tartalmaz néhány olyan elemet, amellyel magam is találkoztam életem során, ezért írok róla. Tudjátok, Isten néha nagyon mélyen és konkrétan szeret, lehajol hozzánk, és olyat tesz velünk, amit nem hittünk volna soha, hogy megtesz – mert ezáltal békét szerez és kiengesztelődést a szívünknek. Egyszerűen nem kapcsojuk össze vele, mert amit tapasztalunk, az elüt attól, amit a templomban tanítanak róla, holott ha a részleteket összeillesztjük – akkor végül is mégsem.

A személyes történetemet most nem mesélem el, a dologra jó példa maga a film. Elmesélem és értelmezem.

Russel jó ember. Érdektelen, tisztességes életét éli, acélt gyárt, szereti haldokló apját, és kisegíti mindig bajba kerülő öccsét, és ezt harag vagy neheztelés nélkül teszi. Egyszerűen megérti, hogy a testvére ilyen, vonzza a bajt, és neki ott kell állni, és újra és újra talpra segíteni. Gyönyörű barátnője van, akivel annyira szeretik egymást, hogy Léna már gyereket szeretne tőle. Nagy szó, ha egy nő annyira rábízza magát egy férfira, hogy gyereket akar tőle. Nagyon nagy szó. Mert Léna nem magához láncolni akarja Russelt, nem birtokolni vagy uralkodni szeretne fölötte: egyszerűen kibontakoztatni kettejük szerelmét, és úgy látja, eljött az ideje, hogy családdá váljanak. Russel jó ember és igazi férfi olyan értelemben, ahogy egy anyának kell a férfi. Biztos pont, aki anyagilag és érzelmileg mindig ott van a háttérben, miközben Léna nőisége tovább növekszik: az anyaság szépsége és terhe kerülne a vállára.

Ekkor törik meg Russel élete: magas alkohol szinttel (ám nem részegen) vezet autót, és éjjel egy figyelmetlen anyuka kihajt elé. Totál eltrafálja a kitolató autó hátulját, ahol egy kisfiú ült. A gyerek meghal. Russel pedig börtönbe kerül.

Léna soha sem látogatja meg, irtózik a börtöntől, Russel öccse Irakba kerül, már negyedszer, és borzalmak emlékeivel tér vissza. Még kevésbbé találja a helyét, és végül igazi nehézfiúk hálójába kerül. Ám míg idáig jut a történet, Russel apja meghal, és Russel nem tud tőle elbúcsúzni, eltemetik, és Russel nincs ott. A Sors (Isten) elkezdi Russel lelki csuklóit átütni az ő vasszögeivel.

harag tüze2Léna elhagyja. Nem bírja az egyedüllétet, és talán az is tolja Russeltól, hogy annak már priusza van. Később beszélnek, és Léna nem tudja titkolni, hogy még mindig szereti Russelt, de már viselős az új partnere gyermekével. A második szög egy hatalmas csapással metszi át Russel másik lelki csuklóját.

És itt ki kell térnem az Egyház (a filmben is a Katolikus szerepel) felelősségére. Nem hajlandó növekedni. Ugyanazt hajtogatja, (ami nem baj), de ugyanúgy, és ezért sokszor nem táplál lelkileg. Russel kétszer is elmegy templomba a filmben, és bár a pap minden egyes szava igaz, a Biblia és az Egyház tanításának megfelelően prédikál, de szavai üresek, éltető erő nincs bennük, és látszólag kísérletet sem tesz, hogy kövesse a körülötte élő embereket, az írott igét összekapcsolja a körülötte élők mindennapi és folyamatosan változó valóságával. Nem igyekszik az Ige alapján az emberek konkrét kérdéseire konkrét válaszokat találni, nem nyúl utánuk, és főleg: NEM KÉRI BIZALOMMAL ISTEN RENDES ÉS RENDKÍVÜLI KEGYEMEIT! Én őszintén hiszem, hogy emiatt sokkal, de sokkal többet kell szenvedni a körülötte élő embereknek, és Sorsuk beteljesítése sokkal nehezebb feladat, mint egyébként lehetne. Vétkes az Egyház nagy része a mulasztás bűnében, pedig Jézus beszélt is erről. A talentumokról, vagy mínákról szóló példabeszéd, hogy nagyon haragszik az Úr azokra, akik nem használják tőle kapott képességeiket és adományaikat az Ő országa építésére. Akik ha kell, nem mondják a hegynek, hogy mozduljon odébb. Mert tudják, hogy kicsik ehhez. De bakker, nem is nekik kell a hegyet odébbmozdítani! A mi dolgunk a bizalomteljes kérés, majd dolgozni Isten dolgozik.

Russel éli tovább az életét, ahogy mindig is szokta, apja házába költözik, felújítja, termeli az acélt, ám esténként egyedül ül a ház előtt, a teraszon. Rodney, az öccse a saját fejét követi, amelyben szintén borzalmak képei törnek elő újra és újra, és Léna mást ölel magához. Azt hiszem, Russelben a fájdalom kezd nagyon, de nagyon haraggá válni Isten iránt. Nagyon – nagyon szenved: és nem érti, miért. Nem az a baj, hogy pontosan nem tudja, miért – ezt Isten rettentő ritkán tárja fel. Hanem hozzávetőleges támasza sincs, vagy reménye, hogy mindebből érték, és JÓ fakad – vagyis van bármiféle értelme. Az a kérdés, hogy mindezt be meri-e vallani magának?

harag tüze3De Russel útja még nem ért véget. Isten átszegezi a két lábát is. Rodney – t a kemény fiúk megölik. Russel megpróbálja a saját kezébe venni az ügyet, látva a rendőrség tehetetlenségét, ám a banda székhelyén lévő seriff megakadályozza ebben. Russel ismét magába folytja haragját, és próbálja tovább élni az életét. Megint Jófiú lesz. Ami mindig is szívesen volt; na, de növekvő belső Pokolban?

Aztán kiderül, hogy az öccse gyilkosa meglépett a különleges osztag elől. Russel dönt: most egy kicsit (vagy nagyon) Rosszfiú lesz.

Ugrok egyet a film legfontosabb pillanatáig, de némi felvezetéssel. Russel a vadászpuskájával ott áll az általa többször meglőtt gyilkos (tényleg brutális, ördögi alak) és a szerelmét elorozó rendőr között. Korábban ez a rendőr őszintén bocsánatot kért Russeltől, és nyitott szívvel bevallotta, hogy tudja, hogy közte és Léna közt nincs az csodás szeretet-szerelem, mint amit Russel élt át a nővel, de van más közük egymáshoz: a közös gyermek, és tulajdonképpen szeretik és becsülik egymást. Russel tényleg jó ember, (egy vadászaton a lövés előtti másodpercben a szarvas felemeli a fejét, és nem is gyanítva jelenlétét, egyenesen a férfi szemébe néz. És Russel nem bírja meghúzni a ravaszt.) megérti a rendőrt, megérti a szerelmét, és megbocsát. De ez egyben azt jelenti, hogy a lelkébe vert vasszög most már ott marad örökre. És már senkit sem hibáztathat érte, a magány fájdalmával végérvényesen egyedül maradt.

harag tüze4Most itt állnak hárman, a lábon, és oldalba lőtt bűnőző, akit az életösztön még visz előre, Russel, aki minden fájdalomát és haragját belelövi a lelketlen gazemberbe, és a rendőr, aki bár pisztoly van nála, még célba sem veszi vele Russelt, de próbál a lelkére hatni: ne válj gyilkossá!

Russel nem tudja, nem lövik-e hátba, de egyszerűen nem számít. Mindenki meghalt, vagy elhagyta, akit igazán szeretett, és nagyon régóta lelkileg csak vonszolta magát előre az életben. Gondosan céloz és lő. Én ezt gondoltam volna a helyében: „Kurvára nem tudtok ti semmit. Szentnek tartotok, pedig csak ember vagyok. És nincs értelme az életemnek.”

Sosem feledem azt a sóhajt, amit Russel kilehel magából, miután a drogdíler, többszörös gyilkos, nőverő holtan összeesik. Russel végre Isten képébe tudta köpni a haragját. Végre Isten terve megvalósulhatott, és Russelnek meg tudta mutatni, amit becsületes átlagéletet élve soha nem tudott volna: a benne rejtőző fenevadat, a gyilkos és emberkínzó démont. Akinek tette teljesen érthető – és teljesen helytelen. Bűn és irgalom együtt dolgozik most Russel lelkében, szabadságot kap a bűn, hogy Russel jobban megismerje magát. Hogy őszinte lehessen magához és Istenhez. Hogy megnyíljon egy addig bezárt kapu kettejük közt.

harag tüze5A férfi most ért a fenekére annak a mélyebb lelki szintnek, melynek addig lezárt ajtaját a balesettel nyitotta meg Isten. És az ott őrzött rejtett bűnök (melyek, nem is biztos, hogy a sajátjai, meglehet, a családjától örökölt generációkkal ezelőttről, lásd családállítás, vagy családfa kutatás) következményei rögtön előjönnek és gyötörni kezdenek. Ittas vezetés, börtön, magány, Rodney halála. És Russel tisztességesen küzd velük. Hordozza élete keresztjét, még Istenhez is fordul, ám a templomi élmény nem tud békét vinni életébe, de Russel akarta és őszintén kereste ezt a békét. Ezért tud az irgalom az ördögi gonoszság mellett dolgozni, és miután a gyilkos harag elhagyja Russelt, vélhetően fokozatosan és szelíden hatalmába keríteni őt.

Mert az utolsó képen Russel otthon ül, biztonságban, ám minden bizonnyal ismerkedve azzal, amit tett, amilyennek önmagát megismerte. A megölt piszkos gazemberből élete utolsó másodperceiben ugyanis előbújik az EMBER, és gyilkosával beszélget. És Russel csendesen figyel. A haldokló felfedezi, hogy a természet szép, hogy a madarak dalolnak, (mely mindig ott volt, de ő sose figyelt rá) hogy ő is legyőzhető, és, hogy: Russelnek igaza van, amikor megöli őt. Mert akkor már tudja, hogy a vadászpuskás férfi a szerető és gyászoló bátyja annak a fiúnak, akit csak úgy megölt, mert túl büszkének találta.

Nem tudjuk, de vélhetően elsikálják a kisvárosban az ügyet, hiszen az egyetlen szemtanú mélyen lekötelezett Russelnek, és Russel igazából szolgálatot tett a társadalomnak. Törvénytelenül, de mégis.

harag tüze6Viszont a férfi élete nem változik. Russel még csak úton van az áhított belső béke felé.  Már az övé, de még tisztulnia kell, mélyülnie. Ugyanazt a rendet és tisztaságot újra kell építenie önmagában gyilkosként is, ami az övé volt szerető fiúként, bátyként és jövendőbeli hitvesként. Meg kell tudnia bocsátania magának, és túllépni az életben. Új célokat találni, mert apja és öccse örökre halott marad, és Léna sem fog visszatérni.

Russel is Isten engedelmes fia, kicsiben olyan, mint Jézus Krisztus. És miattunk, rest és emberi szabályaik és szokásaik mögé rögzült hívők miatt, még csak nem is sejti ezt. Mennyi erőt meríthene ebből? Mennyi kacskaringót megspórolhatna az életében, és mennyi fájdalommal kevesebbet kellene elhordoznia?

És rajta nem múlott: ő kétszer is ott volt a templomban. Ő megpróbálta: kereste Istent.

Csak mi tehetünk róla.

Zoli

Isten Szerelméről – zenés, videós igehirdetés

Isten Szerelméről

Bob Gass: Mai Ige
Milyen csodálatos szeretet
„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Máté 27:46)

Képzeld el, hogy egy színpadon állsz, mögötted pedig levetítik életedben elkövetett összes bűnödet úgy, hogy az egész világ látja. Minden káros szenvedélyedet, önző indítékaidat, összes dühkitörésedet, kritikus megnyilvánulásodat, féltékeny szívedet. Hogy éreznéd magad? Nos, Jézus ennél sokkal-sokkal rosszabbat élt át. A Biblia azt mondja: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg” (1Péter 2:24). Éppen elég rossz meghalni olyan bűnért, amit nem is követtél el, de képzeld még hozzá, hogy Isten is elhagyott! Ezt a szót használja Pál, amikor arról ír: „…Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott…” (2Timóteus 4:10). Pálnak szüksége lett volna Démászra, de nem tudta őt elérni. A kereszten Jézusnak is szüksége lett volna Atyjára, de elérhetetlen volt számára. Azt jelenti ez, hogy tévedett volna a zsoltáros, amikor azt írta: „… sosem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz…” (Zsoltárok 37:25 NIV)? Nem, ugyanis abban a pillanatban Jézus egyáltalán nem volt igaz. Ha felnézel rá, ahogy a kereszten függ, ott pletykást, hazudozót, megcsalót, alkoholistát, pornófüggőt, gyermekbántalmazót, gyilkost fogsz látni. Zavar, hogy egy sorban említem a nevét ilyenekkel? Nos, Jézus ennél még többet is tett. Ő maga vállalta, hogy a helyükbe lép — sőt a te helyedbe is. Ez a lépés összetörte Isten szívét, de nekünk örök életet ajándékozott, mert ezzel egyetlen fiára zúdította igazságos ítéletét. Amikor tehát Jézus így kiáltott a kereszten: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?”, ezt azért tette, hogy neked soha ne kelljen így kiáltanod. Milyen csodálatos szeretet!

Zoli:

Hamvas Béla - az örök gyermek és zseniális szellem az "átkos" idején.

Hamvas Béla – az örök gyermek és zseniális szellem az „átkos” idején.

Hamvas Béla írta, hogy amire irányítja az ember a képzeletét, azzá lesz. Afelé fog törekedni, teremtő energiáit az köti le. Ezért veszi majd annak jutalmát is. Ha jóra irányította, akkor a lelki felemelkedést, több boldogságot, növekvő Életet, ha a rosszra, akkor a lelki leronygolódást, összehúzódást, szűkebb életteret. Ha teljesen elsötétül, a kárhozatot. Tetteinek és gondolatainak gyümölcséből él, vagy hal. (Bár, ha a jóra törekszik, Isten a jutalmát megtoldja közbe-közbe.)
Jézus a mi helytelen tetteink, gondolataink helyébe lépett, generációkon át hagyományozott ostoba és szeretetetlen szokásainké helyébe, emberi gyarlóságunkból eredő tévedéseinkébe, melyeket mégis fix tényeknek veszünk. Benne ezeket engedte megölni az Atya. (Aki nem férfi és nem nő, hanem a kettő együtt, de patriarchális korban adtak nevet neki, akkor nő uralkodó igen ritkán lehetett, Isten meg soha. Mózesnek azért elárulta a nevét: „Lét”, „Vagyok, aki vagyok” „Vagyok, aki Van.” A Férfi és Női elv örök nászában élő, éppen ezért potens, alkotó és teremtő; szülő, létbe hozó, megtartó, és felnevelő – egyetlen Igaz Isten.)
Akihez utunk van, akibe belenövekedhetünk, akihez hasonlóvá válhatunk. Ingyen, kegyelemből, az Ő hívására, és az Ő erejéből. (Én még ma felütném a Szentírást, megnézném a Passiót, vagy az Isten fiát, esetleg a Találkozást, és keresnék egy igazi hívő közösséget magamnak. )

;-)
Bob Gass és Zoli

Elindult – 2014. Virágvasárnap előtt egy nappal

Rengeteg erőforrása a nők hite bizalma. Igyekszünk valamennyiünkért használni.

Rengeteg erő forrása a nők hite, bizalma. Igyekszünk valamennyiünkért használni.

Fenn ülök a vonaton. Mint a Férfihang segítő szervezet, keresztény „Párbeszéd” alcsoport per pillanat egyetlen aktivistája, egyben Férfiak Lapja munkatársa, úton vagyok találkozni az utca emberével Pesten. A vonaton az emberek barátságosak, érdekesnek tartják az ötletet, hogy nem a rossz ellen tüntetek, hanem valami jó mellett. „Ne álljatok ellen a rossznak, mert az csak annál jobban megerősödik” – valahogy így tanította az én uram, Jézus Krisztus.Logikus, ha egy patak elé gátat emelek, akkor duzzad mögötte, és végül kilép a medréből. Vagy új medret kell találni neki, vagy felfedni, honnan ered, és ott tenni valamit. Így akár teljesen ki is szárítható.

Vajon a Sors jele, hogy egy nő kellett, hogy beinduljon a dolog? Sőt kettő. A gyerekeim nevelőnője fogalmazta át a női molinót, mert az egy megbántott férfi

Akik hisznek bennünk és abban, ahogy élünk, amit mondunk. Köszönet érte.

Akik hisznek bennünk és abban, ahogy élünk, amit mondunk. Köszönet érte.

hangján szólt, aki örülne, ha a nők végre becéloznák a konyhát és környékét, és a férfidolgokat végre ránk hagynánk, akiknek már ősember ősei is ezekkel foglalkoztak. És Kati tényleg patriarchális nő, aki SZERET patriarchális nőnek lenni. Ugyan dolgozik, de ott is anyaként, pótanyaként van jelen. Ő képes volt pozitívan

megfogalmazni, mit is jelent boldog és kiegyensúlyozott NŐ – ként élni. Sajnos a molinót a helyszínen kell elkészítenem, annak még csak a szövege van meg. De rengeteget segített érdeklődő figyelmével, miközben a férfimolinót alkottam. Izgalmas volt, ahogy figyelmének energiái keverednek az én alkotó kezem erőivel. Pár jó tanácsot is adott, pl. rövidebb, frappánsabb lett a mondanivaló. Utcán sétálva is elolvasható, és kulcsszavak erősödtek meg: erő; bátorság.  A színek a helyükre kerültek, melyik mondatnak milyen szín felel meg. A férfiak molinója piros-zöld, a nőké kék-piros lesz.

 

 

 

Sokak vélt irigysége helyett...

Sokak vélt irigysége helyett…

A másik nő régi barátom, Eta. Egyszerűen ő vitt le az állomásra, mert elaludtam a

busz indulását. Közben mesélt a helyzetéről a munkahelyén, az idegek játékáról, ahol a profit maximalizálás (értsd: kapzsiság) miatt, kiidegelik az alkalmazottakat. A középvezetők lelkileg hiába támogatják a beosztottaikat, az csak a túléléshez elég. A felső

...a hozzánk közelállók őszinte szeretete és támogatása. Kinek száma lassan-lassan nőhet.

…a hozzánk közelállók őszinte szeretete és támogatása. Kinek száma lassan-lassan nőhet.

vezetésnek kellene lemondani a felesleges luxus utakról, túlspilázott prezentációkról, sokmilliós otthonokról, többedik luxusautóról. Státusztfitogtatás helyett, szerényebb, mértéktartóbb életet kellene élni, és törődni a rábízottakkal. Státuszszimbólumok helyett, Élő

Szeretet és Tisztelet venné őket körbe. Nehéz elhinni, hogy valójában nem erre vágynak. A lelki restségről, a bölcsességre törekvés hiányáról, és a bátortalanságról kéne lemondani. Akkor működne.

Ami általános betegsége a nyugati kultúrának: a mértéktelenség. A megnyugvás, béke, megelégedettség, ne adj Isten! boldogság el is kerüli. A hajszoltság meg csak nő. Mindig így van, amikor az eszközt a céllal összekeverjük.

Szóval utazom. Folyt köv.

 

;-)

 

Zoli

 

Örül nekünk az Atyaisten, vagy … örül nekünk az Atyaisten?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Velünk ünnepel? Értékeli tisztes és gazdag örömeink? Vajon megérti bánatunk? Ember arca van? Hol tette első csodáját az emberarcú Istenfiú? Egy mennyegzőn, mint ez itt, csak az Kánában volt. S mi volt a csoda? A vizet borrá változtatta, hogy örülhessen a násznép. És nem járt körbe, ellenőrizni, ki mennyit iszik! Bár a részegeskedés ettől még helytelen. De néha-néha azért be lehet rúgni. Egyszer-kétszer… Nem kell ám orrvérzésig jónak lenni!

 

szmájli1

 

Zoli

 

 

Haladó keresztényeknek – high school

Jim Caviezel, a Passió film Krisztusa

Jim Caviezel, a Passió film Krisztusa

 

 http://hu.gloria.tv/?media=581147

Egy lenyűgöző interjú és fantasztikus prófécia. Jim, aki megélte Krisztus szenvedését: fuldoklott mint ő, kapott ostorcsapást, mint ő, fájt a válla, mint neki a kereszttől, a halál torkáig jutott, és egy pillanatra át is lépett rajta, mint ő. Mellesleg 33 évesen kapta a szerepet és a monogrammja J.C. De ez csak érdekesség, amolyan juticsoki, a lényeg nem ez.

Mindeközben vele volt az Isten, és ő reményt, fájdalmat és gyönyörűséget együtt élt át. Az interjú alatt Jézus egészen közel jön hozzánk, és használja az ő kis prófétálóját. Csak figyeljétek, mikor majd héberül beszél!

;-)

Zoli